Az 1981-es jelentés egy korábbi évek során végzett felmérés eredményeit használta fel. A tanács a 14 és 30 év közötti korosztály szórakozási lehetőségeit, szokásait igyekezett megvizsgálni. Ez, valamint az intézményektől bekért adatok alapján a háttéranyagban jelentős hangsúlyt kapnak a szórakozás helyszínei: hol, milyen lehetőségei nyíltak a fiataloknak az 1980-as évtized első felében a kulturált időtöltésre, szórakozásra. Ezt a jelentést mintegy pillanatfelvételként tekintjük, mely a korszak szórakozási lehetőségeiről, helyszíneiről, szokásairól ad képet.

A jelentés a bevezetésében hangsúlyozza, hogy „a fiatalok jelentős számaránya, növekvő szabadideje, az új – pozitív vagy negatív – szokások elterjedése egyre fontosabbá teszik ezt a kérdést. Az érintett életkorban kialakult szokások a holnap felnőttjének szórakozási kultúráját határozzák meg.” A jelentés összeállításának egyik motivációja az 1971. évi IV. törvény elfogadása volt, mely az egész társadalom feladatává tette az ifjúságpolitika érvényre juttatását. Ennek jegyében a tanács 1977-ben célul tűzte ki az ifjúság szórakozási feltételeinek javítását, bővítését. Feladatként a művelődési hálózat korszerűsítését, bővítését, a klubélet fejlesztését és a szeszmentes szórakozóhelyek létrehozását határozta meg. A most szemlézett jelentés tehát ennek eredményeit foglalja össze.

Előrebocsátjuk, hogy a készítők úgy ítélték meg, az intézményrendszer bővítésében elérték a kitűzött célokat, a klubélet és a szeszmentes szórakozóhelyek kapcsán azonban csak részeredményeket sikerült felmutatni. A következőkben nézzük meg, hogy az ifjúsági szórakozás színterei kapcsán miket tartottak a korabeli vezetők fontosnak!

Győrött a kulturális és művelődési infrastruktúra számottevően fejlődött az 1970-es évek folyamán. A jelentésben legnagyobb hangsúlyt kapó Petőfi Sándor Városi Művelődési Központot 1973. március 15-én adták át, a színház első előadását 1978. november 4-én rendezték. A fejlesztésekhez sorolható továbbá a Városi Könyvtár is, melynek új központi épületét 1981. április 2-án avatták fel. A korábbi évtizedek során gyakran hiányolt és kritikusan szemlélt kulturális infrastruktúra tehát nagyot lépett előre a ’70-es években.

Az épülő színház, 1976 (Fortepan.hu, 194401. sz. kép. Adományozó Gábor Viktor):

A színház 1979-ben. (Fortepan.hu, 193604. sz. kép. Adományozó Gábor Viktor):

A forrás alapján kétségtelen, hogy a tanács a Petőfi Sándor Művelődési Központnak szánt vezető szerepet az ifjúsági művelődés megszervezése, koordinálása szempontjából. Az 1981-ben publikált jelentés ezt a feladatot sikeresnek is ítélte. Megállapították ugyanis, hogy „a Művelődési Központ intézményeiben rendszeres és tartalmas programokat alakítottak ki. A programok differenciáltak, a rétegek és korosztályok igényeihez, érdeklődéséhez igazodnak. Ezzel nagymértékben sikerült a látogatók számát és körét szélesíteni.”

A PSVMK ekkor öt helyszínen „végzett szolgáltatást”, többek között klubtevékenységek, szakkörök, amatőr mozgalmak, műsoros rendezvények révén igyekezett jelen lenni a fiatalok életében. (Az öt helyszín a nagybácsai, győrszentiváni, gyirmóti, a József Attila és a Gorkij művelődési házak voltak). A legtöbb látogatót magától értetődően a város központjában átadott Ifjúsági Ház vonzotta, ahol lehetőség volt kiscsoportos foglalkozásokra, zenei és színházi műsorokra, kötetlen szórakozásra. 1981-ben legsikeresebb programként az Ifi Presszót, a görög táncházat és a főiskolás klubot sorolják fel. De elismerően említik a heti két alkalommal működő Disco-t is. Amint a leírás is jelzi, a korszakban népszerűek voltak a klubok, szakkörök (mint említettük, fő célkitűzés a klubélet fejlesztése volt), erre az Ifjúsági Ház emeletén több mint 10 helyiség állt rendelkezésre. Ennek keretében tanfolyamok (például eszperantó, fotótechnika, filmesztétikai szabadegyetem) működhettek. (A forrás szerint a városban ekkor 49 klubot tartottak nyilván, a legtöbb a PSVMK szervezésében működött, szám szerint 14).

