Januárban és márciusban a kérdéskörhöz az iskola szereplőinek – diákok és a tanárok – szemszögéből közelítettek, ezúttal viszont egy ugyancsak veszélyeztetett korosztály, az idősek problémáit és megoldási lehetőségeit járták körül a szakértők.

A hallgatóságot prof. dr. Smuk Péter, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a jogalkotó is igyekszik a társadalmi fejleményeket követni és minél nagyobb védelmet nyújtani. A jogtudatosság azt üzenheti, hogyha tudatosan állunk hozzá a kérdéshez, akkor észrevehetjük, hogy a jog képes minket megvédeni. Természetesen ennél komplexebb problémákról, társadalmi szintű jelenségekről van szó, ezért jó lenne minél több szereplő bevonásával, minél több oldalról megvizsgálni, megoldási lehetőségeket nyújtani. Erre hivatott ez a találkozó.

A pódiumbeszélgetés oldottabb légkört eredményezett, és teret engedett az azonnali reflexióknak. Nemcsak a szakértők között alakult ki komoly eszmecsere, hanem a hallgatóság is feltehette az őket izgató kérdéseket a szünet után. A diskurzus résztvevői Szabó Csaba rendőr őrnagy (Győr–Moson–Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály megbízott vezetője), Kámán–Németh Martina, a Szombathelyi Áldozatsegítő Központ koordinátora, dr. Bencze Krisztina egyetemi tanársegéd (Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Bűnügyi Tudományok Tanszék) és Nyáriné Gábriel Mónika, az EESZI Gondozói Központ Szolgálat vezetője voltak. Az eszmecserét dr. Teiszler Ágnes bűnmegelőzési szakügyintéző (Győr–Moson–Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály, a képen középen) moderálta.

Alapvető cél: elkerülni az áldozattá válást, márpedig az összbűncselekmények 20%-át a szépkorúak sérelmére követik el – emelte ki Szabó Csaba, aki a bűnmegelőzési munka során szerzett tapasztalatait számos példával illusztrálta. Örömmel említette, hogy rengeteg nyugdíjasklubtól kapnak felkérést a témában, ahol elmondhatják, hogy egy-két egyszerű fogással hogyan lehet megelőzni a „bajt”. Számos szórólap, kisfilm és egyéb prevenciós módszerek is segítik törekvésüket.

Nyáriné Gábriel Mónika is a megelőzést hangsúlyozva részletezte, mi szól amellett, hogy erre a korosztályra külön figyelmet fordítson a társadalom. Magyarázatot kaptunk arra is, miért válnak könnyebben bűncselekmények áldozataivá a szépkorúak, hogyan változnak a személyiségjegyek időskorban, hogyan változnak a bűncselekménnyel összefüggő magatartásbeli sajátosságok, mely tulajdonságok és körülmények segítik elő a potenciális áldozattá válást. Az érzékszervek romlása, a mentális kapacitás csökkenése és a felgyorsult, egyre gépiesebb világtól való lemaradás mind közrejátszik a kiszolgáltatottságban. Az EESZI vezetője nyomatékosította, hogy nem lehet a problémáról elégszer beszélni, hiszen csak így raktározódik el és válik tudatos cselekvéssé, és eredményez helyes cselekvést, ha a helyzet megkívánja.

Kámán–Németh Martina az áldozatsegítői munka során szerzett tapasztalataival tovább árnyalta a társalgást. Rámutatott, hogy a családtagoknak is részt kell venniük a megelőzésben, fontos a felelősség megosztása, a családra mint megtartó közegre kell gondolnunk. Ezt és olyan értékeket, mint a gyengébbek, kiszolgáltatottak védelme, családtagjaink iránti felelősség hangsúlyozása, a középkorúaknak kell átadni a gyermekeiknek. Sajnos vitathatatlanul értékválsággal küszködik a jelenlegi társadalmunk, pedig egy-egy eset nemcsak a puszta történések helyrehozatalában jelent nehézségeket, hanem érzelmi síkon is. A megfelelő lépéseket csak a sértett (áldozat) teheti meg, aki a szégyen, a bűntudat, bizalomvesztés, düh vagy a sokk hatása alatt legtöbbször nem képes erre. A feldolgozatlan élmények pedig szorongásos megbetegedéseket is előidézhetnek. Miben tudnak segíteni? Először is a sértett pszichológiai megerősítésében, hogy aztán ki tudjon állni az érdekei védelme mellett, meg tudja tenni a szükséges jogi lépéseket. Legrosszabb, ha az áldozat nem tesz semmit, futni hagyja az elkövetőt. Merjünk segítséget kérni! Erre hivatottak az országszerte több helyen már működő Áldozatsegítő Központok – hangsúlyozta a szakember.

Dr. Bencze Krisztina hozzátette, hogy a jogalkotásban is megjelenik az idősek védelme. Egyre nagyobb a nyomás, hiszen európai tendencia a társadalmak elöregedése, ami várhatóan 2030-ig folyamatosan növekszik. A sérelmükre elkövetett bűncselekmények az összes ötödét teszik ki, ezért a büntetőjognak is reagálnia kell. A jogalkotó is a megelőzésre törekszik, például azzal, hogy súlyosabb büntetést szab ki. Az elkövető – mutatott rá a szakértő – azonban nem csak kívülálló személy lehet.

Felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e előre felkészülni az ilyen helyzetekre? Egy biztos, sokat tehetünk, elsőként a szakemberek tanácsainak megfogadásával és egy kis „egészséges bizalmatlansággal”.

Naprakészen a világ eseményeire, a beszélgetés érintette az online bűncselekmények körét is. A délelőtt folyamán többször elhangzott, hogy merjünk segítséget kérni. Kihez? Hová? Természetesen erre is választ kaptak, akik ismét beültek az iskolapadba, hogy meggyőződjenek, a jogban érdemes megbízni, és időskorban is érdemes jogtudatosan gondolkodni.

SzaSzi