Apor Vilmos, az 1945-ben mártírhalált halt győri püspök temetésének évfordulója alkalmából 1992. április 4-én, délután három órakor került sor Győrben, Marcalváros II városrészben a róla elnevezett katolikus általános iskola és gimnázium alapkőletételére.

1981. április 2-án felavatták a városi könyvtár új épületét Adyváros és Nádorváros találkozásánál, a Vásárcsarnokkal szemben: a könyvtári és közművelődési feladatokat egyaránt ellátó intézmény átadásáról a Kisalföld napilap részletesen beszámolt.

Markó Iván táncművész, koreográfus, Magyarország Érdemes Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Győri Balett megalapítója 1983. április 1-jén Kossuth-díjat vehetett át a Parlament kupolacsarnokában.

A legutóbbi nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett díszközgyűlésen Miklósy Lajos, a Győri Ipartechnika Menedzser Kft. alapító tulajdonosa a város legnagyobb elismerésében részesült, a díszpolgári címet kapta meg.

A Szentháromság Közkórház történetének 1. része azzal zárult, hogy 1894. július 23-án megkezdődtek az új kórház építési munkálatai pavilon rendszerben, a „Sánci dűlőnek” nevezett városrészen, amely napjainkban a Zrínyi utca nevet viseli. A Kossuth utca 13. szám alatti épületet pedig később oktatási célokra adták át.

A Hegyalja újság részletesen számolt be arról, hogy 2015. március 29-én virágvasárnapi istentisztelet keretében áldotta meg a Kezek keresztútja dombormű-sorozatot Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület püspöke.

„Fetser Antal megyés püspök ma foglalta el hivatalosan és ünnepélye­sen közjogi méltóságát, átvette egy­házmegyéje kormányzását” − írta a Győri Hírlap az 1915. március 25-i nevezetes eseményről, és részletesen ismertette a székesegyházban és a Püspökvárban lezajlott ceremóniát.

Városunk lakosságát a Győri Hírlap tájékoztatta a Győri Szesz és Szeszfinomító gyári részvénytársaság 1904. március 22-i igazgatósági üléséről.

1900. március 19-én fontos eseményt ünnepelt Győr városa: felavatták az új városházát, melyet Hübner Jenő tervei alapján Shlichter Lajos épített meg.

A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium vendége volt Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár, aki az intézményben dolgozó pedagógusok tehetséggondozó munkáját ismerte el.

2014. március 13-án Petőfi Sándor portréját ábrázoló csempeképet avattak a győr-ménfőcsanaki általános iskola homlokzatán.

1990. március 11-én tartották a Győr-szabadhegyi Református Egyházközség épülő új templomának alapkőletételi istentiszteletét.

1910. március 5-én, a győri vármegyeházán búcsúztatták el Zombori Lippay Géza főispánt, aki 1906 óta töltötte be ezt a vármegyei tisztséget.

1928. március 4-én megalakult a győri és győrmegyei mentőegyesület, amelyről a Dunántúli Hírlap részletesen is tudósított.

70 évvel ezelőtt, 1956. február 28-án hunyt el dr. Riesz Frigyes matematikus, tanár, akinek nagy szerepe volt az absztrakt terek fogalmának kialakításában, illetve a modern matematika funkcionálanalízisnek nevezett új ágának megalapításában.

A Jeles pedagógusok sorozat 14. kötete tavaly jelent meg, melyben két ménfőcsanaki kötődésű személy is szerepel: 2026. február 12-én, a Bezerédj-kastélyban Sulyok Vince költő, író, műfordító, könyvtáros és művelődéstörténész életét, munkásságát Sulyok Attiláné Erika ismertette az érdeklődőkkel, Németh Elek pedagógust pedig a lánya, Czibikné Németh Márta mutatta be.

Farkas Miska halálával 1890. február 24-én a magyar cigányzenét nagy gyász érte. A prímás az 1850-es és 1860-as években a magyar cigánymuzsikusok legünnepeltebb alakja volt.