Az Ifjúsági Ház aulája (Fortepan.hu, 88021. sz. kép. Adományozó Urbán Tamás):

Az Ifjúsági Ház előcsarnoka (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, Helyismereti képgyűjtemény, 212.32./0134. sz. kép):

Az 1981-es jelentés – vélhetően rendszeridegen jellege miatt – nem tesz említést az 1970-es évek közepétől éledező győri jazzéletről, melynek központja szintén az Ifjúsági Ház volt. Az épületben a kezdetektől, 1973-tól szerepeltek műsoron jazz programok, az első Győri Jazzklub indulása 1976-tól számítható. A győri klub bekapcsolódott a „jazzélet” országos vérkeringésébe. A Műszaki Főiskola és a PSVMK volt a helyszíne például a győri Jazznapoknak, idővel pedig nemzetközi koncerteknek is helyet adott a város. A jazzéletet azonban kritikusan szemlélte a helyi vezetés, erre utalhat tehát, hogy az általunk szemlézett jelentés nem tér ki a sokak emlékezetében máig élő jazzklubra.

Összességében a jelentés pozitívan értékeli a PSVMK-ban folyó munkát, külön eredményként emelik ki, hogy „az Ifjúsági Házban lezajlott kedvező változások eredményeként „a »hobós« közönséget munkás és diák fiatalok váltják fel”.

Meghívó a III. Országos Amatőr Pop-Jazz-Rock napokra, 1978 (Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, Helyismereti Gyűjtemény):

Jóval mérsékeltebb hangsúlyt kap a többi művelődési, szórakozási színtér. A Rába Városi Művelődési Központ kapcsán a középiskolákkal, szakmunkásképző intézetekkel fenntartott szoros együttműködést értékelik kedvezően. Az ifjúság körében itt irodalmi estek, pódiumműsorok, filmmúzeum és kamara-hangverseny népszerűek.

A Megyei Művelődési Központ elsősorban „mint továbbképző bázis jelentkezik a város életében”. Említést tesznek ugyanakkor az itt zajló klubtevékenységről, kiscsoportos foglalkozásokról – ezek bővebb, részletesebb tárgyalása vagy értékelése azonban elmarad.

A művelődés helyzetének vizsgálatából a városi és megyei könyvtárak sem maradhattak ki. 1981-ben a Városi Könyvtár új épületének átadásától az olvasók számának számottevő emelkedését várták. Úgy számoltak, az ifjúsági olvasók – akik arányát ekkor 21-25 százalék közé teszik – mind többen fognak betérni a korszerű épületbe. A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár esetében a szakmunkástanulók körében végzett „olvasásnépszerűsítést” hangsúlyozták: „A könyv megszeretettetése érdekében a tanulók számára kulturális vetélkedőket rendez, és ehhez kapcsolódó segédanyagokat állít össze”.

A jelentés írása idején még csupán hároméves Kisfaludy Színház kapcsán megtudhatjuk, hogy az 1980/1981-es évad során 29 ifjúsági előadást rendeztek 19.953 néző előtt. Az ifjúsági bérletakcióban pedig 4506 fő vett részt. A konkrétumokat nélkülöző megállapítás szerint „az ifjúsági darabok iránti érdeklődés igen nagy”.

A kötöttebb, szervezettebb szórakozási lehetőségeket követően a forrás külön kitér a vendéglátóipari egységekre, nem hallgatva el, hogy ezek ugyancsak fontos színterei az ifjúság életének. Győrött ekkor 158 kereskedelmi vendéglátó egység működött, közülük 21 étteremben volt elérhető élőzene. A presszók közül 6 egységben gépi zene szolgáltatásra nyílt lehetőség, ami nagy népszerűségnek örvendett. A vendéglátó egységek körében természetesen a zenés-táncos szórakozási lehetőségek terjedtek el, de a jelentésből kiderül, hogy például a Jereván tavasztól őszig rendszeresen szervez irodalmi műsorokat is.

A zenés-táncos programok kapcsán a korszakban új jelenségként megjelenő diszkót tárgyalják legrészletesebben: „A tizenéves korosztály kizárólag a DISCO-t kedveli és igényli. Erre azonban ma még kevés helyen és a hét egy-egy meghatározott napján van csak lehetőség. Ugyanis az üzletvezetők többsége a tapasztalt rendbontások miatt – a fiatalok egy része a DISCO és ital hatására megfeledkezik a magatartási normákról – az ilyen rendezvények tartásától tartózkodik. Jelenleg a Tó vendéglőben hétfőn, a Mazsolában szombaton, a Jerevánban vasárnap és hétfőn rendeznek DISCO-t szeszes ital értékesítése mellett.”

