Az est résztvevőit dr. Horváth Sándor Domonkos, a könyvtár igazgatója köszöntötte. Beszédében a haza, a biztonság és a kötődés összefüggései elgondolkodtató felütést adtak a programnak, amelynek középpontjában a Hazánk állt. Első vidéki lapként már a címében is egyértelműen rögzítette a korszak legfőbb vezérfonalát.

Az est első részében dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész (MMA Művészetelméleti Tagozat és Győri Regionális Munkacsoport) beszélgetett dr. Horváth József történésszel, a könyvtár nyugalmazott igazgatójával, valamint Szalai Zsolt szerkesztővel. A szóban forgó kérdések egy olyan korszakot körvonalaztak, amely „négy szócskában” találta meg lényegét: „A haza minden előtt.” Ez a hitvallás nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánult: a neves győri orvos hivatása mellett a közéleti tevékenységet is életének vezérelvévé választotta. Városa művelődésének egyik fő szervezőjévé vált, íróként és újságíróként szolgálta közösségét, és aktív szerepet vállalt a nemzeti ügy támogatásában.

Dr. Kovács Pál igazi vezéregyéniség volt, akinek kapcsolatrendszerében a kor olyan országosan ismert nagyságai bukkantak fel, mint Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály vagy Bajza József. Ez a szellemi holdudvar vidéki lapjában is megmutatkozott, hiszen a Hazánk hasábjain az olvasók többek között Petőfi Sándor és Arany János írásaival is találkozhattak.

Aktivitása jól kitűnik életrajzából is: „1835-ben költözött Győrbe, ahol kis ideig a vármegye tiszti főorvosi feladatait látta el. 1838-ban Olvasó Egyletet, másképpen Kaszinót alapított Kálóczy Lajossal és Zmeskál Sándorral. 1845-ben egyik kezdeményezője volt a győri színházegyletnek. 1846-ban „költő-kongresszust” szervezett a Hazánk támogatására. A negyvenes években kezdett publikálni országos időszaki kiadványokban: a Pesti Divatlapban, az Életképekben, az Országgyűlési Almanachban. 1847-ben igen komoly megbízatást kapott: a Győrben megjelenő, Hazánk című, magyar nyelvű lap szerkesztője lett. Tehetsége talán itt teljesedett ki leginkább. Remek szervezőként a lap munkatársaivá tette például Arany Jánost, Tompa Mihályt, Czuczor Gergelyt, Rónay Jácintot, Lukács Sándort. Sajnos az újság rövid ideig jelent csak meg, ezért dr. Kovács Pál szabadságharc után írásai a Győri Közlönyben láttak napvilágot. A politikai enyhülés éveiben ismét ott látjuk a „szervezkedők” között: 1862-ben a Győri Ének- és Zeneegylet elnöke lett, 1870-ben ismeretterjesztő kört alapított a „művelt középosztály” részére, 1881-ben dr. Karika Antallal írói és művészeti kört létesített, s még ebben az esztendőben elnöke lett a felújított színházpártoló egyesületnek". (Forrás: Győri Szalon)

Bár az este folyamán nem juthatott idő életének minden egyes momentumára, a téma szakértői számos rendkívül érdekes összefüggésre rávilágítottak. Megtudhattuk például, hogy az 1840-es években a mindössze 18 ezer lakosú, ráadásul vegyes – fele részben német, fele részben magyar – népességű Győr miért és hogyan volt képes első vidéki városként magyar nyelvű lapot indítani. Ebben kulcsszerepet játszott, hogy Győr egyszerre volt vármegyei, egyházmegyei és tankerületi központ is. Élénk gazdasági élete kiváló táptalajt biztosított egy olyan mezővárosi kultúra kialakulásának, amelyben kiemelt szerepet kapott az oktatás, és amelynek messze földön híres színjátszása a német nyelvű darabok mellett a magyar előadásoknak is teret adott. A beszélgetés során arra is választ kaphattunk, miként vált a Das Vaterland című német nyelvű újság magyar nyelvűvé, hogy aztán 1847-től Hazánk címmel folytassa működését. A szakértők emellett eloszlattak néhány, például a lap megszűnése körül keringő legendát is. Az irodalmi és kereskedelmi folyóirat rovatain, témáin keresztül izgalmas volt megérteni, mi minden foglalkoztatta a korabeli városlakókat. A lap jelentőségét mutatják a falvakból érkezett tudósítások, a közvetlen szerkesztői üzenetek, a folytatásokban megjelenő terjedelmesebb írások, valamint a külhoni beszámolók. A hirdetésekben ráadásul a várostörténet olyan izgalmas mozaikjaira is rábukkanhattunk, mint a Skoppál József által alapított első győri fotóműterem.

A rengeteg elhangzott tény és összefüggés egyértelművé tette: dr. Kovács Pál sokoldalú életműve meghatározó jelentőségű, és lapjának mindössze másfél éves fennállása alatt is értékes örökséget hagyott az utókorra.

Az est második felében bemutatott irodalmi összeállítás tovább mélyítette a korszakról alkotott képünket. A Hazánk lapszámaiból válogatott írásokat a Győri Nemzeti Színház színművészei – Jáger András, Mihályi Orsolya és Maczky-Kő Bálint – tolmácsolták. Az indulásról szóló komoly vezércikk, egy vidám farsangi vers, valamint Petőfi nemzetostorozó sorai mellett Kelemen Noémi és Hoffmann Dávid (Széchenyi Egyetem Művészeti Kar, felkészítő tanáraik: Roth Ede és Stummer Márton) hangulatos gitárjátéka is hozzájárult ahhoz, hogy a művészet és az irodalom oldaláról is átélhessük a 19. századi Győr pezsgő szellemiségét.

A Győri Szalon oldalán további írásokat találnak a témában:
• Várostörténeti puzzle sorozatunk 194. része: 140 éve hunyt el a győri könyvtár névadója, Dr. Kovács Pál (Légrádi Szilvia írása) ITT olvasható.
• Dr. Kovács Pál egy napja – 1848. március 15. (Berente Erika írása) ITT olvasható.
• Kamaratárlat dr. Kovács Pál halálának 140. évfordulójára számos különleges dokumentummal. Október 15-ig látható a Kisfaludy könyvtár 2. emeleti előterében, ajánlónkat ITT olvashatják.
• Az első magyar nyelvű vidéki lap, a Hazánk (dr. Horváth József írása) ITT olvasható.

SzaSzi
Fotók: Márné Tóth Krisztina, F. Sipos Bea

Fotógaléria: Dr. Kovács Pál és a Hazánk című folyóirat

Márné Tóth Krisztina és F. Sipos Bea fotói

20 kép