Gizella

A magyar történelem egyik legtöbb kérdést felvető időszakába, az államalapítást követő évtizedekbe kalauzolja az érdeklődőket Horváth János író, aki 2026-ban magánkiadásban megjelent Gizella című történelmi regényét hozta el az érdeklődő közönség számára.

A kötetet kézbe véve az olvasónak feltűnhet, hogy a borítón nem Horváth János neve szerepel. A szerző ugyanis történelmi témájú műveit Antico Faro írói álnéven publikálja, míg más műfajban H. J. Marco néven találkozhatunk írásaival. A beszélgetés során elmondta, a két név két különböző alkotói világot takar. Antico Faro történelmi regényeiben a sorsfordító események előzményeit, kiváltó okait és emberi hátterét kutatja. Nem elsősorban a csaták és ütközetek állnak a középpontban, hanem az az út, amely elvezetett hozzájuk. H. J. Marco néven drámai és lélektani történeteket ír. Ezek hátterében nem csupán megfigyelt vagy elbeszélt események állnak, hanem olyan emberi sorsok és élethelyzetek is, amelyekhez közvetlenül vagy közvetve neki magának is köze volt. Két írói név, két különböző műfaj, de a szándék ugyanaz: hitelesen és őszintén beszélni emberről, múltról, veszteségről, hitről és megmaradásról.

Érdekesség még, hogy a regényben, ahogyan a szerző más köteteiben is – Az őrzők, A táltos szíve vagy A humanista trilógia darabjaiban – fontos szerepet kapnak a képi megjelenítések. A könyvek színes illusztrációi mesterséges intelligencia segítségével készültek. Ezek nem csupán díszítőelemek, hanem a történet hangulatának megteremtését szolgálják. A filmszerű jeleneteket erősítik, közelebb hozzák az olvasóhoz a középkor világát, a szereplők belső érzéseit és a történelmi környezet részleteit.

Hatalom, hit és személyes áldozatok

Horváth János tizenegyedik kötete egy olyan nő történetét dolgozza fel, akinek szerepe a magyar államalapításban és Szent István mellett megkerülhetetlen. Személyéről mégis számos kérdés és bizonytalanság maradt fenn. Miért maradt ki Gizella a szentté avatott Árpád-házi uralkodók és családtagok sorából? Milyen hatással volt a fiatal magyar királyság megszilárdítására, és milyen személyes áldozatokat követelt tőle az uralkodói szerep?

A beszélgetés során kiderült, hogy a szerzőt elsősorban ezek a megválaszolatlan kérdések foglalkoztatták. A regény a történelmi forrásokból ismert eseményekre épül, ugyanakkor azokat írói elképzelésekkel, emberi érzésekkel és lehetséges magyarázatokkal egészíti ki. Ahogyan Horváth János hangsúlyozta, nem történészként, hanem a múlt iránt érdeklődő alkotóként közelített a témához.

A mű egyik központi kérdése Imre herceg halála és az azt követő trónutódlási válság. A beszélgetés résztvevői kitértek arra, milyen érdekek és személyes konfliktusok alakíthatták az eseményeket, milyen szerepe lehetett Gizellának Orseolo Péter támogatásában, és hogyan kerülhetett a háttérbe Vazul herceg. Az író különösen fontosnak tartotta az események mögött meghúzódó emberi és politikai összefüggések bemutatását.

Gizella alakja a regényben nem egyszerűen történelmi szereplőként jelenik meg. Idegen országból érkező fiatal nő, feleség és anya, aki egy új királyság megszületésének részese lesz, miközben családi tragédiákkal és súlyos döntésekkel kell szembenéznie. Fia elvesztése, István király romló egészségi állapota és a bizonytalan politikai jövő egyaránt meghatározza a sorsát. A történet arra is rávilágít, milyen nehéz lehetett egy olyan korszakban döntéseket hozni, amikor egy uralkodócsalád személyes sorsa egy egész ország jövőjével fonódott össze.

A beszélgetés végére egyértelművé vált: a regény nem csupán egy történelmi korszak eseményeit idézi fel, hanem arra is ösztönzi olvasóját, hogy a jól ismert történelmi alakok mögött meglássa az embert.

LSzimonetta
Fotók: Tóth Fruzsina