Tisza Istvánt Győr díszpolgárává választották

Ugyanaz az esemény, ám két egészen különböző történet. Amikor Győr törvényhatósági bizottsága Tisza István miniszterelnököt a város díszpolgárává választotta, a korabeli sajtó nem egyszerűen beszámolt a döntésről, hanem értelmezte is azt. Csupán két lap, a Budapesti Hírlap és a Győri Híradó tudósításait egymás mellé téve szinte két különböző közgyűlés képe bontakozik ki.

A közgyűlésen előbb Tisza István miniszterelnök leiratát tárgyalták, amelyben kormánya számára támogatást és bizalmat kért. Az állandó választmány azt javasolta, hogy Győr törvényes hatáskörén belül „bizalommal és hazafias buzgalommal” támogassa a kormány törekvéseit. Ezt követte Németh Károly országgyűlési képviselő és társai indítványa, amely Tisza István díszpolgárrá választását kezdeményezte. A javaslat mellett 91-en, ellene 27-en szavaztak.

A Budapesti Hírlap tudósításából egy lelkes, Tisza mellett felsorakozó közgyűlés képe rajzolódik ki. A lap részletesen ismertette a díszpolgárságot kezdeményező indítvány érvelését, amely a miniszterelnököt jelentős államférfiként és Magyarország gazdasági, illetve kulturális fejlődésének meghatározó alakjaként méltatta. A beszámoló szerint az indítvány felolvasása után a közgyűlés tagjai hosszasan éltették a miniszterelnököt, a szavazás eredményét pedig „nagy lelkesedéssel” fogadták.

Egészen más hangot ütött meg a Győri Híradó. Már a cikk címe is sokatmondó: „Győr város gyásznapja”. A lap szerint nem igaz, hogy Győr polgársága választotta díszpolgárrá Tiszát, hanem a törvényhatósági bizottság többsége hozott olyan döntést, amely nem tükrözte a város egészének akaratát. A szerző különösen felháborítónak tartotta azt az érvelést, amely szerint Győr saját magát tiszteli meg azzal, ha Tiszát díszpolgárává választja. A miniszterelnök politikáját élesen támadták, a döntést pedig a város számára szégyenteljes politikai gesztusként értelmezték.

A két cikk közötti különbség nem pusztán hangnem kérdése. A Budapesti Hírlap számára a 91:27-es szavazás, az éljenzés és a közgyűlés lelkesedése azt bizonyította, hogy Tisza István jelentős támogatást élvezett. A Győri Híradó viszont éppen ezt a képet kérdőjelezi meg: azt állította, hogy a közgyűlési többséget nem lehet azonosítani Győr teljes polgárságával.

A történet tehát több egyszerű díszpolgár-választásnál. Jól mutatja, hogy a századelő politikai sajtója ugyanazt az eseményt mennyire eltérően interpretálhatta. Ami az egyik lap számára hazafias elismerés és ünnep volt, azt a másik politikai provokációként és „gyásznapként” jellemzi. A két tudósítást együtt olvasva nem csupán Tisza István győri megítéléséről tudhatunk meg többet, hanem arról is, hogyan formálta a korabeli sajtó a politikai valóságot.

A Budapesti Hírlap és a Győri Híradó tudósítása

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Híradó 1913. szeptember 12-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Borbély Tamás

Felhasznált irodalom:
Budapesti Hírlap, 33. évf. 216. szám, 1913. 09. 12. 
Győri Híradó, 1. évf. 114. szám., 1913. 09. 12.

A kép forrása: Tolnai Világlapja, 1903. 3. évfolyam, 44. szám, 1903. 11. 01.