Párhuzamos világok

A 25. Győri Könyvszalon első napján, 2026. november 6-án, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában mutatta be legújabb antológiáját a KÉVE Művészeti Társaság. A Párhuzamos világok című kötetről Ihász Anna Szarka Fedor Guidóval, Kurcsis Lászlóval, Görcs Annamáriával, Görcsné Muzsai Viktóriával és Virág Lajossal beszélgetett.
Rendszerint elhaladunk mellettük, és figyelmen kívül hagyjuk a természetben mindenhol létező természetes, valamint az ember alkotta mesterséges egyeneseket és párhuzamosokat. Pedig a párhuzamok fontos szerepet töltenek be az élethelyzeteinkben, képzeletünkben: stabilizálják lelki állapotunkat, valamint biztonságot nyújtanak. A múlt, a jelen és az ismétlődések a bennünket körülölelő világban mind hatással vannak ránk.
A kötet címéből és a bevezető gondolatokból kiindulva a beszélgetés középpontjában a párhuzamos világok, az egyéni látásmódok és a művészetben megjelenő kapcsolódási pontok álltak. A KÉVE Művészeti Társaság öt éve van jelen Győr kulturális életében. Tagjai az elmúlt időszakban számos kiállításon mutatták be alkotásaikat a városban és más településeken. Az ötéves jubileum alkalmából megjelent Párhuzamos világok az áprilisi, költészet napi tárlat anyagából ad válogatást, bemutatva a társaság alkotóinak különböző művészi látásmódját.

Szó esett arról, mit jelent a párhuzamosság a képzőművészetben. A résztvevők szerint minden ember saját tapasztalatokkal, érzésekkel és gondolatokkal rendelkező külön világ. Ez az egyéni látásmód az alkotásokban is megmutatkozik. A különböző stílusok, technikák és megközelítések jól megférnek egymás mellett, sőt, sokszor éppen a különbségek teszik izgalmassá a közös bemutatkozást. Az alkotói szabadság mellett a közös tematika is fontos szerepet kapott. Egy meghatározott téma keretet adhat az egyéni elképzeléseknek, miközben minden alkotó a saját eszközeivel közelítheti meg azt.
A párhuzamok a természet és az ember alkotta környezet viszonyában is megjelentek. Például egy modern panelház előtt álló öreg, kopár fa látványa külön gondolatokat indított el, amelyekből vers is született. Az alkotók arról is beszéltek, hogy egy kép jelentése nem mindig egyezik azzal, amit készítője eredetileg közölni szeretett volna. A néző ugyanis saját élményei és emlékei alapján értelmezi a látottakat.
Az alkotás pillanata szintén szóba került. Legyen szó fotózásról, festésről vagy versírásról, sokszor egy váratlan felismerés, egy érdekes látvány vagy egy hirtelen támadt érzés adja az első ötletet. Az alkotó ilyenkor a jelenre figyel, és átadja magát annak, amit éppen megörökíteni vagy kifejezni szeretne.

Külön téma volt a kép és a szöveg kapcsolata. A társaság tagjai közül többen saját fényképeikhez írnak rövid gondolatokat, üzeneteket vagy verseket, mások egy-egy alkotótárs munkájából merítenek ihletet. A fotó és a szöveg azonban nem feltétlenül magyarázza vagy egészíti ki egymást: mindkettő önálló alkotásként is megállja a helyét.
A beszélgetés végén a befogadó szerepe is előtérbe került. Egy műalkotás mindenkiben más érzéseket és gondolatokat ébreszthet, és nem szükséges, hogy a néző ugyanazt lássa bele, amit az alkotó eredetileg kifejezni szeretett volna. Éppen ez adja a művészet egyik érdekességét: ugyanaz a kép vagy vers többféle olvasatot is kínálhat.
A KÉVE Művészeti Társaság jubileumi antológiája jól példázza, hogy az eltérő művészi elképzelések és alkotói módszerek egy közös kiállításon és kötetben is helyet kaphatnak. A Párhuzamos világok lapjain és képein különböző alkotói univerzumokkal ismerkedhet meg az olvasó.
LSzimonetta
Fotók: Babics László

