A tűzoltás, a tűzvédelem és a légoltalom Európa-szerte ismert szakembere lett, több szakkönyv írója. Publikált a Tűzrendészeti Közlönybe is, melynek 1920-tól 1930-ig felelős szerkesztője is volt. Írt a tűzoltó eszközök vizsgálatáról, gondozásáról, a tűzesetek nyomozásáról, a tűzoltás szabályairól, a tűzoltóság megszervezéséről.

A tűzfelügyelők jelentése című, 1926-ban megjelent kötete felszerelés ajánlataiból:

Baráti kapcsolatot ápolt Széchenyi Ödön pasával, a török tűzoltóság megszervezőjével, akinek vagy kétszáz hozzáírt levelét őrizte. 1912. október 3-án Széchenyi Ödön pasa Győrbe látogatott, amikor 300 győri és győrmegyei tűzoltó sorakozott fel fogadására a vasútállomás előtt.

A Győri Hírlap 1936. április 28-i cikke:

A Győri Hírlap 1910. április 8-i cikke:

Részt vett az 1912-es szentpétervári, az 1923-as müncheni, az 1924-es nantesi, az 1925-ös salzburgi és az 1930-as bécsi tűzoltó kongresszusokon. Az 1912-es turini világkongresszuson és versenyen a győri tűzoltók harmadik helyezettek lettek, s I. Ferenc József koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki Erdély Ernőt. Amerre járt az országban, vagy külföldi útjain a különböző országok tűzoltó kocsijairól, felszereléseiről, fényképeket készített; a győri tűzoltóságon őrzik azt az albumot is, ahová ezeket a fényképeket beragasztotta, feliratozta.

A szakmában nemzetközileg is elismert szakembert több európai város (Lotz, Hamburg, Konstantinápoly) vezetősége kérte fel tűzoltóparancsnokául, de ő ragaszkodott szülővárosához, és az ajánlatokat elutasította.

Győrött a tűzoltólaktanyában tanmúzeumot alapított, amelyben bemutatta a magyar tűzrendészet fejlődését a legújabb korig. Ennek a gyűjteménynek egy része ma a budapesti Tűzoltó Múzeumban található.

A mentőszolgálat és a tűzoltás gyakran együtt jelentkezett feladatként. Erdély Ernő elsősegélynyújtó vizsgát is tett, a mentőkocsik a tűzőrségen készenlétben álltak. A mentőszolgálat önálló szakterület, de itt nagyon fontos volt a gyors segítségnyújtás, ezért a korai szakaszában ez a szakma országszerte a tűzoltóság mellett működött. 1928-ban alakult meg az országos mentőszervezet, de a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesületének keretében megalakult városi mentőállomás Győrben sokáig a tűzoltóság épületében működött tovább.

A Győri Hírlap 1910. május 28-i cikke:

1932. augusztus 13-16. között Győrött tartották a Magyar Országos Tűzoltószövetség nagygyűlését. Ekkor avatták fel a tűzoltóság udvarán felállított József királyi herceg, a tűzoltók védnöke szobrát, Zászlós István győri szobrászművész alkotását. A nagygyűlésre emlékül fajansz tűzoltókulacs készült. Az emléktárgyak emblémáját Schima Bandi győri ötvösművész tervezte. Ezen láthatjuk a Győrre támadó vöröskakast, melyet megfojt a tűzoltósisak.

Fénykép a Győri Városi Tűzoltóság gyűjteményéből:

A Tűzoltóság kiállításán látható a tűzoltókulacs:

Schima Bandi emblémája, a Győri Szemle 1932-ik évéből:

1936-ban a polgári légoltalom is a tűzoltóság hatáskörébe került át. Erdély cikksorozatban ismertette a Győri Hírlapban a különböző veszélyeket, felkészülési lehetőségeket.

A Győri Hírlap 1935. október 23-i cikke:

Két fiának, Jenőnek és Miklósnak példát mutatva 1936-ban, 55 évesen Erdély Ernő a pécsi egyetemen irodalomból doktorált. Disszertációja nyomtatásban is megjelent: Szabó Dezső regényköltészete címmel.

1919-ben elnöke a zsidó hitközségnek, 1930-tól alelnöke. 1940-től elnöke a 12. sz. izraelita egyházkerületnek. A zsidótörvények miatt nyugdíjazták, 1940. szeptember 1-jével Perédy István lett Erdély Ernő utóda.

Magyarország megszállása után, 1944. március 19-e után elhurcolták, majd pár hónapnyi fogvatartás után a győri gettóba került át. Sok sorstársával együtt Auschwitzban érte el a vég, 1944. június 17-én halt meg.

A sokoldalú, bátor, másokért tevékenykedő, önfeláldozó ember emlékét őrizzük.

1990-ben a 120 éve alapított Győri Önkéntes Tűzoltó Egyletre emlékeztek a jubileumi rendezvényekkel a tűzoltók. Ekkor avatták fel a Győr Városi Tűzoltóság épületében elhelyezett mellszobrát, Varga F. András alkotását.

2004-ben Erdély Ernő fia, Erdély Miklós alapítványt hozott létre a jeles tűzoltók elismerésére.

2011 májusában Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepén vette fel a győri tűzoltólaktanya a Dr. Erdély Ernő Tűzoltólaktanya nevet.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő: A győri tűzoltás története. Győr, 1969.
Grábics Frigye: Erdély Ernő (1881-1944). In: Győri tanulmányok, 9. köt. Győr, 1988. p. 201-220.
Hullámos László: A győri tűzoltóság és tűzoltás története. Győr, 2000.
A győri tűzoltóság története képekben 1870-2005. Győr, 2005, Győr Megyei Jogú Város Tűzoltósága
Szakál Gyula: Vállalkozói karrierek. In: Az EU kapujában. Győr, 2002. p. 145-179.
A győri tüzoltó-ünnep. In: Győri szemle, 1932. p. 260-261.

A képek forrásai:
A címlapon a megyei könyvtár gyűjteményének képeslapja és egy, a Győri Városi Tűzoltóparancsnokságon található fénykép látható;
A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteménye, a szerző felvételei;
A Győri Városi Tűzoltóparancsnokság gyűjteménye, melyből engedélyezték az illusztrációk közlését ez íráshoz.
 

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész