500 éve halt meg Bakócz Tamás győri püspök, humanista

Nagy Mária írása

bakocz-tamas

Bakócz Tamás az egyetlen magyar főpap, akinek lehetősége lett volna pápai trónra kerülni. Születésének pontos dátumát nem ismerjük, az viszont bizonyos, hogy pontosan 500 évvel ezelőtt, 1521. június 15-én hunyt el Esztergomban.

Erdődben (a mai Romániában) látta meg a napvilágot 1442-ben. Édesapja uradalmi jobbágy volt a Drágffyak birtokán, kerékgyártó mesterember, erre utal a Bakócz család címerében látható kerék. Szatmárnémetiben a domonkosoknál tanult, tanulmányait öccse, Bálint segítette. 1464-ben a krakkói egyetemen doktorált szabad művészetekből, majd a bonni, firenzei, bécsi és paduai egyetemeken folytatott tanulmányokat.

Az egyetemi évek után hazatérve 1470-ben került a királyi kancelláriára fogalmazóként. Jól beszélt latinul és ógörögül, verseket írt, kitűnő humanistává vált. 1475 és 1480 között elkísérte Mátyás királyt három török, valamint Ausztria elleni hadjárataira, ahol a királyt hasznos tanácsokkal segítette. Bakócz Bálint lemondása után 1480-ban megkapta a titeli prépostságot, majd Mátyás bizalmasa, a titkára lett. Rendkívüli szívóssággal és céltudatosan készült a hatalomra. 1486-ban kinevezték győri püspökké, és így a királyi tanács tagjává is vált. Ezt a tisztségét 1494-ig töltötte be, és közben az egri választott püspök címet is viselte.

Antonio Bonfini így írt róla: „Ha a Duna felé kanyarodsz, a győri megye következik, melyet a dúsgazdag Győr városról neveznek, ezt a Rába folyó öntözi, mely a Dunába ömlik ott, ahol valamivel távolabb egykor Bregetium állt; igen jeles püspöksége van, és bazilikáját Orbán püspök, Mátyás király kincstartója nem csekély épületekkel és felszereléssel ékesítette. Őt Tamás követte, aki Mátyás királynál titkárként szolgált, és aki érett bölcsességgel, becsületességgel, hűséggel kiemelkedve, fáradtságot nem ismerő testével, derék jellemével és szellemességével nem használt többet magának, mint a fejedelemnek: a folytonos szolgálatokat és megbízatásokat hihetetlen buzgalommal látta el, ezért olyan tekintélyt szerzett, hogy ha sokáig él, célratörő javaslataival, ravaszságával és okosságával a többiek között a fő helyet fogja elérni.” (A magyar történelem évtizedei. Ford. Kulcsár Péter, Balassi K., 1995)

A Mátyás halálát követő trónutódlási harcokban nem kis dilemmát okozott neki, hogy kit támogasson: Corvin Jánost, Aragóniai Beatrixot vagy II. Ulászlót. Végül utóbbi mellé állt, akinek pénzre volt szüksége, feleségül kellett volna vennie Beatrixet, aki azonban meddő volt. A helyzetet egy frappáns jogi csavarral oldotta meg: szándékosan hibázott az esküvői ceremónia során, és ezzel később lehetőséget adott II. Ulászlónak a váláshoz. A király hálája nem maradt el, ettől kezdve befolyása nőtt.

bakocz-kapolna-esztergom1491-ben egri püspök és főkancellár lett, majd 1497-ben elérte az egyházi hierarchia legmagasabb csúcsát, az esztergomi érsek címét. 1500-ban – Velence támogatásával – VI. Sándor pápától elnyerte a bíborosi kalapot. Az egyházfő halála után II. Gyula megpróbálta megszilárdítani a Borgiák által megtépázott pápaság hírnevét. Halála után, 1513-ban Bakócz Tamás itáliai kapcsolatait és hatalmas vagyonát bevetve minden erejével szeretette volna elfoglalni a pápai trónt. 1513 tavaszán a pápaválasztó konklávé ünnepélyes nyitó szentmiséjét is ő celebrálta. A 25 pápaválasztó főpapból 18 Itália szülötte volt, akik nyilván maguk közül való egyházfőt akartak. Így kétharmados többséggel Giovanni Medicit választották meg, aki a X. Leó nevet vette fel.

X. Leo, hogy Bakócz Tamást eltávolítsa Rómából, megbízta a török elleni keresztes hadjárat megszervezésével és vezetésével. 1514. április 16-án kihirdette a pápai bullát, tízezrek (jobbágyok, nemesek, kézművesek, papok) utaztak Budára. A sereg fővezérletével Dózsa Györgyöt bízta meg: a keresztes háború belső háborúvá alakult, és a Dózsa-féle parasztfelkelés lett a vége. Mint a felkelés közvetett kiváltóját, sok szemrehányás érte. II. Ulászló halála után politikai befolyása meggyengült, súlyos köszvény kínozta. 1519-ben agyvérzést kapott, és teljesen visszavonult. 1521. június 15-én hunyt el, az esztergomi Bakócz-kápolnában (a képen) nyugszik.

Bakócz Tamás kiváló humanista tudós és mecénás volt. Nevéhez fűződik az egri bazilika szentélyének befejezése. Saját sírhelyének építtette Esztergomban a Bakócz-kápolnát, amely a Jagello-kor egyik legjelentősebb reneszánsz alkotása. Mátyás király kincstárának megőrzésére is nagy gondot fordított, több értékes tárgyat mentett meg, köztük a Mátyás-kálváriát. A győri székesegyházat egy ezüstfonállal gazdagon kivarrott, vörös bársony kárpittal gazdagította.

Herczeg Ferenc Az élet kapuja címmel regényt, Tóth-Máthé Miklós A nagyrahivatott címmel történelmi drámát írt róla.

Nagy Mária


Forrás: wikipédia, azonnali.hu, origo.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2021.06.15