Az Óbuda és Bécs közötti római kori út Rábán való átkelőhelye mellett állt Arrabona. Az út nyomvonala alapján feltételezhető, hogy a mostani kettős híd helyén létesülhetett már akkor is a Rábán átvezető híd. Sőt, Arrabona helyőrségének egyik fontos szerepe éppen ezen átkelőhely védelme volt.

A rómaiak nagyszerűen értettek a kőhidak építéséhez, mégis valószínűbb, hogy az átkelő erős cölöpökre épített fahíd volt. Hadászati szempontokból nem célszerű kőhidat építeni, hiszen egy barbár betörés esetén a fahíd könnyen felégethető, elpusztítható és visszaépíthető. Ebből a korból írásos emlékek nem kerültek elő. A rómaiak után beözönlő gót, vandál törzsek, germánok és hunok a római városias élet nyomait is elpusztították.

A Rába-híd fontossága a XVI. században a vár megépítésével került ismét előtérbe. Olasz építőmesterek tervei alapján korszerű védelmi rendszer épült ki a törökök feltartóztatására. Győr legjelentősebb védhető kapuja a Bécsi kapu volt, és az itt épült Rába- és Rábca-hidakon kapcsolódott a Bécsi medence védelmére.

Az 1597-ben készült Hoefnagel-metszeten jól látszik a Bécsi kapu előtti Rába-híd, valamint a Szigetet Újvárossal összekötő és a Fehérvári kapun átvezető híd is. Ugyancsak megtalálhatjuk a Rába „Hosszú hídját” és a dunai hajóhidat.

Győr látképe délről a hidakkal (Georg Hoefnagel metszet, 1597; forrás: Mentes Zoltán: A győri Rába-hidak története):

A híd akkor vált „kettőssé”, amikor a XVII. század közepén, egy újabb nagyszabású török támadástól tartva, a várat kiegészítették külső erődítményekkel. Több mint húsz mesterséges sziget épült külső védműként, ezek egyike a mai Radó-sziget. A török háborúk elmúltával a felvonható híd szerepe megszűnt. Parttól partig megépítették a cölöpös jármos hidakat.

Az 1850-es évektől megindult a győri vasúti közlekedés a Bécs‒Budapest vonalon. A vasút és a vasútállomás az akkori város szélére került. A vízen folyó élénk gabonakereskedelem és a vasúti szállítás összekapcsolása így nagy gondot okozott, több átrakodást igényelt. Ennek egyik megoldása volt, hogy a szállítóhajókat felvontatták a Rábán, ahol az árut a vasúthoz közelebb lehetett kipakolni. Emiatt azonban újjá kellett építeni a hidat is, mivel túl alacsony volt, nagyobb hajók nem fértek át alatta.

A Budapesti Közlöny 1856. április 15-i számában olvasható:

1869-ben épült meg az új cölöphíd a felhúzható középrésszel, mely jól látható Holló Alajos Győr – a karmelita templom a híddal című festményén (forrás: Mentes Zoltán: A győri Rába-hidak története).

Az egyre növekvő forgalom és a nagy igénybevétel miatt a híd állapota rohamosan romlott. 1885-ben költségvetés készült a fahidak fenntartásáról és összehasonlító számítás a fahidak helyett vashidak építéséről.

A Győri Közlöny 1888. április 1-én már a vashíd építését javasolta:

Helyszínrajz az új Rába-hidakhoz 1890 körül (forrás: Mentes Zoltán: A győri Rába-hidak története):

1892 januárjában a városi hídbizottság pályázatot szándékozott kiírni a Rába-hidak ügyében. Júliusban a Győri Közlöny már a beérkezett pályázatokról ad híradást.