A jelentés megállapítása szerint „a vendéglátóhálózat 40 százaléka alkalmas az ifjúság kulturált szórakoztatására. E szempontból elsősorban az éttermek és zenész presszók, a cukrászdák és a belvárosi sörözők kedveltek a fiatalok körében, ezek közül is mindig a legújabban átadott egységek a legnépszerűbbek”.

A szokások kapcsán fontosnak tartják rögzíteni azt is, hogy „az ifjúság – más korosztályokhoz hasonlóan – leginkább a hétvégi napokon keresi fel a vendéglátóipari egységeket, illetve a szabadszombatot megelőző pénteken vannak olyan egységek, ahol minden nap fokozott az érdeklődés. (Pl. Dunakapu ételbár, ÉDÁSZ csónakház – a szerződéses üzemeltetés óta). A koraesti és esti órákban a vendéglátóhelyeket látogatók 60-70 százaléka fiatal. A közfelfogással ellentétben a fiatalok többsége nem az olcsó helyeket keresi, általában pénzük is van a szórakozásra és fogyasztásra”.

Mint kiderült, a hivatalos szervek bármennyire is igyekeztek a „szeszmentes” szórakozási lehetőségek bővítésére, ebben a kérdésben akadt még tennivaló.

A Dunakapu ételbár a Kreszta-házban (Fortepan.hu, 112571. sz. kép. Adományozó Bauer Sándor):

A Jereván étterem terasza (Fortepan.hu, 89212. sz. kép. Adományozó Urbán Tamás):

Az intézményi hálózat és vendéglátóipari egységek megvizsgálását követően a jelentés rátért a 14 és 30 év közötti fiatalok kikapcsolódási szokásairól készült felmérés eredményeire, összevetve a két anyagot. A felmérés szerint a fiatalok inkább a könnyűzenei programok, valamint a mozikínálat bővítését tartották fontosnak, és kevesebb szót ejtettek a művelődési házakról, illetve könyvtárakról. A jelentés lekezelő hangnemben meg is jegyzi, „nagyszámú fiatal szeretne társas formában szórakozni; olcsó szórakozóhelyeket, nyitott klubokat látogatni. Ugyanakkor meglepő az igénytelenség a színház, a könyvtárak és kiállítások látogatása iránt”.

A 24 és 30 év közöttiek körében már kevésbé a zenés szórakozási lehetőségek kerültek első helyre. Ebben a korosztályban sok esetben inkább a kerti munka, barkácsolás, tévénézés számít favoritnak, a fiatal családosok körében pedig a hétvégi kirándulások is előkelő helyen szerepelnek. A jelentés meg is jegyzi, hogy az ekkor bevezetett ötnapos munkahét további időt fog felszabadítani, amit családos rendezvények, kirándulási lehetőségek biztosításával lehet hasznosan eltölteni.

Az 1981-ben készült háttéranyag összességében tehát elégedett a győri közművelődési infrastruktúra helyzetével. Az intézményi hálózat, valamint a vendéglátóhelyek vizsgálata kapcsán a klubélet fejlesztését és a „szeszmentes” zenés-táncos szórakozási lehetőségek mind nagyobb számú biztosítását tartották feladatnak. Feltűnő ugyanakkor, hogy a készítők nem foglalkoztak az alternatív zenei kínálattal, holott a korszakban mind népszerűbbé váló jazz-, vagy éppen a rockzenekarok is jelen voltak a városban. A fiatalok körében végzett felmérésre reflektálva pedig az olvasás népszerűsítését gondolták fő feladatnak.

Borbély Tamás

Felhasznált források és irodalom:
Jelentés az ifjúság kulturált szórakoztatásának helyzetéről a közművelődési intézményekben, az ifjúsági klubokban és vendéglátó egységekben. Győr Megyei Jogú Város Levéltára. XXIII 118 a/14 Győr Városi Tanács Tanácsülési jegyzőkönyvei. 6035-39/1981.
A győri ifjúsági ház (PSVMK). regigyor.hu (utolsó letöltés: 2021.09.14.).
Győri Nemzeti Színház. moderngyor.hu (utolsó letöltés 2021.09.14.).
Pákovics Miklós: Felmérés a közművelődésről. Kisalföld, 36. évfolyam, 92. szám. 1980. április 20. 5.
Repedések : valami jazz Győrött : something jazz in Győr. Szerk.: Bakács Tibor – Müllner Dóra – Hartyándi Jenő. Győr, 1997.

A címlapkép a Fortepan.hu gyűjteményéből származik, pontos lelőhelye itt található: FORTEPAN / Adományozó: Szalay Zoltán.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.