E megállapodásban a város vállalta, hogy a tanügyi követelményeknek megfelelően, a közoktatásügyi minisztérium által jóváhagyott tervek szerint az iskolát „épülettel ellátja”, azt berendezi. E vállalását – a próbálkozások ellenére – Győr két évtizeden át nem tudta teljesíteni. A minisztérium az addig használt épületet, amely korábban a Győri Jogakadémiáé volt, a tervezett bővítésekkel sem tartotta alkalmasnak a főreáliskola elhelyezésére.

1891. június közepén a városi közgyűlés megbízottjai és a közoktatásügyi miniszteri kiküldöttek bizottsága újabb tárgyalásokat folytatott. A vegyes bizottság abban állapodott meg, hogy az eddig használt főreáliskolai épületbe az Állami Polgári Leányiskola költözik, míg a Főreáliskola a győri Honvéd ligetben új épületet kap. A kötendő szerződés pontjait s a feltételeket megállapították. Ezek szerint Győr szab. kir. város az iskolaépület felépítésére 55000 forintot és 6000 forintra becsült telket ad, az iskola fenntartásához pedig évi 5500 forinttal járul hozzá. Ezzel jogot nyer három tanszék kijelölésére.

„Győr sz. kir. város közönsége a főreáliskolánál rendszeresített következő három tanszékre úgy mint a.) magyar és német nyelvű, b.) mennyiségtanra és természettanra, c.) földrajz és természetrajzra a tanári állás betöltését illető ajánlattételi jogot magának minden időben fenntartja s ezen jog a m. kir. tanügyi kormány által ezennel is biztosíttatik.” (Lasz S.: 78-80. p.)

Meixner Károly műépítész készítette el az építészeti tervrajzokat, melyeket a főreáliskola tanári kara is jóváhagyott. Az új épület alapkövét 1892. augusztus 22-én rakták le a kivitelezéssel megbízott Schlichter Lajos műépítész emberei. Az emlékezetes mozzanat alkalmával az iskola tanárai és a tankerület főigazgatója, Németh Antal dr., kir. tanácsos is megjelent a Honvéd ligetben, a főigazgató kezébe ragadva a kétágú kalapácsot, e szavakkal kopogtatta meg az első téglát: „Virágozzék soká Isten dicsőségére, a Király örömére és Hazánk javára!”.

Győri Közlöny, 1892. augusztus 25.:

Télre már tető alá került az épület, a tavasz és nyár folyamán a belső munka és az iskola felszerelése zajlott, így az 1893-94-es tanév az új otthonban kezdődhetett meg. 1893. október 4-én, a király névnapján került sor az avatóünnepségre.

Győri Közlöny, 1893. október 1.:

Az új épület a Jókai utca és a Vásár tér sarkán álló városi bérház tőszomszédságában, a Honvéd liget nyugati részén épült fel. Az 53 méter hosszú homlokzatával kelet felé, a két szimmetrikusan épült mellékszárnya közül a jobb oldali szárnyával (a Vásártér felé) észak, a baloldali szárnyával pedig dél felé néz.

Morelli metszete az 1895-96-os értesítőből:

