Kelemen Márton 1854. április 23-án született Győr-Újvárosban, apja molnár volt. Akkoriban a molnárok számos faipari munkát is végeztek, így gyermekkorában sajátíthatta el az alapvető famegmunkálási fogásokat, és itt kedvelhette meg a faragást.

Az 1870-es évek második felében a zay-ugrócki fafaragó iskolában Fadrusz Jánosnak volt iskolatársa, együtt töltött éveikről az alábbi cikk tanúskodik.

Győri Hírlap, 1903. október 20.:

Rokoni kapcsolatok révén kerülhetett Tirolba, itt tanulta meg a faszobrászatot és a fa festését. Itt ismerhette meg a faragott gótikus oltárok ornamentikáját és az oltárépítést.

Gyakorlati felvételi vizsga után mint fafaragó került a budapesti Felső Építőipari Iskolába, ahol építőmesteri képesítést szerzett. Oltárépítő, épületdíszítő iparengedéllyel 1880-ban céget alapított. A győri Andrássy úton (a későbbi Bajcsy-Zsilinszky úton) nyitott műhelyt. (Hirdetésein előbb a 24-es házszám szerepelt, később a 17-es.)

Győri Közlöny, 1896. január 26.:

Iparosként külső és belső épületdíszítő elemeket gyártottak. Az agyagból Kelemen Márton mintázta meg a formákat, az ezekről készített negatívok után már sorozatban gyárthatták a segédek az épületdíszítő elemeket. Külön erre a célra épített gipszműhelyében százával készültek a mennyezeti rozetták, belső fali díszek a festőmesterek számára. A külső falakra műkőből homlokzati díszeket, domborműveket, virágfüzéreket öntöttek. Az első világháború előtt és után, a nagyszámú építkezés igényeinek kielégítésére sok esetben 15-en is dolgoztak a műhelyében.

Kurucz József: A győri ipartestület és a régi győri ipartársulatok története. Győr, 1911:

A múltban gyakran helyeztek el az épületek homlokzati fülkéibe kisebb szobrokat, ezek készítője ma már legtöbbször ismeretlen. Biztosan azonosítható Kelemen Márton alkotás a Király utca 10. számú épület Baross út felőli szoborfülkéjében álló Immaculata szobor.

Már 1896-ban arról tudósított a Győri Hírlap, hogy a nagy tehetségű, győri szobrász, Horváth Adorján újra szülővárosában van, és első mesterénél, Kelemen Márton műhelyében mintáz.

Győri Hírlap, 1896. december 11.:

Nemsokára munkakapcsolatuk még szorosabbá vált, mivel Horváth Adorján az 1910-es években feleségül vette a mester Erzsébet nevű lányát. Ettől kezdve munkáik gyakran összefonódtak, például a tehetséges Horváth Adorján nagyméretű műveinek kivitelezésére is Kelemen műhelyében került sor. Így készítették el a kereskedelmi és iparkamara számára kétméteres férfi- és nőalakot, melyek az ipart és a kereskedelmet szimbolizálják. (Ezeket a figurákat az Erkel Ferenc utcai gépműhely szoborfülkéiben is elhelyezték.) Horváth Adorján benősülésével a műhely forgalma nagyon fellendült, megrendelés megrendelést követett.

Győri Hírlap, 1904. január 24.:

Kelemen Márton műterme méretei révén alkalmas volt arra, hogy monumentális szobrokat is kifaragjanak itt. Tanítványa, a kapuvári születésű Varga F. András visszaemlékezése szerint itt készült Varga Ferenc Szent Imre alkotása, amely ma a Szent Imre templom előtt áll. Több neves polgári család síremléke is fűződik nevükhöz.

Ráth Zoltán, illetve a Ráth család kriptájának fehérmárvány nőalakját – lábánál könyvön ülő bagollyal – Kelemen Márton faragta ki.

Győri Hírlap, 1904. január 26.:

A megvalósult szobor napjainkban így néz ki, tisztításra és felújításra vár:

Az eredeti iparengedélyhez hűen folyamatosan folyt a nagyméretű oltárok építése is, melyeket leginkább tölgyfából faragott ki, és melyek többnyire az egyházmegye templomaiba kerültek.

Hölgyek és urak millenniumi naptára, 1896:

Dunántúli Hírlap, 1900. november 8.:

Nyúl nagyfalusi templomában két nagy oltárt is készített, majd pár év múlva, 1909-ben, a nyúli búcsút a hegyen, a megújult Szent Donátus kápolnában ünnepelték. A tudósítás szerint az elavult oltár helyébe Kelemen Márton szép oltárt ajándékozott a kápolnának. Ugyancsak ebben az évben faragta ki a falunak Szent János szobrát, amely ma is látható a templomkertben, az alábbi felirattal: „Ker. szt. János tiszteletére emeltette özv. Bellavári Györgyné 1909. Javítva 1930.”

Dunántúli Hírlap, 1909. augusztus 12.:

1910-ben adták át a győri papnevelde épületét, melynek kápolnaoltárát Kelemen Márton tervezte és építette. A Vasárnapi Újság 1910-es, 38. száma közölte az alábbi képet:

Megrendelést kapott az Újvárosi katolikus templom József oltárának elkészítésére is.

