Ez a három, külön számozású ház egy nagy háromszög alakú – közös belső udvarral rendelkező – épületegyüttest alkot, alkotott. Az épület múltját írásom első részében az Arany Korona fogadó bezárásáig, 1869-ig követtem, most az 1900-as évek elejéig szeretném bemutatni az ott dolgozók, élők sorsát.

Az egykori Korona vendégfogadó épületegyüttese jelenleg felújítás alatt áll, a közös udvar részlete:

A Korona szálló tulajdonosa, Lehner János nyugalmazott városi tanácsos 1869. július 24-én meghalt, utolsó bérlője 1869. augusztus 15-ikével felmondta szerződését, ezzel a vendégfogadó sorsa megpecsételődött, végleg bezárt. A hatalmas alapterületű ingatlan a Lehner család tulajdonában maradt a 20. század elejéig, tömören Lehner János örököseiként említve. Kik voltak az örökösök? 1874-ben Lehner Ferenc, Mile Ferencné (született Lehner Alojzia) és Lehner Magdolna közös tulajdona lett a három ingatlan, melyből a 45. számú, az egykori Korona szálló értéke akkor 24 ezer forint, a másik, Kazinczy utcai 46. számú ház értéke 7 ezer forint volt.

1884-ben özv. Lehner Jánosné, Passer Károlyné (született Lehner Magdolna), Mayer Janka (özv. Lehner Ferencné, meghalt 1903. október 7-én), Békeffy János és Békeffy Jánosné (született Mille Luiza), valamint Fittler Béla és Fittler Béláné (született Mille Vilma) tulajdona az épületegyüttes. Érdekesség, hogy az 1905-ös győri címtár szerint ott, a Kazinczy utca 10-12. szám alatt lakott egyikük, Fittler Béláné.

Győri Közlöny, 1884. augusztus 7.:

Az egykori vendégfogadó megszűnésével a földszinti részen üzletek, iparos műhelyek, a pincékben áruraktárak, az emeleten pedig irodák és lakások lettek.

1870-től a volt Korona épületében működött Katula Antal férfiszabó boltja folyamatosan, több mint három évtizeden át. Ő műhelyében a legújabb divatú francia, brünni és reichenbergi szövetekből egy nap alatt vállalta a mértékre szabott ruhák készítését. Katula Antal szabómester, a Győri Ipartestület tagja 1903. március 14-én halt meg. Később Katula G. utóda szabót jegyeztek itt a címtárak. Katuláné Szalay Mária üzletét 1890 novemberében vette át Katula Géza, akitől ekkor Katula Antal maga és gyermekei nevében elhatárolódott.

Itt lakott és nyitotta meg ügyvédi irodáját dr. Beliczay Elek köz- és váltó-ügyvéd, aki később, 1884-ig a Győri Ügyvédi Kamara titkára, majd alelnöke lett. 1873 decemberében itt alakította ki irodáját a Triesti Általános Biztosító képviselőjeként Grábler Sándor is.

1874-ben szintén itt, több alkalommal mutatta be Benford Anna a „jelen csodái bécsi bazár” kínálatát, divatbemutatókat rendezett: „A bécsi világkiállításról lehozott párisi „élőképek“ uj müsorozattal, 10 legszebb és legkecsesebb európai hölgy által előadva, láthatók a Kazinczy-utczában lévő volt „Korona”-fogadó épületben.”

Katula Antal szabómester hirdetése (Győri Közlöny, 1870. augusztus 28.):

Dr. Beliczay Elek ügyvéd hirdetése (Győri Közlöny, 1870. január 30.):

Grábler Sándor, a Triesti Általános Biztosító képviselője (Győri Közlöny, 1873. december 4.):

Benford Anna „Tableaux vivants – élő képletek a bécsi világkiállításról” című divatbemutatója (Győri Közlöny, 1874. március 1.):

1874-ben áruraktárként szolgált az épület egy része. 1876-tól kapott helyet az egykori Korona szállóban (valószínűleg a pincékben) Weisz László kis- és nagykereskedése, raktára. Először pilseni sört árult, majd magyarországi (szekszárdi, badacsonyi, villányi, somlyói, sashegyi, sági) borokkal bővítette kínálatát. Folyamatosan fejlesztette jól jövedelmező vállalkozását. 1877 júniusában a sétatéri sörözőt is kibérelte, működtette, majd 1877 októberében megnyitotta a „Törökhöz” címzett bor- és sörcsarnokát a Karmelita téren.

1877 júniusában Stein Bernát reklámozta Gizella ékszerboltját a Kazinczy utca 12. szám alatt, majd a Korona volt épületében, az első emeleten bérelt lakást és nyitott fodrászatot Höbler Paulina.

A volt Koronában árukészlet kiárusítása (Győri Közlöny, 1874. november 11.):

Weisz László sörraktára a Kazinczy utcai volt Korona szálló épületében (Győri Közlöny, 1876. január 27.):

Weisz László borkereskedése (Győri Közlöny, 1876. október 22.):

Weisz László a sétatéri söröző bérlője lett (Győri Közlöny, 1877. június 10.):

A Kazinczy utcai volt Korona szálló pincéje ma:

Gizella ékszerbolt (Győri Közlöny, 1877. június 28.):

Höbler Paulina fodrászata a volt Korona épületében (Győri Közlöny, 1877. október 11.):

A Kazinczy utca 10. szám alatt 1882 szeptemberében Manovill Soma rövidáru-, dísztárgy- és ajándékboltja nyílt meg. Kínai ezüst teás-, kávéskészleteket, ezüst- és alpaka evőeszközöket, albumokat, bőrtárcákat, selyemsálakat és nyakkendőket, valamint egyéb kisebb tárgyakat árusított. Pár hónap múlva árukészletét gyermekjátékokkal bővítette, gyermekjáték-áruházzá nőtte ki magát. 1884-ben feleségül vette a pápai Rechnitz Karolint, és Kazinczy utcai boltját az akkor már népszerűbb Fehérvári (ma Baross) utcába költöztette át.