1918. február 22-én szomorú hírt olvashattunk a Győri Ujság hasábjain: az előző napon, február 21-én temették el gróf Khuen-Héderváry Károlyt, Győr vármegye főispánját, a Magyar Királyság korábbi miniszterelnökét.

A győri Szentháromság Közkórház történetének kezdete 1748. február 25-ig nyúlik vissza, amikor Győr Város Tanácsa egy ispotály létesítésének ügyét tárgyalta. A város szegényei által benyújtott kérelmet a tanács méltányosnak és teljesítendőnek találta, és úgy határozott, hogy annak megvalósítására azt az 1000 forintot fogják felhasználni, amely Mittenzwey Mihály Gergely hagyatékából származik, a város rendelkezésére hagyta örökül.

A Győri Hírlap rövid hírben közölte olvasóival, hogy Bálint Mihálynak, a „város bőkezű mecénásának” 1906. február 17-én, szombaton adják át a díszpolgárságról kiállított oklevelet.

A Győri Hírlap 1907. február 16-i számában olvashattunk arról, hogy a győri városi építő bizottság utolsó megtartott ülésén, Wennes Jenő polgármester előterjesztésére, egyhangú határozattal javasolja, hogy a közgyűlés Batthyány Lajos (1806–1849) születésének 100 éves évfordulója alkalmából, az akkori Szedres teret az első független magyar kormány miniszterelnökéről, gróf Batthyány Lajos térnek nevezze el.

1906. február 14-én arról adott értesítést a Győri Hírlap, hogy Ruschek Antal királyi kitüntetésben részesült: Ferenc József a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett királyházi címzetes apátságot adományozta a győri esperes-plébánosnak. A tiszteletbeli egyházi cím a korábbi monostorok emlékét és a kitüntetett pap érdemeit jelképezi.

1905. február 11-én szörnyű hír járta be a győri napi sajtót: előző este kigyulladt a Royal szálló, amelyet csak közel egy nap után sikerült eloltani – az épület sajnos hatalmas károkat szenvedett.

A Győri Hírlap adott hírt arról, hogy 1910. február 7-én megtörtént Győrben a Back-család tulajdonában lévő gőzmalmok fúziója, a cégek pedig részvénytársasággá alakultak.

A Győri Hírlap 1920. február 6-i számában adta hírül, hogy Kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajos építész, országgyűlési képviselő hosszú súlyos betegség után, február 5-én, délelőtt 8 órakor elhunyt.

1883. december 1-jén Ferenc József, Magyarország uralkodója gróf Batthyány Lajost nevezte ki Győr vármegye és város főispánjává, aki Khuen-Héderváry Károlyt követte e közigazgatási poszton.

1911. január 26-án Meller Ignác tiszteletére bankettet rendeztek a győri Lloyd épületében. Az ünnepség apropója nem kisebb dolog volt, mint hogy az ismert gyártulajdonos királyi kitüntetésben részesült: Ferenc József kereskedelmi tanácsossá nevezte ki.

2026. január 22-én került sor a Városháza Dísztermében a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által, A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségre. Hagyományosan ezen a napon adják át a Győr Művészetéért- és a Győr Közművelődéséért Díjakat. Az ünnepélyes rendezvényen az elismerések átadását az Újvárosi Művelődési Ház harmonikusan és színvonalasan megszerkesztett műsora övezte.

1895. január 23-án tűz ütött ki Győrben, a Neubauer és Fia Kálvária utcai gyárának fafeldolgozó üzemében. A tűz éjjel 11 órakor keletkezett a gyaluműhelyben. A rossz nyelvek szerint az éjjeli őr pipázott a gyár udvarán, és az általa eldobott gyufa okozta a tüzet – bár ezt sohasem sikerült bizonyítani.

1941. január 21-én XII. Pius pápa báró Apor Vilmos gyulai apátplébánost győri megyéspüspökké nevezte ki.