Irodalmi est Kovács Pálról és a Hazánkról a győri könyvtárban

Dr. Kovács Pál (1808–1886) a 19. század egyik legnagyobb hazai korszakalkotó polihisztora volt, akinek életét a nemzet, a tudomány és a kultúra önfeláldozó szolgálata vezérelte. Bár Dégen született, szívével és tetteivel örökre elkötelezett győrivé vált. Rendkívüli emberi nagyságát hűen mutatja, hogy miközben elismert orvosként és a hazai homeopátia úttörőjeként dolgozott, a reformkori kulturális élet fáradhatatlan motorjaként tevékenykedett.

Orvosi elhivatottságát már fiatalon, az 1831-es nagy kolerajárvány idején bebizonyította: tanulmányait megszakítva tért haza betegeket gyógyítani. Újító szellemiségét mutatta, hogy – miután Németországban személyesen tanult Samuel Hahnemanntól – az elsők között alkalmazta a homeopátiát. Orvosi disszertációját – a kor szokásaival ellentétben – teljesen magyar nyelven írta meg, amivel hatalmas feltűnést keltett, és egyúttal hathatósan szolgálta a nemzeti nyelv ügyét.

Győrbe költözve kulturális forradalmat indított: nevéhez fűződik a Győri Olvasóegylet, az Ének- és Zeneegylet alapítása, valamint a helyi színjátszás felvirágoztatása. Legnagyobb tette az első vidéki magyar nyelvű folyóirat, a Hazánk elindítása volt 1847. január 2-án. A lap a német nyelvű Das Vaterland utódjaként látott napvilágot, de kulturális hatása messze túlnőtt azon. Kiterjedt pesti kapcsolatainak (Vörösmarty Mihály, Bajza József) és a belé vetett bizalomnak köszönhetően a korszak legfontosabb irodalmi műhelyévé vált: itt jelent meg először Petőfi Sándor 23 verse (köztük például A XIX. század költői, az Egy gondolat bánt engemet... vagy az Úti levelek), valamint a Nemzeti dal is. Mellette olyan nagyságok publikáltak itt, mint Arany János, Vajda János és Garay János.

Az 1848-as forradalom idején a lap jellege megváltozott: a szépirodalom helyét átvették a politikai hírek és harctéri tudósítások. A Hazánk vesztét egy politikai konfliktus okozta, melynek következtében 1848. augusztus 10-én szűnt meg. Rövid működése alatt a lap tisztes honoráriumokkal és magas szakmai igénnyel emelte fel a vidéki újságírást. A szabadságharc melletti bátor kiállása miatt a császári hatóságok ráadásul börtönbe is zárták Kovács Pált. Emberi nagyságát és a közösség szeretetét igazolja, hogy hálás betegeinek sikeres petíciója mentette meg a súlyosabb büntetéstől.

Családi tragédiák (egyetlen fia korai halála) és a politikai üldöztetés ellenére haláláig a közjóért cselekedett. 50 éves írói jubileumán az egész ország aranytollal tisztelgő elismerését és a Magyar Tudományos Akadémia nagyrabecsülését élvezhette. Emlékét ma Győrben utcanév és a róla elnevezett Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér őrzi büszkén. 2026-ban, halálának 140. évfordulóján az intézmény kamaratárlattal emlékezett meg róla.

Az Irodalom és művelődés Győrött a XIX. században címmel szervezett est folyamán prof. dr. Jánosi Zoltán irodalomtörténész, az MMA Művészetelméleti Tagozat és a Győri Regionális Műhely tagja vezetésével kerekasztal-beszélgetést hallgathatnak meg az érdeklődők dr. Horváth József és Szalai Zsolt részvételével.

A témával és a győri könyvtár rendezvényével kapcsolatban dr. Horváth Józsefet szólítottuk meg két kérdés erejéig:

Mit üzenhet dr. Kovács Pálnak a kultúra érdekében végzett tevékenysége a ma emberének?

Dr. Kovács Pál az utolsó győri polihisztorok egyike volt. Végzettsége és hivatása szerint orvos, aki a diploma megszerzése után is képezte magát, külföldi tanulmányútra ment, és akit – ezt több korabeli forrás bizonyítja – szerettek betegei. Korának kiváló irodalmára, akinek drámáit szívesen vitték színpadra a rendezők, elbeszéléseit („beszélyeit”) örömmel közölték rangos lapok. Kiváló szervező, aki több „civil szervezet” munkáját irányította, így a Győri Olvasó Társaságét is, melynek 1838-ban egyik alapítója volt. Református egyházának hűséges tagja, több ciklusban presbitere. És ami talán a leginkább ismertté tette: szerkesztői munkája, hiszen a Hazánk nélküle nem lett volna országosan elismert lap, nem vonzotta volna ide a kor kiváló költőit, íróit. Kiváló szervező és kapcsolatépítő, egy komoly levelezői hálózat kiépítője, mely nélkül a Hazánk nem közölhetett volna az ország egész területéről – sőt még annak határain túlról is – friss híreket. Aligha véletlen, hogy a „Hazánk” címet még három további időszaki kiadvány vette fel a győri sajtó történetében; hogy halálának 50. évfordulóján, 1936-ban irodalmi társaságot alapítottak nevével; mint ahogyan az sem, hogy könyvtárunk éppen az Ő nevét viseli.

Sokat tudunk a XIX. századi győri irodalomról és művelődésről, benne magáról Kovács Pálról és a Hazánk folyóiratról egyaránt. Miért jöjjenek el mégis az érdeklődők erre a mostani estre? Mire számíthatunk? Vannak-e még izgalmas kérdések e témakörrel kapcsolatban?

Való igaz, hogy a 19. századi győri művelődéstörténet egyik legjobban feldolgozott területének dr. Kovács Pál szerkesztői működése, illetve a Hazánk története tűnik, hiszen már a 19. század derekán elismeréssel szóltak mindkettőről, Pitroff Pál 1915-ben megjelent munkájában viszonylag részletes ismertetést adott a témáról, később pedig országosan elismert kutatók foglalkoztak vele, a helytörténészek mellett. Az utóbbi évek kutatásai azonban egyértelműen bizonyították egyrészt azt, hogy sok mindenről nem tudtunk korábban; miként azt is, hogy nem minden úgy történt, ahogyan azt korábban tudtuk. Az elmúlt bő másfél évszázadban számos legenda alakult ki és terjedt el a lap és a szerkesztő körül, ezekről is szeretnénk szót ejteni a beszélgetés során. Világossá vált továbbá az is, hogy a kutatások korábban főként Petőfi Sándor és köre győri kapcsolatait helyezték előtérbe, emiatt főként az 1847. évi lapszámokat vizsgálták; pedig az 1848-ban megjelentek is számos értéket tartalmaznak, emiatt fontos forrást jelentenek a történészek számára. Nem kerülhetjük meg a „háttér” vizsgálatát sem, hiszen a korabeli város társadalmi, gazdasági, művelődési viszonyainak ismerete nélkül aligha érthetjük meg a Hazánk jelentőségét. Az sem érdektelen továbbá, hogy prof. dr. Jánosi Zoltán személyében egy nem Győrött élő kutató vállalta a beszélgetés moderálását, így más megközelítésben várhatók a kérdések is. És ami miatt mindenképpen érdemes eljönni, az a beszélgetést követő irodalmi és zenei összeállítás, neves közreműködőkkel.

Az Irodalom és művelődés Győrött a XIX. században című estre 2026. szeptember 17-én, csütörtökön, 17 órakor kerül sor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Szilvási Krisztián
Fotó: Vas Balázs