Megnyílt a győri termálfürdő

A város első medencés uszodáját 1931. július 5-én nyitották meg Győr egyik legszebb területén, a Mosoni-Duna és a Rába által határolt Cziráky téren, melynek tervezője Hajós Alfréd volt. Az uszodát 1962-ben bővítették egy 50 méteres versenymedencével, 1965-ben pedig megépült a várva-várt termálfürdő az uszoda tőszomszédságában.

A termál programot az 1960-as évek elején indították el városunkban, mely a győri fürdőzés történetében teljesen új korszakot nyitott. A Kisalföld alatt rejlő termálvíz feltárása páratlan lehetőséget teremtett a fürdőkultúra fejlesztésére. Városunkban három termálkutat fúrtak erre a célra, az I. számú 1962-ben készült el, melyet a Duna-parton létesítettek a strandfürdő közelében. Az 1800–2000 méter mélységből feltörő, 67 Celsius-fokos termálvíz nemcsak üdülést és szórakozást, de gyógyulási lehetőséget is nyújtott, elsősorban a mozgásszervi és reumatikus betegségben szenvedőknek.

Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint a termálkútból alkáli hidrokarbonátos, kloridos jellegű hévíz tör fel, mely ásványi só tartalmánál fogva a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható.

Az adatok ismeretében a Győri Tervező Vállalat azonnal megkapta a kiviteli tervezésre a megbízást. 1962-ben elkezdték és be is fejezték a három fedetlen termálmedence építését. A termálfürdő épülete 1965-ben készült el Fátay Tamás Ybl-díjas építészmérnök, várostervező főépítész és Simányi Frigyes okleveles építészmérnök, városépítési és városgazdasági szakmérnök tervei alapján.

A létesítmény kezdetben körülbelül 420 személy befogadására volt alkalmas, ez a szám az évek során jelentősen növekedett. A termálfürdő három különböző hőfokú (37–40, 34–37, 27–30 Celsius-fokos) kinti ülő- és úszómedencével várta a vendégeket. A tervezők a helyiségek fűtését újdonságként a termálvíz felhasználásával, mennyezeti sugárzó fűtéssel oldották meg.

1966-ban üzembe helyezték a II. számú kutat is, melyet a Bercsényi ligetben helyeztek el, a III. számú pedig 1974-ben készült el. Győrben ez a három termálkút percenként összesen 2860 liter hozamú termálvizet biztosított.

Az épület az öltözőkön, büfén, vállalati irodákon és a dísztermen kívül gyógyrészleggel is rendelkezett. 1972-ben megnyílt a kád- és súlyfürdő, mely a szakemberek szerint hazánkban egyedülálló gyógyászati berendezésekkel segítette a gyógytornára érkezőket. Újdonság volt a léghabfürdő, mely során speciális készülék segítségével meleg levegő gyöngyözött át a fürdővízen. Alkalmaztak még skót-zuhanyt, Galván-fürdőt, pillangókádat, ultrahang-kezelést, kvarcfényt, termálvizes inhalációt és fogínyzuhanyt, továbbá Sollux-kezelést, mikor a gyógyítás infravörös fényforrással történt. Ezek mellett pezsgőfürdő és gyógymasszázs várta az érdeklődőket.

1978-ban az Egészségügyi Minisztérium gyógyvízzé nyilvánította az első két termálkút vizét, és az alkáli hidrokarbonátos, jódos vizet az ismert gyógyvizek közé sorolta. A harmadik kút vizét ásványvíznek minősítették, mely kitűnően alkalmas volt a strandfürdő üzemeltetésére.

Győr hamarosan a régió kiemelkedő fontosságú fürdővárosa lett, a gyógyhatású víz miatt külföldről is egyre többen érkeztek városunkba. A Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat adatai szerint a termálfürdőben több mint félmillió vendég fordult meg évenként.

Az idő múlásával a strand, a medencés uszodák és a termálfürdő épülete egyre lehangolóbb képet nyújtott. A rendszerváltás időszakában már nem állt rendelkezésre olyan anyagi háttér, mely lehetővé tette volna ezek felújítását.

1987 áprilisában a termálfürdő épületét be kellett zárni rossz műszaki állapota miatt. A vizsgálatok kimutatták, hogy a betonvas tartó pillérek erősen korrodálódott állapotban vannak. Így az eredetileg felújításra szánt épületet a győriek nagy bánatára 1988-ban lebontották. A bontás után a fedetlen termálvizes medencéket még használhatták a vendégek.

2003. október 3-án új fejezet kezdődött a győri fürdőzés történetében, mikor megnyitotta kapuit a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 1965. október 3-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Légrádi Szilvia

Felhasznált irodalom:
Győr, a vizek, fürdők városa / szerk. Halász László
Kisalföld, 1965. 10. 03. p. 12. Győr egyik legszebb létesítményét adták át tegnap
Kisalföld, 1975. 04. 13. p. 2. A vizek városa előrelép
Kisalföld, 1978. 03. 12. p. 5. Gyógyvízzé nyilvánították
Kisalföld, 2003. 10. 04. p. 1., 3. Felavatták az élményfürdőt

A fotók a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti fotógyűjteményéből származnak: 1. kép: Fővárosi Fotó (1966); 2. kép: Bakonyi Béla felvétele (1969); 3. kép: a termálfürdő reklám képeslapja; 4–6. kép: a termálfürdő gyógyrészlege, Matusz Károly felvétele (1972).