Felavatták a Kisfaludy Színház új épületét

Városunkban a 17. századtól kezdve tűntek fel vándor színjátszótársulatok, azonban Győrnek még nem volt olyan állandó épülete, ahol a színészek felléphettek volna. Ezért többek között a piacon felállított bódékban, illetve valamelyik fogadóban, például a „Fehér Bárányban” játszottak.

1768-ban Berner Félix osztrák színigazgató már állandó jellegű, fából épült színházat létesített a Radó-szigeten, mely 1784-ig működött. A helyére szintén egy faszínházat állítottak. Ezek az épületek csak a nyári évadok megtartására voltak alkalmasak, a téli időszakban a feloszlatott Jezsuita Rend kollégiumának átalakított ebédlőjében játszottak a színészek.

Az első állandó kőszínházat Reinpacher József győri kávés építtette 1798-ban a Radó sétányon. Az épület részben kőből, részben gerendákból épült. 1804-ben a létesítmény a város tulajdonába került, amit évenként bérbe adtak különböző német társulatoknak.

1809-ben a napóleoni seregek jelentős károkat okoztak az épületen, mivel kaszárnyának és istállónak használták, de a sok restaurálásnak köszönhetően sikerült helyreállítani.

1833-ban Ecker János létrehozta a Theater-Verschönerungs-Vereint, azaz a Színházszépítő Egyletet, melynek célja a színház teljes körű felújítása volt. A munkálatoknak köszönhetően, Fruhmann Antal tervei alapján 1839-re végül elkészült a klasszicista kőépület, mely majdnem 130 évig adott hajlékot a német, majd a magyar színészeknek.

A Radó-szigetet sajnos többször is elöntötte az árvíz, így az épület állaga a folyamatos tatarozások ellenére is csak romlott. A színházat végül veszélyessé vált állapota miatt, többszöri halasztás után, 1927-ben bezárták, 1934-ben pedig lebontották.

A régi színház a Radó sétányon (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Glück József-gyűjtemény):

A bezárást követően Győrnek ismét évekig nem volt állandó színháza, egy ideig az Apolló moziban, a Lloyd nagytermében tartottak előadásokat, illetve nyári sátrakat állítottak fel. A kulturális probléma akkor normalizálódott – bár nem oldódott meg –, mikor a Czuczor Gergely utca és Árpád utca sarkán álló Tejüzemet átalakították Városi Kultúrházzá. Az épületben így a színtársulatok is helyet kaphattak a többi kulturális egyesület mellett. A színház, mely 1951-ben vette fel Kisfaludy Károly nevét, 1978-ig működött az épületben, egészen az új létesítmény megnyitásáig, melyet 1978. november 2-án adtak át a közönségnek.

A Városi Kultúrház, 1935 és 1978 között az épületben működött a Kisfaludy Színház (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjtemény):

Győrben már az 1900-as évek elejétől napirenden volt egy városhoz méltó új színház építése. Az épület helyét a városrendezési terv 1966-ban a város központjához közel jelölte ki. Az építkezési területen eredetileg egy századfordulós létesítmény, a Teleki-laktanya romos épülete állt, melyet félig lebontott állapotban hagytak.

A terület előkészítése 1967-ben az építmények felmérésével kezdődött, majd 1971-ben a régi épületek bontásával megindultak a földmunkák. Még ebben az évben elkészült a műszaki kiviteli tervdokumentáció.

A színház műszaki tervezését a Győri Tervező Vállalat készítette el, felelős tervezője Vincze Kálmán volt, építésze Harmati János, belsőépítésze Horváth István. Az építőmesteri és épületgépészeti munkák fő kivitelezőjeként a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat működött közre.

A Kisfaludy Színház építkezése 1976-ban (forrás: Fortepan / Gábor Viktor – Képszám: 194400 és 194401):

Az épület karakterét a kábeltetős lefedéssel készült középső főtömeg határozza meg. Ez magában foglalja a főszínpadot, a 700 főt befogadó nézőteret és az előcsarnokot ruhatárral, büfével.

A monolit vasbeton szerkezetű épületet szürkésfehér görög márvánnyal borították be, amelyet nagy méretű üvegfalakkal törtek meg. Külső megjelenését Victor Vasarely terve alapján kerámiából készített műalkotásokkal tették méltóságteljesebbé.

Victor Vasarely munkája:

Az előcsarnok és a társalgó padlói és lépcsői carrarai fehér márványburkolatot kaptak, a falakat pedig tört fehér színűre festették. A büfé két oldalán lévő tömör falfelületet Szász Endre festett porcelánképe díszíti.

Szász Endre porcelánképe:

A színpadtechnikai berendezés opera, operett, próza és balett előadások bemutatására egyaránt alkalmas. A különböző műfajú előadások más-más színpadformát igényelnek, ezért a tervezésnél figyelembe kellett venni, hogy a színpadtér változtatható legyen. A színpadi felső gépezet, a vasfüggönyök és az oldalszínpadok gépi berendezései, továbbá a színpadi kocsik a Magyar Vagon- és Gépgyárban készültek.

A világítási tornyok, az előfüggöny berendezés, a zenekari süllyesztő pódiumok, a forgószínpadi kazetta és a kiegyenlítő pódiumok gyártására a Wiener Brückenbau A. G. cég kapott megbízást.

A nézőtér első sorai és a színészek közötti közvetlen hatású térbeli kapcsolatot a szokatlanul alacsony pódiummagassággal sikerült biztosítani. Ennek szükségszerű következménye a klasszikus görög színház hangulatát idéző, meredek lejtésű, lépcsős kialakítású nézőtér volt.

Az intézmény 1992. január 1-jétől felvette a Győri Nemzeti Színház nevet. Az épület immár 48 éve szolgálja a város kulturális életét, óriási érdemeket szerezve a magyar színjátszás kiteljesedésében.

A Kisfaludy Színház 1979-ben (forrás: Fortepan / Gábor Viktor, képszám: 193647):

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 1978. november 3-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Légrádi Szilvia
Fotók: Szabó Béla (6–7. kép)

Felhasznált irodalom:
Győr színészetének vázlatos története / szerk. Berkes Erzsébet, közrem. szerzőtárs Cenner Mihály
A 700 személyes új győri színház / [kiad.] Győri Tervező Vállalat
Megnyílt 1978 novemberében: az új győri színház épülettörténete / Csabai Anita
Győri képeskönyv / Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla
Kisalföld, 1978. 11. 03. p. 1., 3. Ünnepélyesen felavatták az új győri színházat
Magyar Ifjúság, 1978. 10. 20. 42. sz. p. 28–29. Színház, születőben