Dr. Kovács Pál emlékünnepén alakult meg a győri Kisfaludy Irodalmi Kör

Dr. Kovács Pál (1808–1886) a 19. századi Győr szellemi és kulturális életének egyik legjelentősebb személyisége volt. Orvosi tevékenysége mellett íróként, színműíróként és lapszerkesztőként is maradandót alkotott. Nevéhez fűződik az 1847-ben megindult Hazánk című újság szerkesztése, amely a korszak egyik meghatározó vidéki magyar nyelvű lapjává vált. Hasábjain többek között Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály és Vajda János írásai is megjelentek. Dr. Kovács Pál a Kisfaludy Társaság tagjaként, valamint a Győri Olvasó Egyesület és az Ének- és Zeneegylet létrehozásában játszott szerepével is sokat tett a város kulturális életének fejlődéséért.

Születésének századik évfordulóján Győr városa országos jelentőségű irodalmi ünnepséget rendezett. Az esemény előkészítésében fontos szerepet vállalt Kuncz Jenő vármegyei tisztviselő, akinek kezdeményezését a város törvényhatósági bizottsága is támogatta. Az ünnepségen a helyi közélet képviselői mellett az országos tudományos és irodalmi élet számos jeles személyisége is megjelent. Képviseltette magát többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, valamint az újságírók több országos szervezete.

Az ünnepi program a városháza dísztermében tartott közgyűléssel kezdődött, amelyet Wennes Jenő polgármester nyitott meg. Dr. Kovács Pál munkásságát Tell Anasztáz bencés tanár méltatta, életútját pedig Kuncz Jenő ismertette. Ezt követően a résztvevők a Tejfölös köz 5. szám alatti házhoz vonultak, ahol egykor Kovács Pál lakott, és a Hazánk szerkesztősége is működött. Itt avatták fel Horváth Adorján győri szobrászművész alkotását, a dr. Kovács Pált ábrázoló bronz emléktáblát. Az ünnepségen Farkas Mátyás városi főjegyző mondott beszédet, majd az országos és helyi kulturális szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. A város közgyűlése arról is döntött, hogy a Tejfölös utcát dr. Kovács Pálról nevezik el.

A megemlékezést a Royalban rendezett ünnepi ebéd követte, az eseményen Beöthy Zsolt irodalomtörténész és Giesswein Sándor országgyűlési képviselő is felszólalt. Az ünnepség azonban ezzel még nem ért véget. Délután négy órakor ugyanis a Royalban összegyűltek azok a győri írók, értelmiségiek és közéleti személyiségek, akik egy új irodalmi társaság létrehozását szorgalmazták.

Az alakuló ülésen a korszak győri értelmisége megjelent, mint például Beöthy Zsolt, Giesswein Sándor, Szávay Gyula, Balics Lajos, Acsay Ferenc, Kuncz Jenő, Farkas Mátyás, Popper Vilma és Pitroff Pál. A tanácskozást Farkas Mátyás főjegyző nyitotta meg, majd a jelenlévők egyhangúlag kimondták a Kisfaludy Irodalmi Kör megalakulását, pontosabban újjáalakulását. A kör ugyanis 1888-ban megalakult, ám néhány év működés után a kezdeményezés elhalt. A társaság elnökévé Kramolin Viktor nyugalmazott főispánt, királyi főügyészhelyettest választották, aki korábban Pozsonyban a Toldy Kör létrehozásában is szerepet vállalt. Az ideiglenes tisztikarban Ruschek Antal apátkanonok társelnökként, Kuncz Jenő főtitkárként, Újlaki Géza jegyzőként, Ehler Antal pedig pénztárosként kapott feladatot. Az alakuló ülésen bizottságot is választottak a szervezet ügyeinek intézésére, valamint megtárgyalták az alapszabályokat.

Az új irodalmi társaság létrejöttét Beöthy Zsolt és Szávay Gyula is üdvözölte. Beöthy beszédében különösen a Dunántúl gazdag irodalmi és kulturális hagyományait emelte ki, amelyek véleménye szerint biztos alapot jelenthettek az új szervezet eredményes működéséhez. A résztvevők abban bíztak, hogy a Kisfaludy Irodalmi Kör új lendületet adhat Győr irodalmi életének, és hozzájárulhat a város szellemi hagyományainak ápolásához.

Az ünnepi napot este színházi díszelőadás zárta, amelyen dr. Kovács Pál Öreg kérők című vígjátékát mutatták be. A rendezvénysorozat így egyszerre idézte fel a 19. századi győri irodalmi élet egyik meghatározó alakjának munkásságát, és teremtett lehetőséget a helyi irodalmi élet további szerveződésére.

A Kisfaludy Irodalmi Kör megalakulása szimbolikus jelentőségű esemény volt. Kovács Pál a 19. század közepén a magyar nyelvű sajtó és a kulturális egyesületi élet fejlesztésével járult hozzá Győr szellemi arculatának formálásához. Születésének századik évfordulóján az ő emléke köré szerveződve jött létre egy új társaság, amely ugyanezen hagyományok továbbvitelét tűzte ki célul. Az 1908. november 15-i ünnepség így nemcsak a múlt nagy alakja előtti tisztelgés volt, hanem a győri irodalmi élet történetének újabb fontos állomása is.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Dunántúli Hírlap 1908. november 17-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Borbély Tamás
Fotó: Szabó Béla