A Győri M. Kir. Állami Főreáliskola huszonegyedik évi értesítője az 1893-1894. tanévről részletes leírást ad az új iskoláról: „Az impozáns, kétemeletes, német renaissance-stilben épület főépület kelet felé néző főhomlokzatával meglepő hatást gyakorol a Honvéd ligetben álló szemlélőre. A park fái, aranyribiszke, szelence-bokrai, akácsorainak és a vadgesztenyefáknak üde zöldje, poétikus környezete az iskolának és ha dél felé a Bruck-bécsi vasútvonalon járó vonatok dübörgése és sípja bele nem szólna a csöndbe, melyet az óraközökben a térés udvaron hancúrozó gyermeksereg ver föl – iskolának alkalmasabb helyet keresve sem lehetett volna találni. Ám a helyzettel meg kellett volt alkudnunk s belenyugodnunk a megmásíthatatlanba. Különben is a vasút felé direkte csakis a kémiai előadó és az első s második emeletek két osztálya néz. A Főreáliskola főépülete kétemeletes: arányaival, stílszerű elrendezésével, mely a legkisebb ízében is teljes szimmetriával dicsekedhetik, csinos architektúrájával gyönyörű látvány, és elmondhatjuk, hogy az Győr város középületeinek egyik legdíszesebbje, miként ezt az Értesítőnk függelékében látható Morelli metszette homlokrajz eléggé igazolja. A földszinti rész vakolva van, s barna alapszínnel festve; az első és második emeletek a renaissance-stylnek megfelelőleg tatai elsőrendű minőségű préselt téglából épülve, gyönyörködtetik a szemet. A középső, kissé kiugró traktust (rizalitot) fenn a párkányzat fölött, ugyancsak nyerstéglából épült homlok-védőfal tetőzi, ennek oldalain a korinthusi stílusból a renaissanceba mintegy átmenetet képező (két-két) karcsú oszloppal, a védőfal mögött pedig fenn a tetőn, intézetünk lobogójának zászlóárboca tör a magasba. A kiugró rész közepén van az intézet főbejárata, nagy hatalmas tölgyfakapu, középső mezejében vasráccsal biztosított üveglapokkal fenn köríves kettős ablakokkal, a kapun belől szélfogóval, melyből a tágas előtérbe lépünk. A főkapu két oldalán két – az alsó harmadban és a fejükön frízszalaggal övezett oszlop, az oszlopfőkön mindkét oldalon egy-egy amorett van a felső záró kockákon. A kapu fölött e felirat ragyog aranysárga betűkben: MAGY. KIR. ÁLLAM I FŐREÁLISKOLA. E felirat fölött van a Magyar Korona Országainak lombfüzérrel övezett címerpajzsa, az első emeleti középső kettes ablakot összefűző fél ív alatt pedig a reáliskolai jelvények vannak. A középső traktuson, a rizaliton, az első és második emeleteken 6-6 ablak van; a főbejárat fölött levő ablakok kettősek, a többiek egyesével vannak bár, de ablakaink mind kettes szárnyúak, befelé nyílók.”

A déli szárnytól kis előtérrel elválasztva, északi irányban húzódott a téli tornaterem földszintes épülete, míg az udvar északnyugati sarkában a pavilonszerű emeletes, tornyos „szolgalak” állt, a földszinten a pedellus, az emeleten pedig a laboráns lakásával, konyhájával, kamrájával. E takaros épület a Jókai-utca vonalára épült.

A vízvezeték már az építéskor elkészült, bár a vízöblítés csak pár év múlva, a csatornahálózat kialakítása után valósult meg. Kezdetekkor bevezették a gázt is. „Az esti világítás eszközlése czéljából a légszesz is be van vezetve iskolánkba. Légszesz van a tanárterem és könyvtárteremben, az igazgatói irodában, a szertárakban, a vegytani és természettudományi előadó termekben, a pincesoron: a kémiai dolgozóban, a lépcsőházban, folyosókon végig, a tornateremben és a klozettokban, a szükség szerint egy vagy kétkarú csinos égőkkel ellátva.” (A villanyt 1905-06-os tanévben vezették be.) A fűtést kezdetben a folyosóról fűthető kályhákkal oldották meg, szellőztetőt is beépítettek. Bekötötték a telefont is.

Az 1910 körüli képeslapon már látható a Honvéd ligetben 1902-ben felállított 1848-as emlékmű is:

Az 1890-es évek igényeinek nagyon is megfelelő épület azonban hamar szűknek bizonyult. A párhuzamos osztályok elindításával, a szertárak anyagának növekedésével hamarosan megfogalmazódott az igény a bővítésére. Az 1913-14-es évben már 14 osztály volt, így három osztályt ki kellett telepíteni, de ekkor még a szomszédos városi bérházból áttört két teremmel tudtak a helyhiányon enyhíteni. A bővítés és homlokzati felújítás tervét azonban keresztülhúzta az első világháború.

Az épületet sikerült ugyan megmenteni az állandó katonai igénybevételtől, de benne helyet kellett adni más intézeteknek, akik a háború miatt a helyükről kiszorultak, így az állami felsőbb leányiskolának, a polgári leányiskolának és a fiú felső kereskedelmi iskolának. Ez utóbbiak délutánonként tanítottak.

Még a háború idején, 1916-17-ben is napirenden tartották az épületbővítést, de az anyagárak emelkedése miatt azt későbbre halasztották.

Dunántúli Hírlap, 1917. május 30.:

A proletárdiktatúra idején, 1919. március 21-én délelőtt Lukács Károly igazgató vezetésével négytagú küldöttség kereste fel Wajdits Béla kormánybiztost, s adta át neki a főreáliskola fejlesztése érdekében készített memorandumot. Ebben leírták, hogy a 350 tanulóra épült iskolaépületnek jelenleg 630 növendéke van, a főreáliskola már 10 év óta nem felel meg a követelményeknek. A tantermek és a szertárak zsúfoltak, a szellőztetés akadályokba ütközik, a tornaterem kicsi és poros, az udvar szűk. A bővítés sem sokat segítene, új épületre lenne szükség. Ezért a Kórháztéren 2500 négyszögöl területet kértek, ahol egy hatalmas, modern iskola épülhetne. A kormánybiztos támogatásáról biztosította a küldöttséget.