Győri Közlöny, 1892. június 23.:

1892 augusztusában megszületett a döntés a pályázatokat illetően. A Sétatéri Nagy- és Kishidat a Gregersen és fiai vállalkozás építheti meg 187.000 Ft átalány-összegért. A Kishidat a vállalkozó terve szerint, a Nagyhidat viszont a Maurer Mór által tervezett emelőszerkezettel kell megépíteni. 1893 szeptemberében arról olvashattak a győriek, hogy a kivitelező Gregersen nem vállal felelősséget a Maurer-féle emelőszerkezet működéséért. Közben a Kishíd építése olyan jól előrehaladt, hogy november 20-ra való elkészültét jelezte Gregersen. 1893. október elején a hídügyi bizottság azt javasolta, hogy az emelőszerkezet ne Maurer, hanem Gregersen tervei alapján épüljön meg. A Kishidat 1894. március 1-jén átadták a forgalomnak, 1894. október 11-én pedig már arról kaptak hírt a győri újságolvasók, hogy a Sétatéri Nagyhíd is szinte teljesen kész, és a vállalkozó a híd teherpróbáját október 25-én, átadását 27-én szeretné megtartani.

A Győri Közlöny 1894. október 28-i számában olvasható:

Győri Közlöny, 1894. október 25.:

A Sétatéri Nagyhíd 1915 körül (forrás: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtár):

A kettős híd, túlparton a Bécsi kapu és a Karmelita templom látható, 1938 (forrás: Fortepan / Adományozó: Nagy István):

Bécsi kapu tér, Óratorony a kettős híd hídfőjénél, 1938 (forrás: Fortepan / Adományozó: Nagy István):

A kettős híd 1940-ben (Forrás: Fortepan / Adományozó: Nagy István):

A II. világháború során Győr nagy hídjai áldozatul estek az esztelen pusztításoknak: sorsukat a visszavonuló német csapatok tervezett bombázásai pecsételték meg. A Rába kettős hidat 1945. március 28-án robbantották fel.

Dunántúli Szabad Nép, 1945. augusztus 8.:

A felrobbantott Rába kettős híd hídfője az ideiglenes fahídról nézve, szemben a Bécsi kapu tér (Forrás: Fortepan / Adományozó: UVATERV):

A felrobbantott Rába kettős híd hídfője az ideiglenes fahídról nézve, szemben a Radó-szigeten a Kioszk (Forrás: Fortepan / Adományozó: UVATERV):

A háború után a szovjet hadsereg két erős, nagy teherbírású fahidat épített. A város felőli hídszakasz az eredeti hely mellett épült fel, hogy az új átkelő építése és a közlekedés párhuzamosan folyhasson. Ám ezek a hidak nem voltak hosszú életűek. A gazdaság fejlődése lehetővé tette, hogy új, modern íves, alsó élű, felsőpályás vasbeton hidakat építhessenek. Kemény Ádám az UVATERV keretében teljesen új formájú hidakat tervezett a Rába két ágára. Karcsú, légies vasbeton gerendahidak épültek. A hidak az 1954. évi nagy árvíznél jól kiállták a rájuk nehezedő oldalnyomást is. Erősségük mellett szépek is, alsó ívelésükkel pedig zavartalanul engedik érvényesülni a környék, a városrész szépségét.

Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. augusztus 26.:

Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1953. november 15.:

A Radó-sziget, szemben a kettős híd és a Rát Mátyás tér házai, 1954 (forrás: Fortepan / Adományozó: UVATERV):

A Rába folyó a kettős híddal, háttérben a Püspökvár, 1967 (forrás: Fortepan / Adományozó: UVATERV):

Káptalandomb, kilátás a Püspökvár tornyából. Középen a Bécsi kapu téren a Karmelita templom, ettől jobbra a kettős híd és a Radó-sziget, 1970 (forrás: Fortepan / Adományozó: FŐFOTÓ):

A kettős híd 2020-ban (forrás: Wikimedia Commons):

Légrádi Szilvia

Felhasznált irodalom:
Mentes Zoltán, Galgóczi József: Hidak Győr-Moson-Sopron megyében
Mentes Zoltán: A győri Rába-hidak története

Az újságcikkek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Digitális Könyvtár-, és az Arcanum Adatbázis folyóirat gyűjteményéből származnak. A címlapkép, a Georg Hoefnagel metszet és az 1890-es helyszínrajz Mentes Zoltán: A győri Rába-hidak története című kiadványában található (Kiadta a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, 1994). Az 1915-ös Sétatéri Nagyhíd képe a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér digitalizált dokumentuma.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.