904

A Hosier Lane az ausztráliai Melbourne-ben

A világ legkülönösebb utcái – 1. rész

Számos olyan nagyformátumú utat ismerünk a világ nagyvárosaiban, amelyek történelmi, művészeti vagy egyéb jellegüknél fogva kiemelt turisztikai célpontokként híresültek el. Ám a párizsi Champs-Élysées, a Los Angeles-i Hollywood Boulevard, vagy mondjuk a moszkvai Kutuzov sugárút mellett olyan kisebb utcák is léteznek földgolyónkon, amelyek képesek ámulatba ejteni bárkit. Elsőként nézzünk egy olyat, amely attól vált híressé, amit a legtöbb helyen tűzzel-vassal üldöznek: a „művészi” graffitiktől.

Ausztrália egyébként is fura világ, nemcsak legszínesebb „bevándorló” összetétele, hanem sok más attitűd miatt. Victoria állam fővárosa, az ország második legnépesebb városa, Melbourne például vita nélkül minden elismerést megérdemel abból a szempontból, amilyen hozzáállást az „utcai művészetek” irányában tanúsít. Nem tilt, nem büntet, sőt ösztönöz – de természetesen csak a megengedett helyeken! A város ugyanis felismerte a street art jelentőségét a városi kultúra élénkítésében, nem különben pedig az idegenforgalomban. Így váltak szépen-lassan Melbourne utcái olyan vibráló, nemzetközileg is elismert, a modern populáris képzőművészetek megjelenésének látványosságaivá, amelyek kreatív légköre csak úgy vonzza magához a turistákat.

Így lehet, hogy ami máshol nemkívánatos graffiti (azaz festékfirka a falon), az Melbourne-ben utcai művészet: nagyobb egészbe illeszkedő művészeti alkotások, amelyeket falfestmények formájában helyeznek el a szükséges engedéllyel rendelkező, megfelelő helyeken. A város számos, illegális graffitik ellen hozott intézkedése pedig kitűnően biztosítja, hogy összességében nézve mégis rendkívül „tiszta” metropolisz maradjon.

Szóval a melbourne-i street art rengeteg kisebb-nagyobb részre, a parányi zegzugoktól kezdve egész utcákra kiterjed, amelyek között vannak – amolyan hot spotokként – erőteljesebben koncentrált klaszterek. Egyes útikönyvek már kimondott túravonalakat is feltüntetnek a témában, amelyek között éppúgy van bevásárló övezet, kávézókkal és éttermekkel szegélyezett terület, mint mondjuk raktárházak és szellőzőaknák között futó útvonal, vagy éppen parkot határoló falfelület. Így tehát aki arra jár, semmiképpen ne hagyja ki a Union Lane-t, a Finaly Avenue-t, a Degraves Street-et, a Flinders Lane és a Cocker Alley sarkát, a 122 Palmerston Street-et vagy a Centre Place-t, de mi most célirányosan a Hosier Lane-t közelítjük meg.

A Federation Square (Szövetség tér) szélén, a The Atrium nevű, üvegből és acélból épült galéria-komplexummal szemben lévő, a Flinders Lane-t és a Flinders Street-et összekötő bazalt-macskaköves Hosier Lane vitathatatlanul központi szerepet tölt be a város street art arculatában. Olyannyira, hogy bár egy nagyjából csupán 80 méter hosszúságú, nem túl bizalomgerjesztő sikátorról, valamint a közepén leágazó, U-alakú Rutledge Lane-ről van szó, az állam által szponzorált The Melbourne Design Guide kalauz, valamint a Tourism Victoria’s Lose Yourself in Melbourne kiadványban is kitüntetetten szerepel. (Az utca amúgy a helyiek körében a népszerű Misty és MoVida koktélbárokról is ismert.) A Hosier- és a Rutledge Lane az 1990-es években vívta ki magának ezt az (el)ismertséget, miután a falakra sok helyütt akár öt méteres magasságig is felnyúló, „törvényes” (mert nem szankcionált), az alkotók által moderált szabadtéri kiállítási hellyé fejlődtek. Ma már vagy 50 utcai művész munkái láthatók itt lépésről lépésre, egymás mellett és egymásba fonódva.

Szinte minden szabad felületet – színükben és alakjukban, pláne mondanivalójukban – túlcsorduló kreatív „kéznyomok” fednek be, amelyek között sok-sok olyan kisebb, meghökkentő és ámulatba ejtő alkotás is található, amelyeken a tekintet könnyen átsiklik, ha felületesen néz csak körbe. Éles rajzú és vonalú graffitik, feltűnő és egyedi betűminták, döbbenetes művészi installációk teszik példátlan látványosságúvá. A falakra (és több helyen még az utcakőre, a szemetes konténerekre is) festett témák főleg politikai és „ellenkulturális” vizuális véleményeket tükröznek tiszteletet helyenként nem ismerő humorral fűszerezve, ahol ráadásul az összkép (és benne a részletek) időről időre változnak. Dean Sunshine szervező egy látvány-átalakítási projekttel kapcsolatban elmondta, hogy az utcai művészet természete a múlandóság, ezért szüksége van a rendszeres változtatásra. „Egyszerre kell szabadságot adni az alkotóknak, hogy azt fessenek, amit csak akarnak, és egy olyan színpalettával dolgozni, amely összességében egységes művészeti élvezetet teremt.” Lássuk be, a végeredmények tényleg önmagukért és az ide zarándokló turistákért beszélnek.

Szilvási Krisztián

Az 1-8. képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép.

A 9-10.  képek az everystockphoto.com szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 9. kép, 10. kép.

A 11-20. képek a flickr ingyenes képmegosztó weboldal gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 11. kép, 12. kép, 13. kép, 14. kép, 15. kép, 16. kép, 17. kép, 18. kép, 19. kép, 20. kép.

2016.12.19
22