1919. április 10-től a városparancsnokság lefoglalta az intézetet a vöröskatonaság számára, és csak a két meghagyott teremben és más intézményekben folytatódhatott a tanítás. A rend visszaállítása után az épület falai közt csak a tanulói létszám visszaszorításával tudták a tanítás eredményességét biztosítani. 1921-ben miniszteri engedéllyel Révai Miklós nevét vette fel az intézmény, ettől kezdve M. kir. állami Révai Miklós Főreál Iskola lett a hivatalos megnevezése.

1923 májusában ünnepelték a főreáliskola ötvenéves évfordulóját, 27-én adták át az ünnepségsorozat részeként a Hosszúhíd mellett, a régi színházzal szemben felépített Ruby csónakházat. (Ez később a 2. világháborúban megrongálódott, lebontották.)

Dunántúli Hírlap, 1923. június 13.:

A megváltozott igényekhez igazodva 1923 és 1926 közt végre sor kerülhetett az iskola jelentősebb felújítására. Rendbe hozták az iskola külsejét, kicserélték a bútorokat. A tornaterem új padlózatot kapott, öltözőket és zuhanyzókat alakítottak ki. Az első emeleti megszüntetett mértani rajzterem helyére került a tanári könyvtár, a második emeleti északi szárnyba pedig a fizikai és természetrajzi szertár. Az épület tőszomszédságában „úri jogon bírt” városi telken korcsolya- és teniszpályát létesítettek, melyre a tornacsarnokból közvetlenül ajtó nyílt

1926. június 7-én vette birtokába a diákság azt a testgyakorló teret, melyet a város évi 1 pengő használati díj ellenében bocsátott rendelkezésre az intézet közelében. E napon avatták fel a Vilmos császár úti részen Valentin Károly építész (egykori diák) alkotását és adományát, a székelykaput. A kapun ez a mottó is szerepelt: „Az egyenesszívűt ezen kapu várja, / a kétesszívűt pedig szépen kizárja.” (A kapu a viharos évtizedek idején eltűnt. Újraállításának gondolata 1989-ben merült fel, és az egykori diákok jóvoltából, Sinay Jenő ötlete után, Varga István építész tervei szerint, Szabó György szervező munkájával, Csollány Rudolf népi fafaragó művész irányításával valósult meg.)

Az 1926-ban felállított székelykapu:

Az 1924-es oktatási rendelkezésnek köszönhetően új iskolatípus jött létre, a reálgimnázium, amely a gimnáziumok és a reáliskolák közé szerveződött. A kifutó főreáliskolai osztályok helyére az 1933-34-es tanévtől reálgimnáziumi osztályok indultak. E típus nem volt hosszú életű, a szaktárca újabb, 1934-es, az egységesítés szellemében történt átszervezésével már gimnáziumokat hoztak létre, a főreáliskola és a reálgimnázium fokozatos kihalásával az intézmény gimnáziummá alakult át az 1935-36-os évtől.

A második világháború az iskolai életében is tragikus változásokat hozott. 1942 szeptembere óta az épület állandó katonai használatban volt, hadikórházat alakítottak ki benne. 1944 októberében bombatalálatot kapott, összes mellékhelyisége, lépcsőháza beomlott. Tetőzetét a légnyomás benyomta, a falak megrepedtek, az ajtók, ablakok elpusztultak. Az I. és II. emelet teljesen használhatatlanná vált.

A háború után, 1945-ben a város továbbra is katonai használatra adta oda az épületet.

1947 májusában az orosz katonai hatóság végre kiürítette az iskolát. Ortutay Gyula miniszter látogatása után, a póthitelkeretnek köszönhetően az első félévben 109000 forintot, a második félévben 140000 forintot folyósítottak. Megkezdődhettek a felújítások. Az 1948-49-es tanévet a nyolc használható tanteremben, régi helyén kezdhette meg az akkorra már csak négy évfolyamossá átszervezett gimnázium. Az épület további felújítására és felszerelésére 1949-ben is igényeltek fedezetet.

