1848-ban, amikor még nem a médiacsatornáktól volt hangos az emberek élete, honnan tudjuk pontosan, hogy mi minden történt ezekben a sorsfordító napokban?

Az 1848-as forradalom győri eseményeiről Ecker János (1788–1852) említése nélkül nehezen beszélhetnénk. Lokálpatrióta győri polgárként 1823 és 1852 között naplót vezetett, amelyek közül csak négy kötet maradt fenn az utókor számára. Az 1847 és 1850 közötti időszak győri eseményeit, a forradalom és szabadságharc helyi történéseit megörökítő naplók egyedi, pótolhatatlan helytörténeti értékei városunknak, különösen azért, mert egy olyan korszak tanúi, amikor még nem volt rendszeres, napi sajtó. 2022-ben dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatójának ajánlására az Ecker-naplók bekerültek a városi értéktárba is. Az 1848-as győri forradalmi események másik fontos szereplője dr. Kovács Pál, illetve az ebben az időszakban általa szerkesztett Hazánk című lap volt, amely szinte naprakészen igyekezett az 1848-as eseményekről beszámolni.

Mit tudunk az Ecker-naplókról, illetve a tulajdonosáról?

Ecker János 1788-ban született a mai Kazinczy utca 20. szám alatt, erre a járókelőket tábla is emlékezteti. A Győri Katolikus Főgimnáziumban (1802-től Bencés Főgimnázium) végezte tanulmányait, majd beállt apja mellé a vaskereskedésbe. Miután édesapja meghalt, továbbvitte az üzletet, de más áruval is foglalkozott, feljegyzések szerint ő volt Győrben az első szénkereskedő. Ecker Jánost klasszikus reformkori polgárként képzeljük el. Német anyanyelvű volt, de tökéletesen beszélte a magyart, és a latint is jól bírta. A vas- és szénüzlet mellett lelkesen vett részt a közéletben is, olyannyira, hogy 1836-ban eladta a kereskedését, és már csak a közért dolgozott. Mindenféle kezdeményezésben részt vett, több ízben volt városi elöljáró, képviselő, alapító tagja a színház szépítésére létrehozott társulatnak, fontos szerepet játszott az újvárosi templom felépítésében, amelynek gondnoka is volt egy ideig, tevékenykedett a városszépítés, a városi közlekedés ügyében is. Emellett szintén foglalkozott irodalommal, zenével. Életének érdekes momentuma, hogy vendégül látta Liszt Ferencet, amikor a híres zeneszerző Győrbe látogatott. Az 1838-ban megalakult Győri Olvasó Társaság vezetőségében is benne volt.
Naplót 1823-tól vezetett, 1852-ben bekövetkezett haláláig. Aktívan részt vett a város életében, mindenről tudomása volt, és igyekezett is mindent leírni. Figyelme kiterjedt számos győri polgárra, tisztviselőre, művészre is, akikkel kapcsolatosan több kellemetlen, akár kompromittáló információt is feljegyzett. Pontosan ezért és nem csupán politikai okokból igyekeztek a megtorlás éveiben elkobozni és megsemmisíteni ezeket a naplókat. Szerencsére Ecker János özvegyének és lányának sikerült többet is elrejtenie, így maradtak ránk az 1848-as, az 1849-es, illetve csonkán az 1847-es és az 1850-es naplók.

A forradalmi napokkal kapcsolatban mi mindent tudunk meg a naplóból?

