Az első világháborút követően – a Pozsonyból Győrbe menekült báró Kruchina Rezső őrnagy – 1928. május 24-én egy régi Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló nyírfa keretbe illesztett festményt függesztett a győri Kiskút liget egyik vastag törzsű fájára. A báró itt imádkozott súlyos beteg fiáért, majd gyermeke gyógyulását követően „Mária segített” feliratú márványtábla kihelyezésével mondott köszönetet.

A „Mária segített” feliratú márványtábla (Gyárváros Győrben: Egy munkástelep története, szerkesztette Orbánné dr. Horváth Márta):

A kép hamarosan beférkőzött a győr‒gyárvárosiak lelkébe, majd az egész város katolikus közössége felkarolta. A helyi asszonyok és lányok Mária-kongregációja már 1931-ben rendszeresen gondozni kezdte a kép környezetét. 1938-ban Schutzbach (Borsa) Antal tervei alapján Wellanischitz Alajos építész kápolnafülkét épített (a képet műkő alapon helyezték el). Az akkorra már erősen megkopott képet Valker Ágnes leánygimnáziumi rajztanárnő restaurálta, majd Schima Bandi bronzkeretbe foglalta, és a környékét valóságos szentéllyé alakították. Ide jártak imádkozni és könyörögni a környékbeli hívők.

Egykori feljegyzések szerint egy ismeretlen férfi 1947-ben a képet kivette keretéből, földhöz vágta, rátaposott, és fejszével kettéhasította, amely aztán szinte felismerhetetlen állapotban került a gyárvárosi plébániára. Az elkövető a merénylet elvégzésére egy a Baross utcában mellette megálló, bécsi autóban ülő ismeretlentől kapott megbízást 30 forintért. A tettest hamarosan elfogták és megbüntették.

A kegykép:

Győr város lakosságában a felháborodást követően kialakult egy terv: kápolnát kell építeni a meggyalázott kép számára, hogy hasonló merényletek ne ismétlődhessenek meg. Az 1947. szeptember 7-i osli zarándoklaton már 1000 forintot adtak össze a hívek a kápolna építésére. Október 12-én Papp Kálmán győri megyéspüspök vezetésével tízezer ember vitte ki Gyárvárosból a kiskúti ligetbe a restaurált képet. A zarándoklatot az utókor „téglás körmenetnek” nevezte, mivel a hívek kb. 10.000 téglával járultak hozzá az építkezéshez, a megvalósulásához pedig mindezen túl önkéntes munkával, templomokban szervezett hangversenyekkel, valamint az e célra kiadott képeslapokból származó bevétellel. Közben 1948. május 23-án a kiskúti – épülőfélben lévő – szentélyt zarándokhellyé nyilvánították. Ugyanezen a napon a szerkezetkész kápolna alapkövének lerakására került sor a Kínából elűzött Szarvas Miklós jezsuita missziós püspök vezetésével.

A kegykápolna Kiskút liget legidősebb fáival:

A kápolna terveinek elkészítésére Schneider Sándor kapott megbízást. A kiskúti kápolna dr. Szelestey Béla, az akkori Szent Imre-templom plébánosa irányításával épült. A 182 m2 alapterületű zarándokkápolna szentélyét fémrács választja el a hajótól. A hajó elölről nyitott, a zöld természetben folytatódik. Szintén nyitott a hajóból jobbra és balra ívesen kiágazó, két kitárt kart formázó, fedett árkád is. A kápolnát 1948. októberében Papp Kálmán püspök szentelte fel több ezer hívő jelenlétében.

Az 1960-as években Butsy Lajos, a Szent Imre-templom plébánosának vezetésével lelkes fiatalok felújították a kiskúti kápolna egyes részeit.

Csempekép a kápolna oldalán:

Májusban minden vasárnap és júniustól októberig a hónap első vasárnapján 15.30 órakor ünnepelnek szentmisét a győr-kiskúti kápolnában. Május elsején délelőtt püspöki szentmisével emlékeznek meg munkás Szent Józsefről a kápolnánál, mivel az épület mögött képoszlop áll, mely Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázolja (színesre átfestették az alkotást). Vasrácsát Schima Bandi készítette.

Érdekesség, hogy 1949-től – négy évtizeden keresztül – a szentélytől alig néhány száz méterre, a kiskúti vendéglőnél szervezték meg a győri dolgozóknak – a munka ünnepén a felvonulást követően – a majálist. A munkásosztálynak szánt ideológiai szórakoztató rendezvény igazi nyertese azonban a zarándokkápolna lett. 1949. május 1-jén rekord összegű adomány, 1274 forint 50 fillér került a szentély kihelyezett perselyébe.

Győr-Kiskúton ma gondosan felépített kápolna őrzi a csoda, így a báró kisfia gyógyulásának emlékét. Azóta sokan eredménnyel imádkoztak szeretteikért a kegyképnél, melyet sok emléktábla kihelyezése bizonyít.

Csitkovics Gyula

Felhasznált irodalom:
Gyárváros Győrben: Egy munkástelep története. A kötetet szerkesztette: Orbánné dr. Horváth Márta, Gyárvárosiak Baráti Köre Egyesület Győr, 2007 12-13. p.
Kisalföld 1998. július 15. szerda, 1998/164. szám 3. p. Harcsás Judit: A kiskúti kápolna titka
„Oltalmad alá futunk” Mária-enciklopédia 1950. Közreadja: Perger Gyula, a Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, feldolgozások 12. Győr 2010 18. p. 
Orbánné Horváth Márta: Emlékművek, emléktáblák győri kislexikona. Győr Városi Könyvtár Győr, 2001 123-124. p.
Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár Győr, 2006 170-171. p.
Perger Gyula: „Mária segített.” A Győr-kiskúti kápolna története. Hitvallás XIX. évfolyam 5. szám 2018. május 18. p.
Székely Imre: Kiskút, Segítő Szűz Mária kápolna. A Győri Egyházmegye kincsei. Hitvallás XVII. évfolyam 11. szám, 2016 november 16. p.

A cikkben szereplő fotókat a szerző készítette.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.