A Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövet Gyár ünnepélyes átadása

A tulajdonos a várostól ingyen telket, az építéshez térítésmentesen téglát, valamint vám- és adókedvezményt kapott. A konkurencia kizárására is ígéretet tettek neki, miszerint 20 kilométeres körben újabb textilüzem építésére nem ad a város vezetése engedélyt.

A korabeli Magyarországon ez volt az első gyár, amely mindenféle ruhakelmét, bélésárut, sebészeti kötszereket készített. Az átadó ünnepségről több helyi lap tájékoztatta olvasóit, a Győri Hírlap beszámolója szerint nemcsak a gyár ünnepe volt ez, hanem az egész városé: „A város az iparvállalatot is nagy szeretettel és büszkeséggel vallja magáénak, s örömében részt vesz úgy, mintha a maga ünnepéről volna szó.”

Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter és kísérete vonattal érkezett Győrbe, ahol éljenző tömeg várta a pályaudvaron. Laszberg Rezső főispán üdvözölte a minisztert, majd a hatóságok és a gyártulajdonos társaságában kocsin utaztak a zászlókkal, virágokkal feldíszített Leon-gyárhoz.

A miniszter megtekintette az egész gyártelepet, nagy megelégedéssel nyilatkozott annak berendezéséről. Kétszáz szövőszék mellett kétszáz munkásleány ünnepi ruhában várta a küldöttséget, nevükben Vajcsuk Juliska ügyes beszédben köszönte meg a látogatást. A társaság ezután végignézte a szövőszékek munkáját és a kiállított női kelméket.

Az ünnepi program folytatásaként Hegedűs miniszer a városházán fogadta a küldöttségeket: Győr vármegye nevében Goda Béla alispán, Győr város nevében Zechmeister Károly polgármester üdvözlete hangzott el. Az állami tisztviselők és a református egyház küldöttsége mellett a győri női ipariskola is tisztelgett a miniszter előtt.

Délután Leon Gyula fényes bankettet adott a Vigadó nagytermében. Az ünnepi menü balatoni fogast, lazacot, őz- és kappanpecsenyét is felvonultatott.

A bankett során ünnepi köszöntők sora hangzott el. „Leon Gyula és fia mindvégig szeretetreméltó figyelmességet tanúsított vendégeik iránt” – zárult a Győri Hírlap beszámolója.

A textilgyár évtizedekig Győr jelentős munkáltatója volt, rögös úton haladva a világháborúk, az államosítás, a szocialista tervgazdálkodás, majd a rendszerváltás utáni időszak átalakításai során az 1994-es bezárásáig.

Napjainkban a Győri Ipartörténeti Alapítvány őrzi a „Leon-gyár” emlékét. A Fehérvéri úti Interspar bevásárlóközpontot az egykori szövödében alakították ki, itt emléktábla látható. Az üzem még fennmaradt építménye az OBI áruház parkolójában látható gyárkémény, jelenleg átjátszóállomásként funkcionál.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Dunántúli Hírlap 1901. szeptember 26-i lapszáma, a Győri Hírlap 1901. szeptember 24-i lapszáma és a Győri Hírlap 1901. szeptember 26-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Nagyné Bakai Zsuzsanna

Felhasznált irodalom:
Dunántúli Hírlap, 9. évf., 78. szám (1901. 09. 26.) p. 4., 5.
Győri Hírlap 45. évf., 221. szám (1901. 09. 24.) p. 1.,2.
Győri Hírlap, 45. évf., 223. szám (1901. 09. 26.) p. 1.
https://ipartortenet.hu/
Honvári János (szerk): Győr fejlődésének mozgatórugói : a győri járműipari körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái 1. Universitas-Győr, 2014. kötetben: Orbánné Dr. Horváth Márta: A győri textilipar átalakulása 1985-től napjainkig. P. 162–165.