Átadták Radnóti Miklós egész alakos szobrát a Bécsi úton

1944. november 9-én az emlékhelyhez közel, Abda előtt a Holt-Rábca töltésen végezték ki a költőt 21 társával együtt. A 35 éves Radnóti Miklóst a szerbiai Borba vitték munkaszolgálatra több mint 6000 zsidó sorstársával együtt, ahol a Lager Heidenau gyűjtőhelyre került a rézbányákhoz, a vasútépítéshez. A fogolytáborban több mint 10 órát dolgoztak naponta, embertelen körülmények között.

Mikor augusztusban a szovjet hadsereg már közeledett a táborhoz, a németek úgy döntöttek, hogy kiürítik a lágereket. A foglyokat erőltetett menetben a Lager Brünnbe küldték, ahol a költő két hétig dolgozott, sáncépítési munkálatokban kellett részt vennie. Szeptember 15-én a Lager Berlinbe, a központi táborba vezényelték őket, innen indultak haza Magyarországra, két csapatra bontva. Radnótit eredetileg a második csoportba sorolták be, azonban egy emberséges tiszt áthelyezte őt az első menetoszlopba, amely korábban indult. A segítő szándék sajnos a költő tragikus sorsához vezetett, hiszen a második csoportot a partizánok néhány nappal később felszabadították, a fogvatartottak pedig megmenekültek.

A fizikailag leépült költőre és társaira hosszú menetelés várt. Létszámuk erősen megfogyatkozott, mire a nyugati magyar határhoz értek. Mivel a visszavonuló német hadsereg előtt tisztítani kellett az utat, bárkit agyonlőhettek. A teljes reménytelenség október elején sújtott le a foglyokra, amikor Cservenkán 1000 embert végeztek ki közülük. Hiába volt nyomukban a szovjet hadsereg, a felszabadítás, „a halál mindig gyorsabbnak bizonyult”.

A szobor gipszmintája szemből és oldalról

A táborban töltött idő és a gyötrelmes hazaút alatt született versek megrázó módon mutatják be az átélt borzalmakat. Radnóti Miklós utolsó költeménye, a negyedik Razglednica sorai, melyet október 31-én írt, előrevetítették szörnyű végzetét: „Tarkólövés. – Így végzed hát te is, – súgtam magamnak”. Életének utolsó éjszakáját Pannonhalmán töltötte. November 8-án Écsen betegszállító fogatra tették a már teljesen legyengült foglyokat, köztük a költőt is, így érték el Győr városát, ahol egyik kórház sem fogadta be a végsőkig agyonhajszolt munkaszolgálatosokat. Radnóti Miklóst végül 1944. november 9-én Abda közelében, a Rábca partján tarkón lőtték 21 társával együtt, egy előre kiásatott széles, de nem mély gödörbe.

Holttestét, illetve annak feltételezett darabjait 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét, az ún. Bori noteszt, benne utolsó verseivel. Ezen kívül személyes dokumentumok, levelek és fényképek kerültek elő. A maradványokat 1946. június 25-én a győri zsidó temetőben temették el. Radnóti Miklós hamvait még ez év augusztus 12-én Budapestre vitték a Kerepesi úti temetőbe, ahol végső nyugalomra helyezték. Ez volt a költő harmadik temetése.

Győrben nagy tisztelet övezi Radnóti Miklós irodalmi munkásságát, iskolát és utcát is elneveztek róla, emlékbizottságot hoztak létre, és emlékműveket készítettek a tiszteletére. A város kérésére a budapesti Képző- és Iparművészeti Lektorátus 1977-ben pályázatot írt ki egy Radnóti-emlékhely megtervezésére. A pályázók közül Melocco Miklós szobrászművész alkotását és Kerényi József építész környezetkialakítási tervét fogadták el. Az emlékhely az egész alakos gránitszoborból, felvonulási útból – mely a költő által ténylegesen megtett út egy szakasza – és gyülekezőtérből áll. A felvonulási utat kis kockakő burkolattal látták el, két oldalára pedig nyárfákat ültettek. A munkában részt vettek a Radnóti nevét viselő szocialista brigádok, illetve több győri vállalat és iskola végzett társadalmi munkát a terület előkészítésénél.

A szobor gipszmintája hátulról és az elkészült gránitszobor

Az avatóünnepséget 1980. november 10-én tartották, Győrből indult az emlékmenet Abda felé. Gyári munkások és diákok százai vonultak, koszorúkat és virágokat helyeztek a szobor köré, mely a pokrócba burkolózó, kiszolgáltatott, magára hagyott költőt ábrázolja. Ezt követően Győrben emlékülést és díszünnepséget tartottak Radnóti tiszteletére.

A szobor 2013-ban sajnos megrongálódott, a kompozíciót 2014 novemberében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata felújíttatta. Rhodesiából szállították a négytonnás, sötétszürke gránittömböt Ürömre, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-hez, ahol az új szobrot géppel, lézeres kopírozással marták a régi alkotásról. Melocco Miklós is ott volt az új műemlék születésénél.

A szobornál elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható: „Ezen az úton 1944 novemberében munkaszolgálatos foglyok meggyötört menete vonult a határ felé. Közöttük volt Radnóti Miklós magyar költő, akit őrei a szomszédos Abda község határában, a Rábca folyó partján meggyilkoltak. Ott emlékmű jelzi mártírhalált haltak tömegsírjának helyét. Itt Radnóti Miklós szobrát látja, amit 1980-ban állítottak fel, Melocco Miklós (1935) alkotása.”

Radnóti Miklós emlékét és munkásságát a fasiszta terror nem tudta elpusztítani. Szellemisége és öröksége ma is kitörölhetetlenül tovább él verseiben. Évente ezrek zarándokolnak el Abda határához és róják le kegyeletüket a költő, rajta keresztül pedig az antiszemitizmus áldozatai előtt.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 1980. november 11-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Légrádi Szilvia
Fotó: Szabó Béla

Felhasznált irodalom:
Győri képeskönyv / Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla
Kisalföld, 1980. 04. 13. p. 8. Radnóti-emlékhely létesül
Kisalföld, 1980. 11. 11. p. 1. Felavatták a Radnóti-emlékhelyet
Magyar Nemzet, 1980. 11. 11. p. 4. Felavatták Radnóti Miklós szobrát

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezéseivel itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Bencseky Mátyás; 2. kép: FORTEPAN / Bencseky Mátyás; 3. kép: FORTEPAN / Bencseky Mátyás; 4. kép: FORTEPAN / Bencseky Mátyás.