Az 50-es évek ideológiai légkörében, a politechnikai szemlélet megerősödésével nagyobb hangsúlyt fektettek a gyakorlati képzésre. 1957-től heti 2 órás kötelező politechnikai oktatás kezdődött az alagsori helyiségekben, ahol egy asztalos és két lakatosműhelyt alakítottak ki. A villanyszerelő műhely a manzard szobába került. A gyakorlati képzés javítása érdekében bevezették az 5+1-es hetet, azaz a tanulók a hatodik napon valamilyen munkahelyen szereztek gyakorlati tapasztalatokat. 1952-ben beindult az esti és a levelező oktatás is. 1953-tól a fiúiskolából koedukálttá alakult át.

A gimnázium épületében, annak tanáraival az 1952-53-as tanévben zenegimnáziummal bővült az intézmény. Az elméleti óráik délután folytak, a gyakorlati képzés a Rákóczi utcai zeneiskolában történt.

A felállványozott épület 1955-ben (forrás: Fortepan, 02934, UVATERV):

A felújított homlokzat 1955-ben (forrás: Fortepan, 27004, UVATERV):

A vasútállomás építése idején, 1955-ben (forrás: Fortepan, 91495, UVATERV):

1962-63-as tanévtől szakközépiskolai osztályok indultak: a szerves vegyipari – mely később textilvegyipari lett –, a növényvédő és a mezőgazdasági villanyszerelő. (Az 1970-es években a szakközépiskolai osztályok fokozatosan megszűntek. Az utolsó szakközépiskolai osztály 1981-ben távozott.)

Az 1960-as években a magas létszám és a gyakorlati képzés helyigénye miatt egyre égetőbbé vált az iskola bővítése. A régi tornaterem lebontása után, a Jókai utca felől egy lábakon álló, négyemeletes új szárnyépületet építettek, melyet két szinten zárt folyosó kötött össze a régi résszel. A Pilt Rudolf tervezte új szárny 1970 októberére készült el. A felső két szintjén egy nagyméretű tornatermet alakítottak ki.

Kisalföld, 1970. október 2.:

2000-ben a Talent Plan Mischek Kft. tervei alapján került sor a lábakon álló új szárnyépület alatti rész hasznosítására. 2001 elején kezdődtek meg a munkálatok, május 25-én került sor az itt kialakított 250 négyzetméteres, 250 férőhelyes díszterem felavatására. Az előtte levő tér az egykor idejárók összefogásával újult meg.

Az iskola 2013. április 7-én ünnepelte fennállásának 225. jubileumát. Csak a Honvéd ligetben, az 1893-ban átadott épületben ez idő alatt sok tízezer fiatal tanult. Bár élményeik a különféle történelmi korszakokban és személyes kapcsolataik révén mások-mások voltak, közös mindnyájukban, hogy a régi iskolafalak látványa életük meghatározó emlékeit idézte fel bennük.

Az iskola 2016 telén, háttérben a beépített új szárnnyal:

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
175 éves a Győri Révai Miklós Gimnázium. In. Kisalföld, 1963. márc. 24. p. 1.
Dancs Istvánné: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról. 1945-1948. Bp. 1979.
A győri magyar kir. állami főreáliskola új épülete. In:A Győri M. Kir.Állami Főreáliskola huszonegyedik évi értesítője az 1893-1894. tanévről. Közli Lenner Emil kir. igazgató. Győr, 1894.  p. 45-59.
A Győri M. Kir.Állami Főreáliskola huszonharmadik évi értesítője az 1895-1896.tanévről. Közli Lenner Emil kir. igazgató. Győr, 1896.
Kató Sándor: Az intézet félszázadának rövid történetével. In: Az ötven éves Győri Magyar Királyi Állami Révai Miklós Főreáliskola 1922-23. évi értesítője. p. 7-16.
Lasz Samu: A győri magy. kir. állami főreáliskola története (1852/53-1888/89) In: A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola tizenhatodik évi értesítője az 1888-1889. tanévről. Győr, 1889. p. 3-102.
Lasz Samu: A Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola monográfiája. 1896. évi millenáris ünnepünk alkalmára.  Győr,1889.
Révai Miklós Gimnázium Győr. 200. Jubileumi emlékkönyv, 1988. Szerk.: Fedrmayer István. Győr, 1988.
Révai Miklós Gimnázium és kollégium 2003-2013.Győr, 2013.
A Révai Miklós Gimnázium története 1988-2003. Fel szerk. Bartl Istvánné.  Győr, 2003.
Szebb és nagyobb lett a győri Révai Gimnázium. In: Kisalföld, 1970. okt. 2. p. 1,2.
Valentin Károly: A  székelykapu. In: A Győri M. Kir. Állami Révai Miklós-reáliskola értesítője (LIV.) az 1926-27. iskolaévről. p. 7-12.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr
- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából
- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész
- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)
- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után
- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes