A gyűjtemény a magyar irodalom drámai műfajának kiemelkedő művét megalkotó Madách Imre életének, munkásságának sok-sok érdeklődésre számot tartó darabját, dokumentumát foglalja magába, amely Szabó József (a lenti képen) evangélikus püspök érdeme: 1902-ben született a Vas megyei Alsómesteriben, Sopronban és Angliában tanult, Győrben szentelték pappá, majd Körmenden lett lelkész. 1939 és 1947 között győri, majd komáromi lelkész volt, 1948-ban Balassagyarmaton nevezték ki egyházkerületi püspökké. Az akkori rendszerben ezt a tisztségét csak 1952-ig gyakorolhatta, de 1973-ig még ugyanott szolgált lelkészként.

Nyugdíjba vonulásától élete végéig, 1986-ig újra Győrben tevékenykedett. Életét végigkíséri a nagy magyar drámaíróval kapcsolatos emlékek gyűjtése, haláláig gondozta a növekvő gyűjteményt, és még életében a Xántus János Múzeumnak adományozta. Számos alkalommal fejezte ki örömét, hogy művészet- és irodalomtörténeti nézőpontból egyaránt értékes összeállítása nem ment veszendőbe, amíg tehette, rendezte és gyarapította. A kollekció korábban az Apátúr-házban állandó kiállítás keretében volt látogatható, míg 2023-ban, az író születésének 200. évfordulóját kamaratárlat köszöntötte „Nem adhatok mást, csak mi lényegem” címmel. Érdeklődőkben, iskolai csoportos látogatókban nem volt hiány. A gyűjtemény lehetőség szerint most is gyarapodik, kutatások folynak továbbá Szabó József püspök más győri művészeket – Schima Bandi, Borsos Miklós – is felkaroló munkásságának együttes összegzésére, hogy aztán majd egy komplex, nem kis érdeklődésre számot tartó, gazdag élményanyagot kínáló tárlat kerülhessen a nagyközönség elé.

Összesen mintegy ötezer tételt tartalmaz a gyűjtemény, amelyben megtalálható a püspök levelezése is. A Nógrád megyei Alsósztregován született, és fiatalon, 41 évesen ugyanott elhunyt Madách Imre leginkább kétségkívül legnagyobb horderejű művéről, Az ember tragédiájáról ismert. Sokan egykötetes szerzőnek tartják, holott több művet is alkotott, közöttük egyéb drámákat, amelyek ugyan nem érték el fő műve – és ide sorolhatjuk a több képzőművészt, így Kass Jánost is megihlető Mózes címűt is – népszerűségét, de életműve ezekkel teljes, és együttesen bizonyítják a képességeivel már fiatalon kitűnő író kvalitásait. A kollekció tartalmaz néhány eredeti, Madáchcsal és családjával kapcsolatos dokumentumot, könyveit, a vele foglalkozó kiadványokat, a művészetét taglaló szakirodalmat, középpontban Az ember tragédiájával, művei színházi előadásainak emlékeivel: ezek közül kiemelkedik a Ránky György által, 1970. december 4-én, az Operaházban színre vitt tragédia misztériumopera változata. Nem mellékesen 2011-ben Jankovics Marcell animációs formában készítette el a híres darab filmváltozatát.

A középnemesi származású író több nyelven beszélt, rendes tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, levelezője a Magyar Tudományos Akadémiának. Munkái értékének bizonyítéka, hogy műveit több mint negyven nyelvre fordították le – német nyelven több változattal –, ezek jelentős része megtalálható a gyűjteményben. Izgalmas kérdés, hogyan jutott a gyűjtő az értékes dokumentumokhoz? Jó kapcsolatot ápolt képzőművészekkel, színészekkel, zenészekkel, így a vásárlás mellett ajándékozás útján is folyamatosan gyarapodott az állomány. Szabó József Az ember tragédiája első kiadásának egy példányát az Országos Evangélikus Könyvtártól kapta meg. Aukción jutott az első Madách-verseskötet, a Lantvirágok egy példányához: ezt Madách 1840-ben, 17 évesen írta, 1840-ben jelent meg negyven példányban – négy maradt fenn, abból egyet Győrben őrizhetünk.

Szalai Zsolt (a címlapképen) segédmuzeológus, hozzáférés támogatási osztályvezető – filozófiai, irodalmári érdeklődéssel, az Ambroozia című folyóirat szerkesztőjeként – nem kis büszkeséggel említi a gyűjtemény kuriózumait. Így a Zichy Mihály által illusztrált díszkiadásokat, Kass József grafikáit, vagy éppen a kritikusok által az Évák Évájának tartott, Győrhöz is több szállal kötődő színésznő, Jászai Mari barátnőjének, Petz Lajosnénak 1897-ben dedikált vizitkártyáját. A rendszerváltás előtti közkedvelt humoros hetilap, a Ludas Matyi közel 90 darabos sorozatban emelt ki egy-egy madáchi mondást, mindegyikhez hozzárendelve Vasvári Anna Munkácsy-díjas grafikus a korszak világának megfelelően aktualizált, találó karikatúráit. A gyűjtemény nemcsak az újságok példányait, hanem az eredeti humoros grafikákat is tartalmazza. Szabó József nevéhez fűződik, hogy Az ember tragédiája eredeti kéziratát összevetette a megjelent kiadásokkal, illetve az Arany János által javított változattal. Az 1972-es díszkiadásban az ő indoklása alapján kilenc helyen az eredeti kézirat szerint javították vissza a szöveget. Fáradhatatlan kutatásaival egyedülállóan maradandó értéket hagyott a győri utókorra. A város gazdag és rendkívül értékes gyűjteményt őriz, amely remélhetően a kutatások befejezése után közkincsként szolgálja a művelődést.

Mohay Gábor
A képek forrása: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

Fotógaléria: Szabó József Madách-gyűjteményéből

8 kép