Bepillantás egy vármegye mindennapjaiba

A 17. század végi Moson vármegye mindennapjait ismerhetjük meg a kiadványból – a Magyar Nemzeti Levéltár Győr–Moson–Sopron Vármegye Győri Levéltára és a Szülőföldünk Honismereti Egyesület közreműködésével megjelent kötet egy több éve zajló, jelentős levéltári forrásfeltáró munka eredménye, amelyet Hegedűs Zoltán, dr. Oross András és dr. Fazekas István történészek mutatták be. A résztvevők hangsúlyozták, hogy Moson vármegye története mindeddig viszonylag kevéssé feltárt területnek számított a magyar történetírásban. A kis területű vármegye 17. századi működéséről, politikai elitjéről korábban meglehetősen kevés információ állt a kutatók rendelkezésére. A most megjelent forráskiadvány ezért fontos hiányt pótol, és új lehetőségeket nyit a korszak megismeréséhez.

A kötet az 1668 és 1687 közötti vármegyei közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek rövid tartalmi kivonatait, úgynevezett regesztáit tartalmazza. A bejegyzésekből kirajzolódnak azok az ügyek, amelyek a vármegye politikai és közigazgatási elitjét foglalkoztatták. Különösen nagy számban fordulnak elő az adózással és a vármegye adókötelezettségeivel kapcsolatos kérdések, de a helyi konfliktusok, a különféle igazgatási ügyek és a társadalmi ellentétek is megjelennek a forrásokban. Mindezek mellett a törökellenes háborúk eseményei és következményei is kirajzolódnak, érzékeltetve, milyen jelentős hatást gyakorolt a hadviselés az ország nyugati határvidékének életére.

Hegedűs Zoltán a könyvbemutatón a forrásfeltáró munka nehézségeibe is betekintést engedett. Rámutatott, hogy a vármegyei jegyzőkönyvek feldolgozása rendkívül időigényes és nagy szakmai felkészültséget igénylő feladat. A nehezen olvasható, gyakran meglehetősen hanyag latinsággal megfogalmazott szövegek értelmezése önmagában is komoly kihívást jelent, amelyet tovább nehezít a korabeli személyek és helyszínek azonosítása, valamint az egyes bejegyzések történeti összefüggéseinek feltárása. Mindezt a kutatóknak a mindennapi levéltári munkájuk mellett kell elvégezniük, így egy-egy ilyen dokumentumgyűjtemény elkészítése hosszú évek kitartó munkájának eredménye.

Dr. Fazekas István és dr. Oross András a kiadvány tágabb történettudományi jelentőségére hívták fel a figyelmet. Mint hangsúlyozták, a kötet és annak várható folytatása lehetővé teszi, hogy Moson vármegye története végre szervesebben bekapcsolódjon a korszak országos történeti kutatásaiba. A források hozzáférhetővé válásával a vármegye politikai elitjének tevékenysége, az országos döntések helyi végrehajtása, valamint a vármegyei igazgatás működése immár szélesebb összefüggésben is vizsgálhatóvá válik.

A kötet megjelenése egyúttal fontos állomása annak a több évtizedes levéltári munkának, amelynek eredményeként Győr vármegye mellett immár Moson vármegye kora újkori közgyűlési jegyzőkönyvei is egyre nagyobb mértékben válnak hozzáférhetővé. Ez jelentős lendületet adhat a térség helytörténeti kutatásának, és újabb vizsgálatok kiindulópontjául szolgálhat. A forráskiadvány jelentősége ráadásul túlmutat Magyarország mai határain. Az egykori Moson vármegye területének több mint fele az első világháborút követő határváltozások eredményeként Ausztriához került. A kötet így az osztrák történészek számára is értékes kutatási lehetőségeket kínálhat, elősegítve a határokon átívelő regionális történeti vizsgálatokat.

Hegedűs Zoltán munkája tehát egy korábban kevéssé ismert vármegye történetének alaposabb megismerését teszi lehetővé. A kötet nemcsak Moson vármegye múltjának feltárásában, hanem a kora újkori magyarországi vármegyei igazgatás és társadalom történetének kutatásában is fontos előrelépést jelent.

Borbély Tamás
Fotók: Pozsgai Krisztina