Felavatták a győri házgyárat

A második világháborút követő évtizedekben Győr súlyos lakáshiánnyal küzdött. A város népessége folyamatosan nőtt, sokan költöztek ide munkalehetőség reményében, miközben a meglévő lakásállomány jelentős része rendkívül lepusztult állapotban volt. Az 1950-es években az állami beruházások elsősorban a nehéziparra és az új ipari központokra koncentráltak, a lakásépítések pedig lassan és nehézkesen zajlottak.

Az 1960-as évek elején fordulat következett be. A központilag meghirdetett 15 éves lakásépítési program egymillió új lakás felépítését tűzte ki célul. A gyors és nagy tömegű építkezéshez új technológiára volt szükség, ezért Magyarország szovjet mintára nagypaneles házgyárakat kezdett építeni. Ezekben az üzemekben már nem hagyományos módon, közvetlenül az építkezéseken készültek a falak és a födémek, hanem gyárban állították elő az épületek hatalmas betonelemeit.

Győrben 1966 elején kezdődött meg a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárának építése. A korszerű üzem 1968 májusában kezdte meg próbaüzemét, majd 1968 szeptemberében hivatalosan is termelésbe állt. Szeptember 18-án ünnepélyes keretek között avatták fel a győri házgyárat, amely akkor az ország egyik legmodernebb és legnagyobb teljesítményű ilyen üzeme volt. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy magyar és szovjet építésügyi vezetők is részt vettek az avatáson.

A gyár méretei önmagukban is imponálóak voltak. Névleges kapacitása évente mintegy 4200 lakás építőelemeinek előállítását tette lehetővé, napi teljesítménye pedig akár 14 lakásnyi panel is lehetett. A hatalmas gyártócsarnokban külön sorokon készültek a falpanelek, födémelemek, lépcsők, homlokzati elemek és loggiák. Különlegességnek számított továbbá, hogy a fürdőszobákat is „előregyártott” blokkokként készítették el, majd szinte kész állapotban emelték be az épületekbe.

A győri házgyár megnyitása, ahogyan utaltunk rá, jóval több volt egy új ipari üzem átadásánál. Egy új városépítési korszak kezdetét jelentette a városban. A házgyár biztosította azt a technikai hátteret, amely lehetővé tette a következő évtizedek nagyszabású lakótelep-építéseit, alapvetően megváltoztatva nemcsak Győr, hanem például Tatabánya vagy Mosonmagyaróvár városképét is. A magasba emelkedő panelházak mögött tehát ott állt a korszak igencsak fontos ipari vállalkozása: a győri házgyár.

A Kisalföld napilap 1968. szeptember 19-i lapszámában bőségesen írtak a témáról (részlet):

A címlapképen a győri Felszabadulás (ma Szigethy Attila) út látható 1971-ben, a házgyár első adyvárosi „termékeivel”. A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 1968. szeptember 19-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Borbély Tamás

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Kenderessy Tibor.