''Én soha nem játszottam a szerepeimet, hanem mindig AZ voltam''

A későbbi „nemzet tragikája” számára azonban a színház nem egyszerűen pálya, hanem különös létezési forma lett: a szerepeket nem eljátszani akarta, hanem azonosulni velük. Jászai Mari rábatamási háza és az ászári szülői ház emlékhelyként látogatható, Győrhöz kötődő emlékét pedig az Aradi vértanúk útja 6. szám alatti egykori lakóhelyén, 2015-ben elhelyezett emléktábla is őrzi. De miért is kiemelten fontos Győr Jászai Mari életében?

A neves kutató, Keserü Katalin Széchenyi-díjas, Munkácsy Mihály-díjas és Ferenczy Noémi-díjas művészeti író, művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja rámutatott, Jászai Mari itt köteleződött el a színházzal. Ugyanis későbbi emlékirataiban felidézte, hogy egyik bátyja egy színtársulat számára szerepmásolásokat vállalt. A 19. század közepén ugyanis a művészek gyakran nem a teljes darab szövegét kapták kézhez, hanem azt külön-külön másolták le az eredeti kéziratról úgy, hogy a saját megszólalásaik mellett az előttük és utánuk következő mondatok is szerepeltek. A kis Mari is segített bátyjának a másolásban, így ismerkedett meg először a színházzal, elsősorban a szövegeken keresztül. Jászai később úgy fogalmazott, ebben a pillanatban tulajdonképpen beleszeretett a színházba.

A gondolat később testet öltött, és olyannyira sikerült az átalakulás, hogy a színpadon megjelenő alak és a civil Jászai Mari között szinte áthidalhatatlan különbség mutatkozott. Erről tanúskodnak a róla fennmaradt fényképek is. A magánembert ábrázoló képeken egy bájos, elegáns nő jelenik meg, míg a szerepfotókon egészen más karakter bontakozik ki.

Keserü Katalin szerint ennek oka éppen Jászai szerepfelfogásában kereshető, hiszen számára a színpad jelentette az igazi életet. A hétköznapi, „napközbeni” polgári lét kevésbé érdekelte; annál fontosabb volt számára az a világ, amelybe estéről estére a szerep révén lépett be – hangsúlyozza a művészettörténész. „Én soha nem játszottam a szerepeimet, hanem mindig AZ voltam. Én senki sem voltam, ezért tudtam mindenki lenni a színpadon” – szól Jászai Mari ma is érvényes hitvallása a színészetről.

Mint ismert, Jászai Mari elsősorban tragikus szerepeivel vált legendássá. A görög tragédiáktól Shakespeare művein át a klasszikus drámairodalom nagy nőalakjait formálta meg. Nem véletlenül nevezték a „nemzet tragikájának”. A századforduló színházi kultúrájában egyre erőteljesebben került előtérbe a női lélek, a női sors és a női szerepek összetettsége. Jászai számára ezek a karakterek éppen azért lehettek különösen fontosak, mert nem egyszerűen egy-egy történet szereplői voltak, hanem szélsőséges emberi helyzetek megtestesítői.

Jászai külföldi útjai során maga is figyelemmel kísérte a kor jelentős európai színésznőinek játékát. Londonban látta Ellen Terry-t, a korszak egyik kiemelkedő angol színésznőjét, aki ugyanazokat a klasszikus szerepeket formálta meg, amelyeket Jászai is játszott. A francia színpad nagy alakja, Sarah Bernhardt pedig nemcsak színésznőként, hanem a kor vizuális kultúrájának egyik ikonjaként is hatott, alakját festők és plakátművészek is megörökítették. Jászai művészetének különös ereje éppen abban állt, hogy ezekhez a klasszikus nőalakokhoz nem pusztán külső eszközökkel közelített, hanem a szerep belső konfliktusát kereste.

Jászai Mari győri története így jóval több egyszerű életrajzi adatnál. Az Aradi vértanúk útja 6. szám alatti emléktábla ezért nem csupán egy egykori lakóhelyet jelöl. Egy pálya kezdetére emlékeztet: arra a győri gyermekkorra, amelyben a későbbi nagy tragika először találkozott a színház varázsával, még mielőtt egyáltalán tudhatta volna, milyen csodálatos és megbecsült sors vár rá a színpadon.

A nemzet színésznője 1926-ban súlyos tüdőgyulladást kapott, amelyből már nem tudott meggyógyulni, száz évvel ezelőtt, 1926. október 5-én, 76 éves korában hunyt el. Másnap a Kerepesi úti temetőben vettek tőle végső búcsút, ravatalánál az akkori magyar kultuszminiszter, Klebelsberg Kuno mondott búcsúbeszédet.

Magyar Művészeti Akadémia Győri Regionális Műhely 
Fotók: Szilvási Krisztián, Nyirő Simon/MMA