Hello tourist – Hotel Tourist!

Várostörténeti puzzle – 39. rész

Győr városa földrajzi fekvése, történelmi és kulturális öröksége, aktív művészeti élete folytán már a II. világháború előtt is vonzó turisztikai célpontnak számított. Az újjáépítés és az 1956-os forradalmi események lezárulta után a városi vezetésben megfogalmazódott, hogy ismét alapozni kellene ezekre az előnyökre, fel kell lendíteni Győr turisztikai életét.

A városi tanácsház egyik kis helyiségében hozták létre az első idegenforgalmi kirendeltséget 1959-ben. Az itt megkezdett munka eredményeként megszervezték a fizetővendég-szolgálatot, elkészültek az első útikalauzok, prospektusok Győrről, idegenvezetőket képeztek és alkalmaztak.

A népszerűsítés következtében nőni kezdett a Győrben eltöltött vendégéjszakák száma, ami gyors intézkedést kívánt a várostól, ugyanis kevés volt a szálláshely. 1962-ben a Szeszgyár utcában alkalmi turistaszállót nyitottak, amely eredetileg munkásszállóként működött. A 130 személy befogadására képes szállóban külön szárnyban pihenhettek a nők és a férfiak. A korabeli sajtó szerint kényelmes, fehér vaságyas szobáival a megye legszebb turistaszállója nyílt meg a városban.

Győr népszerűsége közben évről évre egyre több turistát vonzott. A Megyei Idegenforgalmi Hivatal Győri Kirendeltsége szerint 1968-ban a meglévő szálláshelyeken (turistaszálló, camping, fizető-vendéglátás) összesen 100.000 vendégnapot töltöttek a Győrbe látogatók.

Ezt a megnövekedett igényt vetíthette elő a városvezetés is, amikor korábbi, 1954-es városrendezési tervében már szerepeltette egy új turistaszálló megépítését. Helyszínéül a Honvéd liget keleti oldalán lévő üres területet szemelték ki. Egyes visszaemlékezések szerint voltak tervek arra vonatkozólag, hogy a Révai gimnázium előreugró középszárnyát tükrözzék, így a tér egy szép keretet kapott volna. Az új beépítés ehhez képest előre gyártott panelelemekből készült, így a tér korábbi egyensúlya megbomlott.

A városrendezési terv makettje:

A 240 fős modern szálló tervezésével a Győri Tervező Vállalat munkatársát, Lőrincz József Ybl-díjas építészt bízták meg.

Az építkezést 1967 szeptemberében kezdték meg a Győr-Sopron megyei Beruházási Vállalat munkatársai. 

Kisalföld, 1968. január 19.:

Az ötemeletes, 54 szobásra tervezett szálló homlokzata nyersszínű kapart kőporos vakolattal készült, árnyékoló nyersbeton lamellákkal, a napsugárzást csökkentendő céllal.

Látványterv – Műszaki Tervezés 1970/6.:

A bejárat egy tágas hallba nyílt, ahol a recepció és egy eszpresszó várta a vendégeket, berendezését vörösmárvány padlózat, kőrisfa burkolat és pasztellszínek jellemezték.

Recepció és fogadótér:

Eszpresszó:

A 2-4-8 fős szobák mellett a felsőbb emeleteken turistalakosztályokat rendeztek be, melyekhez hideg-meleg vizes mosdófülke tartozott. Az öt emelet kényelmes megközelítése érdekében liftet is szereltek az épületbe.

Részlet az 1970-ben készült prospektusból:

Képeslapon a Hotel Tourist:

A szálloda megnyitását 1968 év végére tervezték, de kisebb csúszások miatt a dátum 1969. március 8-ra módosult.

Kisalföld, 1969. március 9.:

Az átadási ünnepségre az Elnöki Tanács elnökhelyettese is meghívást kapott több helyi politikai vezető mellett. Csobay Józsefné, a szálloda vezetője körbevezette a vendégeket a 11 millió forintból épült hotelben. Már a megnyitás napján több vendég érkezett, és a nyárig 60 százalékát foglalták le a férőhelyeknek.

Részlet a szálló prospektusából:

Üröm volt az örömben, hogy a lift a megnyitásra nem készült el, az egyik olajtüzelésű kazán már a beüzemeléskor elromlott, és hónapok múlva sem javították meg. Azt már a tervezők is megfogalmazták, hogy értékesebb lett volna a szálló, ha a beruházók zuhanyzókat, fürdőszobákat is engedtek volna kialakítani mosdófülkék helyett, amelyek nagyon puritán jellegüknél fogva sem a sikeres, hosszú távú jövőt vetítették elő.

Az épület nem sokáig várta a turistákat, az 1974-es győri útikönyv még felsorolja a szálláshelyek között, azonban az 1977-es kiadás szerint már a város Kerületi Hivatalának adott otthont átmeneti jelleggel. Hiányát a két év közötti időszakban, 1976. május 1-én átadott motel pótolta a kemping területén, amely ugyan csak nyáron, de már zuhanyzókkal felszerelve várta a Győrbe látogatókat.

A Hotel Tourist épületében pedig azóta is városi hivatalok működnek, állandó jelleggel.

Lengyel Adrienn

Felhasznált irodalom:
Várja Győr vendégeit a Turistaszálló. In.: Kisalföld 1962. jún. 7., p.1.
Ilyen lesz a turistaszálló. In.: Kisalföld 1968. jan. 19., p. 1.
Tető alatt a győri turistaszálló. In.: Kisalföld 1968. aug. 1. p. 3.
Megnyílt a Hotel Turist: Nőnapi köszöntő az új szállóban. In.: Kisalföld 1969. márc. 9., p. 1.
Fábján Lajos: Hotel Turist. In.: Vendéglátás 1969. 8.
Rádai Sándor: Honvéd liget Turistaszálló, Győr. In.: Műszaki Tervezés 1970/6. p. 16–18.
Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítéstörténet. Akad. k. Bp. 1956.
Czigány Jenő: Győr. Panoráma, Bp. 1974.
Cziglényi László: Győr. Panoráma, Bp. 1977.
A képek a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti gyűjteményének cikk-kivágataiból és képeslap gyűjteményéből származnak.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története

2015.11.26