Felavatták a háborús pusztítás után újjáépített Baross hidat
Napi sajtó: Győr, 1948. szeptember 26. – Légrádi Szilvia írása
1948. szeptember 26-án Győr város lakossága a Baross híd elkészültét ünnepelte. A felújításra azért volt szükség, mert a II. világháborúban, 1945. március 28-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották többek között ezt a vasúti átjárót is. A felavatásra hatalmas tömeg gyűlt össze a zászlódíszbe öltözött híd belvárosi feljárója előtt.
A Győrmegyei Hírlap 1948. szeptember 25-i számában arról tudósított, hogy a győriek önként vállalt lelkes összefogással és munkával hatékonyan megtisztították a híd környékét a romoktól, bebizonyítva, hogy a felüljáró újjáépítését az egész lakosság a szívén viseli. Így a következő nap már zavartalanul megtarthatták az átadó ünnepséget.
A Baross híd lehajtója Nádorváros felé 1939-ben
A ma is közlekedési csomópontként szolgáló Baross híd Győr egyik impozáns létesítménye. A vasúti pályaszint fölött átívelő 130 méteres hidat 1893. október 5-én adták át először a forgalomnak. Nevét Baross Gáborról, az akkori kereskedelmi miniszterről, a város díszpolgáráról és országgyűlési képviselőjéről kapta, aki rengeteget tett Győr közlekedésfejlesztése érdekében.
A Révai Miklós utca a Baross (Lenin) híd mögött, jobbra a Városháza 1951-ben
Mikor a 19. század közepén városunkban új közlekedési eszközként megjelent a sínpályákhoz kötött vasút, az addigi városszerkezet jelentősen módosult, hiszen a sínek elválasztották a Belvárost a tőle délre fekvő külső városrésztől, Nádorvárostól. A „vasminiszter” támogatta a vasúti áthidalás tervét és a híd megépülését, de sajnos az átadást már nem érhette meg. Mindössze 44 éves volt, amikor 1892. május 10-én hirtelen meghalt. A győriek hálájuk jeléül nevezték el róla a létesítményt.
A Baross hidat már az I. világháború is jelentősen leterhelte, hiszen itt volt a legnagyobb forgalom. A laktanyák, a katonai kórházi barakkok forgalma és a katonai szállítások is az átjárón bonyolódtak le. A második világháborúban a híd sorsa beteljesedett. Az 1948-as felújítás után 1957-ben szélesítették és megerősítették a hidat, majd a növekvő forgalmi igények miatt 1980-ban kétoldali gyalogjárdát építettek rá.
A Baross híd napjainkban
1998-ban, a Baross Gábor-év keretében, születésének 150. évfordulója alkalmából Győr városa kiemelten emlékezett meg díszpolgáráról és országgyűlési képviselőjéről. Június 6-án elhelyezték Bitó Balázs öntöttvas Baross-fej reliefjét a híd belváros felőli két lépcsőfeljárójának pihenőjénél. A 2014-es felújításakor szintén emléktáblát állítottak, melynek felirata: „A győri Baross Gábor hidat építésének 121. évfordulójára a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megbízásából felújította a Közgép Zrt., és a Strabag-MML Kft. A híd eredeti lámpáit újraalkották a Rába és Vill-Korr szakemberei.”
A folyóiratok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Győrmegyei Hírlap 1948. szeptember 25-i lapszáma, valamint szeptember 28-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Légrádi Szilvia
Fotó: Szabó Béla
Felhasznált irodalom:
Győr–Moson–Sopron megyei hidak története / Mentes Zoltán, Galgóczi József
Győri képeskönyv / Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla
Kisalföld, 1948. 09. 25. p. 3., A győriek boldog, önkéntes munkája után megnyílt a Baross-híd
Kisalföld, 1948. 09. 28. p. 3., Felavatták a Baross-hidat
A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezéseivel itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / UVATERV; 2. kép: FORTEPAN / Nagy István; 3. kép: FORTEPAN / UVATERV.
2026.09.26