A húsvéti szent három nap – nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat – harmadik napján még „a sír csendje uralkodik”. Minden csendes, mint nagyhéten a harang, úgy is mondhatnánk, hogy olyan nagy a csendesség, mint nagypénteken a mészárszékben. Mindenki a feltámadás hírét várja.

Nagypéntek bizonyos értelemben az egyházi év csúcsa, még akkor is, ha ez a keresztény hagyomány legkomorabb ünnepe, mert ez Jézus kereszthalálának a napja. A húsvéti szent három nap második, legcsendesebb napja. Más elnevezései is ezzel kapcsolatosak: Keresztúti péntek, a sírbatétel napja, a csönd napja.

A húsvéthoz kapcsolódó legtöbb mondás eredetét a népi kultúránkban, magyarázatát a keresztény hagyományokban kell keresnünk. A bibliai történetben Jézus Krisztus és tizenkét apostolának utolsó közös étkezésére a keresztre feszítése előtti estén, nagycsütörtökön került sor. A keresztény hit ehhez kapcsolja az eucharisztia alapítását.

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, amelyhez kapcsolódva számos mondás, tevékenység rögzült a népi kultúránkban. Magyarázatukat is ott, vagy még inkább a keresztény hagyományokban kell keresnünk. Nagyszerda a Júdás-árulás napja. A bibliai történet szerint Júdás volt az, aki elárulta Jézust.

Szentmisével, kiállításmegnyitóval és egy 250 éves bolyongás után Pannonhalmára hazatérő kötettel ünnepelte a Pannonhalmi Főapátság a rend alapító atyját, Szent Benedeket 2026. március 21-én.

Négy és fél év alatt ritkán tapasztalt sikert ért el az előkészületek idején még a műfaja miatt kissé kétkedve fogadott Puskás, a musical: futballtörténet modern zenei környezetben? – szólt imígyen a félelem.

Kik vagyunk? Mit mutatunk meg magunkból a világnak és saját magunknak? És mi lenne, ha a felszín mögé néznénk? Többek között erről szól a Fonák című kortárs táncszínházi előadás, amelyet a River Creative Dance Academy táncosai mutatnak be 2026. március 29-én a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében. A mély önismereti utazást ígérő darabról Süli Amarilla Lucával, a darab rendező-koreográfusával beszélgettünk.

Apor Vilmos, az 1945-ben mártírhalált halt győri püspök temetésének évfordulója alkalmából 1992. április 4-én, délután három órakor került sor Győrben, Marcalváros II városrészben a róla elnevezett katolikus általános iskola és gimnázium alapkőletételére.

1981. április 2-án felavatták a városi könyvtár új épületét Adyváros és Nádorváros találkozásánál, a Vásárcsarnokkal szemben: a könyvtári és közművelődési feladatokat egyaránt ellátó intézmény átadásáról a Kisalföld napilap részletesen beszámolt.

Közeleg a költészet napja, amelyhez kapcsolódva 2026. április 13-án a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Ady-estet szervez a költő soraival a címében: „Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem”. A program előadójával, dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel beszélgettem többek között Ady modernségéről és reneszánszáról.

Markó Iván táncművész, koreográfus, Magyarország Érdemes Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Győri Balett megalapítója 1983. április 1-jén Kossuth-díjat vehetett át a Parlament kupolacsarnokában.

Adler Katalin, a Békés Iskolák Program egyik vezetője lesz az első előadó Az iskolai zaklatás okai és kezelése – Hogyan állítható meg a bullying egy folyamatosan változó világban? című szakmai konferencián, amelyet 2026. április 15. és 16. között rendeznek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában. Okokról, megoldási lehetőségekről és az általa vezetett workshop témájáról beszélgettünk vele.

A legutóbbi nemzeti ünnepünk tiszteletére rendezett díszközgyűlésen Miklósy Lajos, a Győri Ipartechnika Menedzser Kft. alapító tulajdonosa a város legnagyobb elismerésében részesült, a díszpolgári címet kapta meg.

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus könyvének alcíme: Újrakapcsolódás a belső biztonsághoz. Hogy ez most mennyire nagyon időszerű, az ott válhat világossá, ha elolvassuk a könyv bevezetője végén idézett 14. dalai láma sorait: „Azt szoktam mondani az embereknek, hogy ahhoz, hogy megvalósítsuk az igazi világbékét, először nekünk, egyéneknek kell a belső békénket kifejlesztenünk…”

A Magyar Napló Kiadó gondozásában, 2026 februárjában jelent meg Iancu Laura Visszaaludni nem tudtam című verseskötete – a József Attila-díjas magyar író és költő költészetét a moldvai csángó gyökerek, a mély vallásosság és a modern lírai formák különleges ötvözete jellemzi.

Szabó T. Anna verseskötete egyszerre üdítő és játékos, ugyanakkor megtalálhatjuk benne a szerzőtől megszokott lélektápláló mélységeket is. Mindezt olyan derűs és gazdag nyelvezettel, amely befogadható a gyerekeknek, miközben a felnőtt is elgondolkodhat a ritmusokba itt-ott beleszőtt lényegi kérdéseken.

Mindenkiben rejlik egy belső hang, amelyet nem könnyű meghallani, de a befogadott vagy megszólaltatott dallam és a lelki tartalom kölcsönhatása révén aktivizálódhat. Saját, egyedi világunk van, amely zenei hangok formájában is megfogalmazható, megosztható, ebben lehetnek segítségünkre a zeneterápiás gyakorlatok és alkotói tevékenységek. Paár Julianna zeneterapeuta, előadóművész könyvében utat kínál érzelmeink jobb megértéséhez, a nem tudatosult lelki tartalmak feldolgozásához és egyben a kreatív önfejlesztéshez is.