Ezüstérmes dallamok

Mohay Gábor interjúja Boros Annával

boros-anna

Találkozásunk kezdetén erősen szabadkozik, hogy sose gondolt médiában szereplésre. Sőt, mindig szeretett a háttérben megmaradni. Noha becsülettel tette a dolgát, de véleménye szerint az együttesből többen is megérdemelték volna az elismerést. Boros Annáról van szó.

Szinte mindenki Anikónak ismeri, annak idején Őri Annaként anyakönyvezték a mai Győrújbarát Kisbaráthegy részében. A tény: Győr október elején tartott idősek napi ünnepségén közösséget gazdagító tevékenysége elismeréseként a város ezüst emlékérmével jutalmazták Boros Annát, a Határtalan Dallamok Énekegyüttes tagját.

Pedig hosszú-hosszú évek estek ki azt követően, hogy az iskolai énekkarnak tagja volt. Énekelni azonban mindig szeretett, ezért szívesen tett eleget a ménfőcsanaki Bezerédj Kórusba szóló meghívónak: „Jó közösséget épített Sasvári Gyula, az énekkar vezetője, kár, hogy a Covid után ennek az időszaknak vége szakadt – mondja kicsit szomorúan, de a történet itt korántsem ér véget. – A férjem, Boros József rendszeres fellépője volt az amatőr zenei műsoroknak, ő mutatott be a Határtalan Dallamok Ének- és Zenekar vezetőjének, Birkásné Sej Editnek. Sajnos a párom időközben elhunyt, egyedül maradtam a Kálóczi téri Nyugdíjasházban, és azóta két felnőtt fiam és két fiú unokám mellett a hobbi szinten rendszeresen művelt éneklés számomra kikapcsolódás a szürke hétköznapokból.”

A rendszerességet a heti egyszeri, illetve műsorra készülés idején heti kétszeri találkozás jelenti a szabadhegyi József Attila Művelődési Házban, vagy a vásárcsarnok mellett néhány éve átadott Nyugdíjas Klubok Házában. Az éneklést művelők száma általában megközelíti a húszat, mindenki szívesen vesz részt a foglalkozásokon, melyeken a harmonika mestere, Birkásné Sej Edit, valamint a gitáros Gerendai László szolgáltatja a kíséretet. Évente nagyjából tízszer adnak műsoros estet, ilyenkor a Határtalan Dallamok teljes zenekara is színre lép, nemcsak az énekkart segítve, hanem önálló programot is adnak. „Repertoárunk régi, kedvelt táncdalokból, slágerekből áll, más népek zenéjéből is adunk ízelítőt, elvégre ott a nevünkben a határtalan – magyarázza Boros Anikó. – És persze, magyar nótákkal, népdalokkal, cigánydalokkal és operett részletekkel is szórakoztatjuk a ránk kíváncsi, sokszor nosztalgiára vágyó hálás nézőket.”

Jókedvűen említi, hogy az együttesből telefonon érdeklődtek a címe után, majd jött a meghívó az ünnepségre, amelyen Pintér Bence polgármester és Laczkovits-Takács Tímea alpolgármester köszöntötte a város ezüst emlékérmével. „Mondanom sem kell, jólesett az elismerés, amelyet nagyon köszönök, és amelyre minden bizonnyal az együttes vezetői terjesztettek fel. Mozgalmas életem volt, ugyan bőrdíszművesnek tanultam, de teljesült a szívem vágya, 2011-es nyugdíjazásomig huszonhét éven keresztül a Tárogató úti óvodában gyerekekkel foglalkozhattam. A zenekarral legközelebb november elején lépünk fel egy szokásos közös előadói esten, minden bizonnyal én sem fogok hiányozni. Az ember társaságra vágyik, szeret közösséghez tartozni, és nekem ez hosszú évek óta a zene révén válik valósággá” – zárta szavait Boros Anikó.

Mohay Gábor
Fotó: Mohay Gábor

2026.10.26