Megvalósítása azonban akadályokba ütközött. Az 1910-es évek elején Wennes Jenő polgármester kidolgozta, majd 1912 januárjában a városi közgyűlés elé vitték a kenyérgyár terveit. A városi közgyűlés határozatot hozott az új kenyérgyár építéséről, helyét az iparcsatorna mellett jelölték ki.

Dunántúli Hírlap, 1912. február 1.:

A tervek szerint az új gyár építésével és a hatósági kenyérárak bevezetésével megpróbálták megfékezni az elszabaduló élelmiszerárakat. Ez a kezdeményezés jelentős felháborodást váltott ki, a pékek fenyegetve érezték a megélhetésüket. Tiltakoztak, mert a termékük érdekes módon olcsóbb volt, mint a hatóságilag bevezetni tervezett ár.

Dunántúli Hírlap, 1912. január 30.:

1916 márciusában a városi közgyűlés versenytárgyalást írt ki az új üzem építésére, melyre ketten is jelentkeztek.

Győri Hírlap, 1916. március 29.:

Dunántúli Hírlap, 1916. május 12.:

Ezt azonban 1916 májusában a város nehéz anyagi helyzete miatt visszavonták. A létesítmény építése az első világháború következtében kialakuló infláció miatt meghiúsult. 1923-ban megint napirendre került a kenyérgyár építése, de ezúttal sem valósult meg. 1953-ban megalakult a Győr és Vidéke Sütőipari Vállalat, amely több telephelyen végezte a győriek kenyérellátását.

A II. világháborút követően, az 1950-es években újra felerősödött a gondolat egy nagy korszerű üzem létesítésére. Ennek okai közt szerepelt az általános elégedetlenség a kenyér minőségével kapcsolatban. A korabeli sajtóban számos zúgolódó olvasói levelet találhatunk, melyek kapcsán több riport is készült, ahol bemutatták a kenyérsütő üzemek korszerűtlenségét.

Kisalföld, 1960. január 15.:

A helyi sajtó beszámolói szerint az új kenyérgyárnak az első ötéves terv alatt kellett volna elkészülnie, ez végül áttolódott a második ötéves tervre. 1958-ban a Győri Tervezőiroda elkészítette a terveket, és 1960-ban megkezdődött a kenyérgyár építése. A Kisalföld 1963. július 7-i számában számol be a kenyérgyár tervezett átadásának csúszásáról. Az üzemet eredetileg július 31-ig kellett volna átadni, de az Építőipari Vállalat a rossz időjárási körülményekre hivatkozva módosította az átadást szeptember 15-re.

Kisalföld, 1963. június 7.:

A létesítménybe a Német Demokratikus Köztársaságból hoztak két sütőkemencét, amelyek teljesítménye egyenként napi másfél vagon volt.

1963-ban végül elkészült a kenyérgyár az Iparcsatorna mellett, a Hűtőházzal szemben. A lakosság azonban nem volt megelégedve a kenyerek minőségével, ennek rendszeresen hangot is adtak a sajtóban. A Kisalföld című napilap több helyszíni tudósítást közölt a kenyérgyárról, és rendszeresen készítettek riportokat a kenyérgyár vezetőivel.

Az 1970-es években jelentősen javult a kenyér minősége, főleg 1973-tól, amikor a második FTK gyártósort beüzemelték.

A kenyérgyár egyik munkásnője 1974-ben (Szük Ödön felvétele):

Az 1980-as években újabb minőségi javulást tapasztalhattunk. Az 1990-es években újra megjelentek a kisebb pékségek, így a gyár elvesztette monopóliumát a piacon. Megkezdték a kenyérgyár termékeinek újragondolását.

Kisalföld, 1993. augusztus 18.:

Az 1990-es években a megkezdődött privatizáció időszakában a Győri Sütőipari Rt.-t a Csopak Szövetkezeti Rt. privatizálta 1994-ben. 2002-ben névváltoztatásról döntöttek, a gabona és az élet istennője, Deméter latin nevét vette fel a gyár, így lett Ceres Zrt.

A vállalat azóta is városunk egyik meghatározó üzeme, 2023 őszén ipartörténeti emléktáblát avattak fennállásának 70. évfordulójára.

Polgár Beáta

Felhasznált irodalom:
Mindenkinek van egy kenyerünk ‒ A Ceres Sütő története, a Ceres Zrt. kiadása, Győr, 2023.
Győri kenyérárak, Dunántúli Hírlap, 20. évf. 11. sz. 1912. 01. 30. 3. p.
Győr város közgyűlése, Dunántúli Hírlap, 20. évf. 13. sz. 1912. 02. 01. 1. p.
Kenyérgyár – A gyárépület leírása – Tágas munkáslakások, Dunántúli Hírlap, 24. évf. 74. sz. 1916. 03. 31. 1. p.
A kenyérgyár késik, Dunántúli Hírlap, 24. évf. 108. sz. 1916. 05. 12. 2. p.
Gondosabb kenyérellátást, Győrsopron Megyei Hírlap, 10. évf. 52. sz. 1953. 03. 03. 3. p.
Városi kenyér, Győri Friss Újság, 12. évf. 270. sz. 1. p.
A városi kenyérgyár, 56. évf. 21. sz. 1912. 01. 27. 1-2. p.
Hivatalos Értesítő Versenytárgyalási hirdetmény, Győri Hírlap, 60. évf. 72. sz. 1916. 03. 29. 4. p.
Nem épül meg a kenyérgyár, Győri Hírlap, 60. évf. 108. sz. 1916. 05. 11. 2. p.
Megkezdték a győri kenyérgyár építését, Kisalföld, 17. évf. 156. sz. 1961. 07. 05. 1. p.
Hol épüljön fel a győri kenyérgyár, Kisalföld, 3. évf. 221. sz. 1958. 09. 19.1. p.
Vasbeton liszteszsákok, levegő mint szállítóeszköz, Kisalföld, 4. évf. 22. sz. 1959. 01. 27. 3. p.
Sütőipari újdonságok, Kisalföld, 5. évf. 46. sz. 1960. 02. 24. 1. p.
Mikor süt kenyeret a Győri Kenyérgyár, Kisalföld, 19. évf. 131. sz. 1963. 06. 07. 3. p.
Két évvel a határidő után, Kisalföld, 19. évf. 304. sz. 1963. 12. 30. 3. p.
Fordulat a győri kenyérgyár építésében, Kisalföld, 20. évf. 29. sz. 1964. 02. 05. 1. p.
Országgyűlési képviselők a kenyérgyárban, Kisalföld, 21. évf. 214. sz. 1965. 09. 11. 1. p. 3. p.
A kétkilós már alig fogy ‒ Átalakulás előtt a győri „kenyérgyár”, Kisalföld, 43. évf. 193. sz. 1993. 08. 18. 13. p.
Épül a győri kenyérgyár, Népszabadság, 19. évf. 302. sz. 1961. 12. 21. 2. p.

A címlapfotó (Varga István felvétele, 1963), valamint a 9. kép a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti gyűjteményéből származik.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.