A városunkban tevékenykedő aranykoszorús mester, Schima András neve ismerősként csenghet fülünknek, nemcsak a róla elnevezett, Jancsifaluban található utcáról, hanem több fennmaradt munkájáról is, mint például a székesegyház főbejáratának bronzkapuja (1938), a főoltár szentségházának a kenyértörés jelenetét ábrázoló ajtaja, a gyárvárosi templom belső kovácsoltvas kapuzata (1929), a főoltár és a Mária-oltár feszülete (1930), a Szent Imre plébániatemplom keresztelőkápolnájának kovácsoltvas kapuzata (1941), a Liszt Ferenc utca 14. szám alatti Rigófészek cégér (1938) vagy az Aranyhajó cégér. Nem véletlen, hogy Schima A. Bandi életét és munkásságát a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár kincsei között tartják számon.

Az Aranyhajó első dokumentált említése 1847-ből való, de alkotója – sajnos – mindmáig ismeretlen. Először Sopronban, majd Pozsonyban és Budán volt kiállítva, míg 1852-ben Győrbe nem került a Haagen-árudához. 1872-ben a fűszerkereskedés egy későbbi tulajdonosa, Vollnhofer átköltöztette a boltot a cégérrel együtt a Jedlik Ányos utcába. 1911-ben az üzletet Tőke Béla vette meg, s mivel a céhjelvény az idők során erőteljesen megrongálódott, újat csináltatott. Az eredeti alkotás a múzeum állományában található a mester hagyatékának többi darabjával együtt. A jelenleg ismert másolat 1939-ben készült Schima Bandi műhelyében, s azóta is a Jedlik Ányos és a Dr. Kovács Pál utca sarkán látható.

Az Aranyhajó cégér 1958-ban

A győri iparművész tíz régi metszetet tanulmányozott Kolumbusz Kristóf vezérhajójáról, a Santa Mariáról, s ennek alapján készült a mű, mely egy középkori gályát, a Portugáliában kifejlesztett karavellát ábrázol. Anyaga arannyal futtatott vörösréz, súlya 32 kg (a tartója további 30 kg-t nyom). „A kecses hajótest és az abból büszkén kiágaskodó három árbóc és a szél feszítette vitorláival, lendületes zászlóival, valamint a puhán lengő kötéllétrákkal és kötelekkel igen tetszetős. A vitorlákon az Árpádházi királyok, az ország és Győr város címerei pompáznak. További vitorla és zászlódíszt képeznek a kolumbusi „Santa Mária” admirális hajó tipikus keresztjei. Az „Aranyhajó” talizmánja a „Szent Jobb”, a hajó orrát díszíti és felette a Vezér Turul büszkélkedik. A hajó gyönyörű színhatását még fokozza az esti kivilágítása. Az új „Aranyhajó” tartója vasból van markánsan kovácsolva s a díszítésben (ornamentikában) egy magyar rohamsisakos Mercur-fej van beillesztve.” (Győri Nemzeti Hírlap, 1940. október. 24.)

Először 1981-ben kísérelték meg a céhjelvény eredeti állapotba történő visszaállítását. Szétszerelése közben előkerült egy rajzokkal illusztrált pontos szétszedési leírás az utókor mesteremberei számára. 1991 óta a cégér a róla elnevezett Aranyhajó Patikát népszerűsíti. Amikor 2011-ben sor került a Jedlik Ányos utca felújítására, az emblematikus művet elvitték restaurálni, és egy budapesti szakembernek egymillió forintból sikerült is teljesen felújítania a huszonnégy karátos aranyfüsttel borított hajót.

tmoni

Forrás: Győri életrajzi lexikon, köztérkép, Győr Megyei Jogú Város honlapja, Kisalföld, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat honlapja, Culturactive, Régi Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található. A második kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Lencse Zoltán.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio