Szülei Gyárfás Ödön (1871-1923) és a jóval fiatalabb Madarassy Berta (1884-1963) színészek voltak. Rövid ideig városunkban éltek. Édesapja, a népszerű színész, baritonista színművekben, drámákban, operettekben egyaránt játszott, az Országos Színészegyesület tanácsosa, jegyzője, a mozisok társelnöke is volt.

A győri színház tagjaként 1916. április 4-én ünnepelte díszelőadás keretében a színpadon töltött 25 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból Gyárfás bemutatta három jelentős szerepét, melyekben a legnagyobb sikereket érte el Kolozsvárott, Nagyváradon és sokfelé élete folyamán: Falu rossza (népszínmű), Cornevillei harangok (operett) és a Bánk bán (dráma) címszerepét, mindegyik darabból egy-egy felvonást láthatott a közönség. Gyárfás Ödön a nagy érdeklődéssel kísért jubileumi estjén búcsúzott a győri publikumtól. Külön érdekessége volt az alkalomnak, hogy ekkor – a Falu rossza előadásán – játszott a győri színházban első ízben felesége, Madarassy Berta komika, társalgási és drámai színésznő (hivatalosan a következő évtől lett a társulat tagja).

Miklós még gyerek volt, mikor édesapja meghalt. Természetesnek érződött számára, hogy színésznő édesanyjával egyik helyről a másikra vándoroltak. Miskolcon érettségizett, utána szülei példáját követve színésznek állt. Különféle társulatoknál működött (pl. Magyar Komédia Kamaraszínház, Bethlen Téri Színház stb.), ám hamar rájött, hogy nem a színészet számára az igazi kifejezési forma. Szellemi szabadságra vágyva időlegesen elvállalt ilyen-olyan munkákat, az 1930-as évek közepén építőmunkás volt, majd a Ganz-gyárban tisztviselő.

Egy idő után felismerte, hogy a szavak művészete, az irodalom az igazi hivatása. Első verseskötete, a Daloló 1942-ben jelent meg. Néhány év múlva egy regénnyel jelentkezett Hamis szimfónia címmel, majd elbeszélésekkel, humoreszkekkel. Prózai műveiben gyakran a művészek, értelmiségiek sorsát ábrázolta ironikus stílusban. Írói felfogása az élethez egyetlen „gyógymódot” ajánlott, az olykor fájdalmas mosolyt. Sokféle műfajban alkotott, a keze alól kikerültek szatírák, versek, elbeszélések, tárcák, tréfák, (kis)regények, színművek, tanulmányok. Az 1940-es évek végétől rengeteg színdarabot készített. Eleinte társadalmi szatírákat írt (Vásott apostol, 1948; Hatszáz új lakás, 1951), az 1950-es évek közepén történelmi eseményeket dolgozott fel (Forr a világ, 1953; Hűség, 1953; Koratavasz, 1955), az évtized végétől erősödött nála az abszurditásra való hajlam. Több alkalommal – átdolgozóként – együtt tevékenykedett Örkény Istvánnal.

1945-ben a Haladás, 1946 és 1948 között az Újhold, 1949 és 1950 között az Új Világ rovatvezetője, 1951-től 1956-ig a Színház és Filmművészet folyóirat szerkesztője volt. 1949-ben a Belvárosi Színház, 1953-tól a Magyar Néphadsereg Színház, később a Vígszínház dramaturgja lett. 1951-től 1977-ig, nyugdíjazásáig a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgtanára volt. Veszprémhez gyermekkora óta kötődött, szülei a két világháború között többször felléptek a helyi színházban. 1963-tól hat művének ősbemutatóját tartották a Veszprémi Petőfi Színházban, és az 1984/85-ös évadtól hat éven át a színház irodalmi vezetője volt. A győri Kisfaludy Színház két művét mutatta be: Mikszáth Kálmán – Örkény István – Gyárfás Miklós: Különös házasság (1948) c. színdarabját és a Kisasszonyok a magasban: férfiaknak tilos (1964/) című komédiáját.

Pályáján összefonódott a színház és az irodalom. Ő volt a korszak egyik legtermékenyebb színpadi szerzője. Maga is megfogalmazta: „Sokat foglalkozom a színházzal. Ezt bizonyítja a Szerep című regényem, Színészkönyv című tanulmánykötetem és az Élő dramaturgia. Szeretem a színházat, apám, anyám színész volt, úgyszólván a színházban nevelkedtem.” Legsikeresebb éveiben, szezononként három-négy bemutatója is volt. Az 1980-as évek közepétől egyre ritkábban kerültek színre a munkái. Színdarabjai mellett a hangjátékai (ezeket az 1950-es évek végétől mutatták be) és forgatókönyvei hozták meg neki a népszerűséget és az elismertséget. Forgatókönyveket főleg az 1950-es és 1960-as években készített, ilyenek voltak A nagyrozsdási eset, Butaságom története, Tanulmány a nőkről és így tovább. Az 1950-es évek végétől a televízió számára is dolgozott. Erre az időre tehető, hogy felújította könnyed vígjátéki modorát. Az 1960-as évek második felétől egyre többször darabjainak szereplője maga a szerző lett. Dramaturgiai elmélkedéseit esszészerűen is összefoglalta (Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni, 1968). Humoros írásait külön összegyűjtötte (Dekameron, 1980), emlékezéseiből is kötetet formált (Kölyökvarázs, 1983). Elbeszéléseit több nyelvre lefordították. Bemutatói voltak Európa számos országában és Japánban, Kanadában.

Kitüntetései: 1954-ben József Attila-díjat kapott, 1965-ben az elsők között nyerte el a Batsányi-díjat, 1966-ban a Gábor Andor-díjat, 1984-ben a Művészeti Alap nagydíját, 1990-ben Veszprém megye Művészeti Díját vette át.

Gyárfás Miklós Budapesten hunyt el 1992. október 4-én, 15-én kísérték utolsó útjára, végakarata szerint szűk családi körben. A Rákoskeresztúri temetőben nyugszik.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált irodalom:
Győri Életrajzi Lexikon. ‒ Győr, 1999.
Schöpflin Aladár (szerk.): Színművészeti Lexikon. ‒ Bp., 1929.
Elhunyt Gyárfás Miklós. In: Élet és Irodalom, 36. évf. 41. sz. (1992. okt. 09.), p. 2.
Filmszínház. In: Az Ujság, 20. évf. 196. sz. (1922. aug. 30.), p. 4.
Gara János: Gyafi. In: Népszava, 120. évf. 244. sz. (1992. okt. 15.), p. 6.
Gyárfás Miklós: Önéletrajz 2000-re a három Verának. In: Új Tükör, 15. évf. 19. sz. (1978. máj. 7.), p. 14.
H.Gy.: Gyárfás Miklós halálára. In: Veszprémi Napló, 48. évf. 240. sz. (1992.okt.10.), p. 6.
Színház. In: Győri Híradó II., 1916.03.22. p. 3.; 1916. 04.02. p. 3.
Színház. In: Dunántúli Hírlap, 1916.04.02. p.3.; 1916.04.06. p. 3.
Uralkodás a gyűlöleten. In: Új Horizont, 20. évf. 5-6. sz. (1992. okt. 1.), p. 8.
electronica.hu
gyorihirek.hu
helyismeret.hu
mafab.hu
mek.oszk.hu
wikipedia.hu

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Szalay Zoltán.