A Norderstraße a németországi Flensburgban
Agyongraffitizett sikátorban sétáltunk Ausztráliában, elszédültünk San Francisco lejtős kacskaringóin, hét nagy kőkeresztet számoltunk Ecuadorban, félve keltünk át Argentína sugárútján, rágógumit nyomtunk San Luis Obispo utcácskájának falára (linkek a cikk végén). A világ legkülönösebb utcáin kalandozva most Németországban bámulunk a fejünk fölé: Flensburg városának Norderstraße nevű utcájában cipők (súlyos) tucatjai lógnak felettünk a vezetékeken. Madarak „áldása” helyett így itt inkább kell tartanunk lábbelik potyogásától, ha alattuk sétálgatunk.
Németország legészakibb kikötővárosa Flensburg. Csupán egy kőhajításnyira fekszik Dánia határától, így nem meglepő, hogy a németországi dán kisebbség központja. Építészete talán emiatt is inkább a skandináv stílusra hajaz, mint a hazaira, viszont közös pontot rögtön találni a két ország között: Flensburg nagy sörgyártó város, s ha már alkohol, tengeri történelme miatt található itt például Rum Múzeum is. Amúgy népszerű nyári üdülőhely (szörfözés, úszás, halas szendvicsek), ahol sirályok repkednek a fejünk felett, és friss fuvallatok tengeri illata kúszik tüdőnkbe.
Talán mondani sem kell, hogy számos üzlet és hangulatos kávézó vonzza ide a turistákat, ahol az a trend(i), hogy helyben gyártott ruhákat, ételeket és egyéb termékeket lehet vásárolni (például a Flensburger Stadtmatrosen-en). Találunk a városban több kultúrtörténeti látnivalót is, valamint a színházi (Stadttheater, Theaterwerkstatt Pilkentafel) és a zenei élet (Dockyard Festival, Schleswig-Holstein Music Festival) is jelentős.
Utunk bennünket azonban valami egészen más miatt vezet most Flensburgba, egészen pontosan a multikulturális Norderstraße-ra. Aki ugyanis a városba benyúló kikötőtől eggyel beljebb lévő utcába téved, és ott végigkorzózik, sokkal inkább ragadják meg a kíváncsiságát a feje feletti villany- és egyéb vezetékeken, drótokon lógó cipők és csizmák tucatjai, mint mondjuk a múzeumok vagy más építészeti emlékek. De mit is látunk pontosan? Mit jelentenek és hogyan kerültek oda a házak homlokzatai között lógó lábbelik?
Mielőtt megpróbálnánk számbavenni mindazokat a legendákat és/vagy jelentésbeli hipotéziseket, amelyek magyarázatot kívánnak adni a százszámra himbálózó cipőkre, tegyük fel a kérdést, hallott-e már valaki arról a „művészeti ágról” (??? – kérdőjel, kérdőjel, kérdőjel), hogy shoefiti? A fogalom a cipő (shoe) és a graffiti összevonásából jött létre, és napjainkra olyannyira létjogosultságot követelt ki magának, hogy a világon számos helyen láthatunk összekötözött lábbeliket lógicsálni faágakon, vezetékeken, köteleken általvetve. A dolog mára divatirányzatként is hat, melynek minősítése szerencsére nem a mostani sorok feladata.
A cipőhajigálásnak (shoe tossing) van persze hagyománya számos népi sportban és gyakorlatban, de hogy Flensburgban ki volt az a bátor (botor?), és mi volt vele a célja, hogy vezetékre hajítsa a lábbelijét, természetesen megoszlanak az elméletek. A legenda úgy szól, hogy volt egyszer rég egy cipőbolt a Norderstaße-n, s amikor az üzlet végleg bezárt, az eladó kifeszített egy kötelet a szemközti ház és a cipőbolt között, amelyre ráhajította az utolsó pár cipőjét. Az idő múlásával ez az egyszeri rítus nemesedhetett aztán hagyománnyá, hogy mára cipők és csizmák százai himbálózhassanak a friss tengeri szélben.
Aztán persze vannak olyanok, akik művészettörténeti projektnek tartják a szokást, megint mások úgy gondolják, az a szokás áll a héttérben, hogy ha egy fiú felnőtté válik, a cipőjét kiakasztja a házon kívülre. Az egészen meredek teóriák pedig azt a „rendszert” sejtik a háttérben, hogy a kábítószer-kereskedők így jelezték a fogyasztóknak, hol lehet droghoz jutni. Így vagy úgy, mára a Norderstraße Flensburg egyik nem hivatalos nevezetességévé vált, ahol a turisták is rendre ott hagyják kéz…, pontosabban szólva láb(beli)jegyüket.
A reklámlehetőségre pedig van olyan, az utcában működő cipőbolt, amelyik természetszerűleg csapott le: ha ott vásárolunk új lábbelit, a régit náluk kell hagyni, amit aztán újabb darabként később szépen felhajítanak a többi lígő-lógó cipő közé. Aki tehát célirányosan készül a világ egyik legfurább utcájába, előrelátó módon nyugodtan vihet magával pótcsukát is, hátha kedvet kap a bohém Norderstraßén arra, hogy kicsússzon a lába (lábbelije) alól a talaj.
Szilvási Krisztián
Forrás: study-in.de, en.wikipedia.org, flensburger-foerde.de, huffingtonpost.com
A 2. kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.
A következő képek a flickr gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.
A világ legkülönösebb utcái sorozatának korábbi cikkei:
1. rész: A Hosier Lane az ausztráliai Melbourne-ben
2. rész: A Lombard Street az amerikai San Francisco-ban
3. rész: A calle Gabriel Garcia Moreno az ecuadori Quito-ban
4. rész: Az Avenida 9 de Julio az argentínai Buenos Aires-ben
5. rész: A Bubblegum Alley az amerikai San Luis Obispo-ban