Az Abdai Hírlapokban nemrég tették közzé az alábbi képeslapot 1912-ből, amely az abdai új oltárt ábrázolta, melyet 3200 koronáért készített Kelemen Márton.

Abdai Hírlap, 2015. 12. szám (balra) és az abdai oltárszentelésről szóló beszámoló az 1912. május 3-i Dunántúli Hírlapból (jobbra):

Varga András tanítványa szerint ő készített a csornai apácák kápolnájának és a kónyi templomnak is oltárt.

A rábapordányi oltár szintén Kelemen Márton műve. Balázs Lívia felvétele 2016-ból:

Miklósfalu (Nickelsdorf) templomának oltára is az ő keze munkáját dicséri.

Forrás: Biczó Zalán: „Bemegyek szent templomodba”, Győr, 2007:

Templomok számára szentek szobrait is kifaragta, Dör számára Páduai Szent Antal szobrát, a kapuvári templom számára Szent Mihály szobrát.

Dör, 1906. június 26.:

A kapuvári templom Szent Mihály angyala.

Forrás: Zsebedics József: A kapuvári egyház története. Győr, 2001.:

Templomi sikerei után a MÁV győri állomásfőnökségétől megrendelést kapott Baross Gábor mellszobrára. 1895-ben készítette el, melyet a Hunyadi u. 14. számú ház, a Baross híd nádorvárosi fülkéjében helyezték el. Az 1960-as években még látható volt, 1979-ben helyezték el a vasútállomás előcsarnokában.

Kató Pál felvétele (a szobor jelenleg épp nincs a talapzatán):

Az Árpád utcanévtábla dombormű is Kelemen Márton alkotás, elkészítésénél a millenniumi plakát ábrázolását vette alapul. Az utcanévadás 1896. május 14-én történt.

Sárváron áll egy kőből igényesen kifaragott Mária szobra, talapzatán a következő feliratokkal: „Máriát dicsérni / Hívek jöjjetek! A szeplőtelenül fogantatott szent Szűz tiszteletére emeltették Dombay Károly és neje Magasházy Gizella”. Itt látható a készítő neve is: „KELEMEN M szobrász Győr”.

Forrás: Vasi digitális könyvtár:

Kelemen Márton a győri ipari tanonciskolának 30 éven át volt díjtalan szakoktatója, valamint felügyelőbizottságának tagja. Az Országos Ipartestülettől a tanoncok művészetre neveléséért kapott kitüntetést 1914 júliusában. Tanítványai voltak többek között: Földessy Gyula, Karikás Vilmos, Varga F. András.

Családi élete tragikusan alakult, három gyermeke, felesége is elhunyt tüdővészben, veje, Horváth Adorján is meghalt korán, 41 évesen, csupán unokája, Horváth Dénes maradt neki.

A gazdasági világválság idején az építőipari megrendelések visszaestek. A faipari gépek megjelenésével a fafaragás visszaszorult, a faszobrász utánpótlás megszűnt, a segédek is más munka után néztek. Az egyházi szobrászatban újabb művészi stílusok jelentek meg, a díszítő faragások utáni igény visszaszorult. A nagynevű műhely végül utód nélkül megszűnt.

Varga F. András mesterére, Kelemen Mártonra mint a társasági életet kedvelő kedélyes emberre emlékezett vissza, aki különös öltözködésével jól beleillett a bohém művészvilágba. „Ha szórakozni ment, malaclopó köntösébe, nagy karimájú kalapjába, kabátja gomblyukában dáliával, szájában rövid szivarral, kezében sétapálcával indult el kedvenc helyére, a Hungária kávéházba.” (A szórakozóhely berendezéseinek famunkái is műhelyében készültek.)

1933. március 1-jén hunyt el. A győrszigeti temetőben temették el, síremlékét tanítványa, Földessy Gyula készítette. A templomokban található festett faszobrok alkotóját többnyire elfeledték, a faragott, festett faoltárokat sok helyen modernebbekre vagy márványra cserélték. Kelemen Márton életműve a levéltári dokumentumok, a sajtóhírek alapján azonban még teljesebbé tehető.

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Almási Tibor: Fejezetek Győr képzőművészetének életéből. I. 1896-1900. In: Arrabona, 43. Győr, 2005.
Biczó Zalán: „Bemegyek szent templomodba”. A XX. században épült templomok. Győr, 2007.
Kató Pál: Molnárgyerekből fa- és kőszobrász. In memoriam Kelemen Márton. In: Kisalföld, 1992. jún. 30. p. 4.
Kurucz József: A győri ipartestület és a régi győri ipartársulatok története. Győr, 1911.
Nagy István, Hancz István: A Győri Ipartestület 130 éves története: kezdetektől 2015-ig. Győr, 2015.
Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészeti lexikon. Vasszilvágy, 2012.
Varga F. András visszaemlékezése Kelemen Nándorra. Kézirat. (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér)
Zsebedics József: A kapuvári egyház története. Győr, 2005
A címlapkép forrása: Nagy István, Hancz István: A Győri Ipartestület 130 éves története: kezdetektől 2015-ig. Győr, 2015.
A jelöletlen képek a szerző felvételei

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr
- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből