Balassi Bálint nyomában – fotográfiai zarándokút hét országon át

A gazdagon illusztrált album nem csupán a költő életútját idézi fel, hanem a 16. század történelmi, kulturális és irodalmi világába is betekintést enged. A fényképekhez Kőszeghy Péter irodalomtörténész írt részletes korrajzot, a kötet bemutatóján pedig Takács Nándor beszélgetett az alkotókkal a közös munka hátteréről, a kutatás izgalmairól és Balassi Bálint máig ható örökségéről.

A vállalkozás ötlete Szabó Bélától indult, akit már korábban is foglalkoztatott, hogyan lehetne egy-egy jelentős alkotó életútját a hozzá kapcsolódó földrajzi helyszínek bejárásával és fényképekkel rekonstruálni. Az ötletet több korábbi élmény is táplálta: egy National Geographicban olvasott történet, egy francia fotográfus hasonló projektje, valamint a Radnóti Miklós halálának évfordulójához kapcsolódó utazása. Balassi alakja már mintegy másfél évtizeddel korábban is megmozgatta a fantáziáját, ám akkor még nem sikerült megvalósítania a tervet. A fotóművész elmondta, hogy nem elsősorban az irodalom, hanem Balassi kalandos, utazásokkal és helyváltoztatásokkal teli élete ragadta meg. Amikor azonban elkezdett elmélyedni a szakirodalomban, egyre gyakrabban találkozott Kőszeghy Péter nevével, valamint kétkötetes Balassi-monográfiájával. Felvette vele a kapcsolatot, és hamarosan személyesen is találkoztak. A közös munka során a történészi kutatás és a fotográfia egymást kiegészítve mutatta be Balassi életének helyszíneit.

Kőszeghy Péter szerényen idézte fel a kezdeteket: saját szerepét elsősorban a Béla által készített fényképekhez kapcsolódó szövegek megírásában látta. A kezdeményezés, a helyszínek felkutatása, a kötet ötlete és megvalósítása alapvetően Szabó Béla munkája volt. A fotográfus számára ugyanakkor fontos volt, hogy olyan szakemberrel dolgozhasson együtt, aki a tudományos ismereteket a szélesebb olvasóközönség számára is érthető, olvasmányos formában tudja közvetíteni.

A beszélgetés során Balassi Bálint személyisége és költészete is több oldalról megvilágításba került. Kőszeghy Péter hangsúlyozta, hogy a 16. századi irodalmat nem lehet a kor történelmi és társadalmi viszonyainak ismerete nélkül értelmezni. Akkoriban a művészet, a történelem, a zene és az irodalom még nem különült el olyan élesen egymástól, mint napjainkban. Balassi életének és műveinek megértéséhez ezért elengedhetetlen a korszak világának ismerete is.

Szabó Béla elmondta, hogy a fotográfiai utazás előtt elsősorban azt a képet ismerte Balassiról, amelyet az iskolai tanulmányokból őrzünk: az első jelentős magyar nyelvű költőt, a végvári katonát és a nemesi családból származó embert. A szakirodalom olvasása azonban ennél jóval összetettebb személyiséget rajzolt ki előtte. Olyan művelt emberét, aki több nyelvvel foglalkozott, ismerte a korabeli európai irodalmat, és akinek életében a katonáskodás, az utazás és a szerelem egyaránt meghatározó szerepet játszott.

A hét országot érintő fotográfiai zarándokút megszervezése komoly előkészületeket igényelt. Szabó Béla számára Kőszeghy Péter helyszínlistája jelentette az egyik legfontosabb kiindulópontot, de a kutatás során számos további forrást is felhasznált. Történeti és műemléki kiadványok, térképek, valamint az internetes lehetőségek segítették a tájékozódásban. Különösen hasznosnak bizonyultak a digitális térképek és webkamerák, amelyekkel előre ellenőrizhette a helyszíneket, a fényviszonyokat és az időjárást. Az utazások természetesen nem mindig a tervek szerint alakultak. Egy alkalommal Lengyelországban például azért indult útnak, mert az internetes kamerákon keresztül látta, hogy Krosnóban havazik. A fotózáshoz ideálisnak ígérkező időjárás azonban komoly kihívást jelentett: megérkezése után mintegy harminc centiméteres hó borította az autót, és a keresett várhoz vezető utat is nehezen találta meg. Az ilyen kalandok azonban a vállalkozás részévé váltak.

A kötetben a fényképek mellett térképek is segítik az olvasót. Hutyán Róbert térképész munkája azért volt fontos, mert számos olyan település, vár és történelmi helyszín szerepel az albumban, amelyet a mai olvasó nehezen tudna elhelyezni a térképen. A könyvben egy 16. századi Európa-ábrázolás és a mai kontinens térképe is helyet kapott. Az összes bemutatott helyszínt összefoglaló térkép pedig azoknak is segítséget jelenthet, akik maguk is elindulnának Balassi nyomában.

2024-ben, a 23. Győri Könyvszalonon A múlt idő nyomában címmel nyílt Balassi Bálint kalandos életét végigkövető fotókiállítása Szabó Bélának.

LSzimonetta
Fotók: Pozsgai Krisztina