Nagyon fontos és részletes leírásokat kaphatunk azokról a napokról. Például megtudhatjuk, hogy 1848. március 15-én a győri színházban az operaelőadás első szünetében a közönség tagjai Erkel Hunyadi László operájának Meghalt a cselszövő kezdetű kórusrészletét énekelték, de egy Metternichre alkalmazott szöveggel. Arról is információt szerezhetünk, hogy március 16-án a Szózat csendült fel a színházban. Ecker nagyon tudatos „történetíró” volt, a 12 pontot és más kordokumentumokat is bemásolt a naplóiba, köztük számos helyi vonatkozású kiadványt, amelyek tovább árnyalják ezeknek a napoknak a történetét.
A bécsi forradalom híre már március 14-én eljutott a városba, ezért a győri események szinte egy időben a pesti történésekkel zajlottak le 15-én. A forradalom vezéralakja egy Lukács Sándor nevű férfiú volt, aki „a szabadság és egyenlőség jegyében” több alkalommal szólt az egyre nagyobb számú tömeghez. Ecker Jánoshoz hasonlóan mások is vezettek naplót, például Wurda Józsefné, aki a forradalommal kapcsolatban jóval kritikusabb volt. Mindketten korábban nem látott tömegről számolnak be.
Fontos megemlíteni, hogy az események szempontjából az Ecker-ház mennyire frekventált helyen fekszik, ablakaiból jó a rálátás a Széchenyi térre, ami a forradalom győri eseményeinek központja volt. Leírja, hogy a győri polgárok a napot esti fáklyás felvonulással zárták a Széchenyi térről a Király utca – Bécsi kapu tér – Baross utca útvonalon. A menet élén zenekar haladt, amely a Rákóczi- és Hunyadi-indulót játszotta. Nagyon hangulatos lehetett, hogy az otthon maradók az ablakok kivilágításával fejezték ki csatlakozásukat a menethez. Először a bencések világították meg ablakaikat, majd követték őket a környező házak és utcák. A térre visszaérve Lukács Sándor beszélt ismét a városházánál, majd a megyeházához tartottak, és sokan a külvárosokba is eljutottak.

Ebből úgy tűnik, hogy meglehetősen békés és ünnepi hangulatban zajlott a forradalom Győrben. Ezek szerint erőszakos cselekmény nem történt?

Fontos kiemelni, és a napló szerzője is hangsúlyozza az események békés jellegét. Ahogy ő írja: „Figyelemre méltó, hogy az ismertetett általános megmozdulás ellenére semmiféle, még a legkisebb kihágás sem történt. Még a ki nem világitott ablakokat sem törték be, senkit meg nem sértettek, nem inzultáitak. Az egész tüntetés a legszebb és legnagyobb rendben zajlott le”.

Dr. Kovács Pál, a reformkori Győr ismert figurája a Hazánk című lap hasábjain igyekezett az embereket tudósítani az eseményekről. Mit tudunk róla?

Dr. Kovács Pál nem csak Győrben volt jól ismert, az egész országban kiterjedt kapcsolatokkal bírt. Orvosegyetemi évei alatt például Kisfaludy Károllyal, Vörösmarty Mihállyal, Bajza Józseffel kötött barátságot. Igazi közéleti figura volt, részese például a Győri Olvasó Egylet létrehozásának, de pártolta a magyar színház ügyét is. A német nyelvű Das Vaterland című lapot gondozásba véve, annak „utódjaként” 1847. január 2-án elindította a Hazánk című lapot, amelyet országosan is az első vidéken megjelenő magyar nyelvű újságként tartanak számon. Ugyan csak mintegy másfél évig forgathatták a győri polgárok, de a színvonalára jellemző, hogy olyan jeles szerzők írásait jelentette meg, mint Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vajda János vagy Arany János. Rögtön az első lapszámban közölte Petőfi Csalogányok és pacsirták című versét, később olyan ismert költeményei is megjelentek a Hazánkban, mint az Egy gondolat bánt engemet... vagy A XIX. század költői.
Az irodalom idővel háttérbe szorult, helyét egyre inkább a politikai történésekről szóló beszámolók, tudósítások, nyílt levelek vették át, az 1848-as eseményekről is igyekezett szinte naprakészen beszámolni. A Hazánk végül 1848 augusztusában megszűnt. Bukását egy, a Dráva menti táborból tudósító cikk okozta, mely a győri nemzetőrséget gyávának nevezte. A tudósítás olyan vihart váltott ki a városban, melyet a szerkesztő már nem tudott elsimítani.

Kedves Olvasók! Ecker János naplóit korábban az Érdekességek a győri könyvtár Muzeális gyűjteményéből című sorozat 14. részében is bemutattuk (ITT), Az első magyar nyelvű vidéki lap, a Hazánk címmel (ITT) is olvashatnak további érdekességeket városunk történetéből, dr. Borbély Tamással készült korábbi interjúnkat pedig ITT találják.

SzaSzi