A győri tanítóképzés tanárainak lexikona

Biczó Zalán és Horváth László kötetbemutatója a 256. Győri Könyvszalonon

 

biczo-zalan-01A 25. Győri Könyvszalon pénteki rendezvényén, 2026. november 6-án került sor Biczó Zalán könyvtáros, helytörténész, pedagógus életrajzok ismertetésével foglalkozó újabb kötetének bemutatására, melynek társszerzője Horváth László könyvtáros volt. Jelen könyvben a győri tanító- és tanítónőképző-intézeti tanárok 1847-1947 közötti száz évének ismert momentumait gyűjtötték össze a szerzők.

A Muzeális gyűjteményben megtartott bemutatón a szerzőkön kívül Kovács Balázs és Pintér Tamás vett részt a beszélgetésben.
A bevezetőben a lexikon megszületésének és megjelenésének körülményeiről a hangzott el pár gondolat. Hosszú évek kitartó levéltári és könyvtári kutató- és gyűjtőmunkának az eredményét tették közzé a most megjelent lexikonban. A kutatás a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér és a Győr Megyei Jogú Város Levéltárának gyűjteményeiben zajlott. Az ott fellelhető korabeli sajtó átnézése, és az anyakönyvi iratok, – a születési, halálozási, és a keresztelési anyakönyvek – tanulmányozása mind hozzájárultak az életrajzi adatok pontosabb megismeréséhez.

A kötet társszerzője Horváth László nyugalmazott könyvtáros, 35 éven keresztül dolgozott az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán, majd a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán. A győri tanítóképzés múltjának kutatójaként már szintén hosszú ideje gyűjtötte a tanító- és tanárképző intézetek tanárainak életrajzi adatait. Az orsolyitákról szóló rész kutatásában Pintér Tamás tanár, az orsolyita rend kutatója nyújtott segítséget. A könyvbemutatón köszönetet mondtak a múzeumban dolgozó Tóth Vilmos történésznek, valamint a Régi Győr honlapot működtető, Pro Urbe díjas Kozma Endrének a kutatáshoz nyújtott segítségükért.
A rendezvény alkalmából külön megemlékeztek a napokban elhunyt legendás levéltárosról, Néma Sándorról, aki az első pillanattól kezdve mindenki munkáját segítette.
Külön köszönet illette a beszélgetőtársak között helyet foglaló Kovács Balázst – a Szülőföldünk Honismereti Egyesület, az intézmény keretei között működő Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Baráti Társasága, valamint a Bedécs Gyula Társaság elnökét – a könyv megjelenéséhez nyújtott támogatásáért.

biczo-zalan-02

A lexikon három oktatási intézet – az Állami Tanítónőképezde (később Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet), a Királyi Katolikus Tanítóképző és a Szent Orsolya-rend Győri Tanítóképzője – tanárainak életrajzát mutatja be az 1847 és 1947 közötti időszakból. Az első három fejezet ennek a három meghatározó tanítóképző intézetnek több mint 300 tanára, hitoktatója, nevelője, valamint a velük együtt dolgozó iskolaorvosok életrajzát tartalmazza.
Az első fejezet az állami tanítóképző intézetről, a második pedig a katolikus tanítóképzésről szól – ez utóbbit a társszerző, Horváth László ismertette, röviden összefoglalva az intézmény történetét az alapításától fogva. A következő fejezetről, az orsolyita rendről Pintér Tamás szólt röviden. Az ezt követő képjegyzékben az említett oktatókról és az oktatási intézményekről található archív képanyag, feltüntetve azt is, hogy az egyes személyek mely intézmény tanárai voltak.

Minden intézet adattárához külön irodalomjegyzék tartozik. Az adatgyűjtés során rendkívül fontos információforrásnak bizonyultak a különböző győri lexikonok, Szinnyei József és a már említett Tóth Vilmos munkái, A Pallas nagy lexikona, a Pedagógusok arcképcsarnoka, az OSZK gyászjelentései, Gulyás Pál kötetei, a Győri fejek, valamint Deák Gyula Polgári iskolai írók élete és munkái című műve. A tanárok egyesületekben betöltött szerepéről az iskolai értesítőkből tájékozódhatunk; a források sorát levéltári iratok, címtárak és sajtóanyagok egészítették ki. A korabeli sajtóban megjelent házassági hírekből kiindulva pedig az anyakönyvi adatokat is vissza lehetett keresni. A kötetet a két szerző életrajzának ismertetése zárja.

Bedő Mónika
Fotó: DRKPK

2026.11.20