Sokorópátka közlekedéstörténete

A szerző beszélgetőtársa, Pátkai Tivadar költő egy filozofikus kérdéssel nyitotta meg a könyvbemutatót: „Mit lehet az utakról beszélgetni? Az utakon járni kell!” A bemutató során azonban feltárult, milyen jelentős mértékben befolyásolja egy község és térségének életét az úthálózat fejlődése.

A szerző Sokorópátkán született, az Államigazgatási Főiskola elvégzése után több mint negyven éven át szolgálta a falut v. b. titkárként, majd jegyzőként. A bemutató során négy példával illusztrálta a fejlődés irányait. Személyes emlékeit is felidézte gyermekkorából és hivatali éveiből. A kivetítőn látványos térképek, fényképek, dokumentumok is bemutatásra kerültek.

A község első szilárd burkolatú útja az 1920-as években épült ki Győr irányába, leváltva a sokszor járhatatlan földutat. A teherfuvarozás mellett a személyforgalom megindulását is ez tette lehetővé. 1948-tól közlekedett napi buszjárat Győr felé. Az alapfokú iskola elvégzése után a diákok így bejárhattak a város középiskoláiba: a lehetőséggel hatan már az évben éltek, sőt közülük négyen tanítóként végeztek.

A Sokorópátka és Gic közötti út kiépítése 1987-re valósult meg, ezzel alakult ki a déli irányú, korszerű, mai igényeknek megfelelő közúti összeköttetés. A 2007-ig működő Tatabánya–Kisbér–Pápa vasútvonal megfelelő elérése kiemelt jelentőséggel bírt a személy- és áruforgalom kapcsán is. Az előkészületek több évtizedig tartottak, akkor még hátráltató tényező volt, hogy az út két megyét érintett. A gici út kiépítésével a környék kistelepüléseinek népességmegtartó ereje növekedett, erősödtek a gazdasági, kulturális és egészségügyi kapcsolatok.

A Ravazd–Tényő–Sokorópátka erdei út sem maradhatott ki a kötetből. Kiépítéséről nem találtak levéltári forrásokat, feltehetően honvédségi beruházásként valósult meg 1986-ra, gyakorlatilag titokban. Egy esetleges atomháború idején Győr kitelepítési körzetének a Sokorói-dombvidéket szánták, ekkor épült meg a tényői bunker is. Napjainkban az erdei út a Kisalföldi Erdőgazdaság működési területén található, használata engedélyköteles.

A negyedik bemutatott projekt a kajárpéci út felújítása volt. Különös nehézséget jelentett, hogy a nyomvonal a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzeten és a Natura 2000 természetvédelmi területen haladna át. Több évtizedes egyeztetés, tervezés után a meglévő földút murvás megerősítése jelentett kompromisszumos megoldást. A helyi közösségek érdekei a táji értékek megőrzésével összhangba kerültek, az időjárástól függetlenül járható út 2025 óta könnyíti meg a környékbeli lakók, vállalkozók és gazdák életét.

A javuló közlekedés a turizmus fellendülését is eredményezheti. Pátkai Tivadar a lovas turizmus jelenlétét, a világ legnagyobb székelykapuját és a zarándokkápolnát emelte ki, Vehrer Ferencné az évente szervezett, vörösbarátok útján haladó kísértet túrát mutatta be. A kerékpáros turizmus fejlesztésére is komoly igény mutatkozik, a Bakony lankáin új kerékpáros útvonal kiépítése szerepel a tervek közt.

Nagyné Bakai Zsuzsanna
Fotók: Tóth Fruzsina