Ugyanitt – mely mint az egykori Korona épületeként szerepel az újsághirdetésben – nyitották meg a Schnabel testvérek textil és rövidáru boltjukat 1885 márciusában, de ez a vállalkozás nem sokáig maradt itt.

Manovill Soma rövidáru boltot nyit a Kazinczy utca 10. szám alatt (Győri Közlöny, 1882. szeptember 3.):

Manovill Soma játékboltja a volt Koronában (Győri Közlöny, 1883. december 16.):

Manovill Soma karácsonyi-újévi hirdetése a „Garaboncziás Diák naptára az 1884-ik szőkő-esztendőre” kiadványból:

A Schnabel testvérek textil- és rövidáru boltja a volt Korona épületében (Győri Közlöny, 1885. március 8.):

A Kazinczy utca képeslapon a századfordulón:

1882 végén a saroképületben (Kazinczy utca 12.) nyitotta meg zöldségkereskedését Colussi György, üzletét az „Olaszhoz” címezte. Itt a szezonális zöldség és gyümölcsök mellett eredeti olasz palackos borokat és déligyümölcsöket is lehetett kapni. Korábban közismert és népszerű kis- és nagykereskedés volt. Colussi György nagy tételű árueladására példa, hogy 1897 áprilisában 50 láda narancsot árvereztetett el Mihálkovich Tivadar közjegyző közreműködésével. Az üzletet 1898 nyaráig ő működtette, de később is – más-más üzletbérlővel – a zöldség- és gyümölcsbolt jellegzetes pontként folyamatosan, több mint négy évtizedig működött.

A Korona köz 2. számú épületben Hauzer György, a győri önkéntes tűzoltóegyesület főparancsnokának jelentése szerint 1888. szeptember 17-én távbeszélőn bejelentett kéménytűz alakult ki, melyet eloltottak.

Colussi György megnyitotta az „Olaszhoz” címzett zöldség- és gyümölcsboltját (Győri Közlöny, 1882. november 12.):

Colussi György olasz borárjegyzéke (Győri Független Újság, 1893. június 24.):

A Kazinczy utca 12. szám alatti Colussi György kereskedés reklámja (Dunántúli Hírlap, 1898. április 28.):

Jankovich Ferenc órás, ékszerész és műfogsor-készítő 1893. április 1-től a Kazinczy utca 10. számú házba, a volt Ortner-féle üzlethelyiségbe tette át ékszerüzletét a Kazinczy utca 5. számú házból. 1894 augusztusában az egykori Korona épület első emeletén dr. Vidor Adolf fogorvossal rendelőt nyitott, ahol műfogsort is készítettek.

A Kazinczy utca és a Korona köz sarkán 1895 augusztusában Weller Mihály épület- és takaréktűzhely-lakatos kezdte meg vállalkozását.

Jankovich Ferenc ékszerész áthelyezi üzletét. Reklámhirdetés az 1893-as Hölgyek és urak naptárából:

Jankovich Ferenc ékszerész a Kazinczy utca 10. szám alatt az Ortner-féle műhelyt vette át (Győri Közlöny, 1893. december 24.):

Jankovich Ferenc és dr. Vidor Adolf fogorvosi és műfogászati terme (Győri Közlöny, 1894. augusztus 19.):

Jankovich Ferenc órás és ékszerész reklámhirdetése az 1895-ös Hölgyek és urak naptárából:

Jankovich Ferenc fogtechnikai műterme – reklámhirdetés az 1897-es Hölgyek és urak naptárából:

Weller Mihály épület- és takaréktűzhely-lakatos vállalkozása (Győri Hírlap, 1895. augusztus 15.):

A Kazinczy utca 1903 előtt a Nitsmann József kiadásában megjelent képeslapon:

1896 augusztus elsejétől nyitotta meg Nagy Gyula cipész műhelyét és boltját a Kazinczy utca 12. szám alatti sarokházban, amelyet majdnem két évtizedig tartott fenn ott. Győr városába a győrszigeti Híd utcából költöztette be üzletét. Gazdag árukészlettel rendelkezett, a kész női-, férfi- és gyermekcipők mellett külön méretre is vállalt lábbeli készítést. Egyedi készítésű cipőit több kiállításon is díjazták: 1899-ben Győrött, 1900-ban a párizsi világkiállításon, 1903-ban Debrecenben és 1905-ben Pécsett tüntették ki termékeiért. A cipészmester családjával a szomszédos Korona köz 2. szám alatt bérelt lakást, itt halt meg 12 éves korában főreálosztályos Ferenc fia 1904 májusában. 1907 végén anyagi nehézségei támadtak, így 1908 januárjában a „Grünwald és Laufer“ cég javára árukészletét elárverezték. Utána két évig felesége nevén szerepelt a cipészüzlet, majd újra Nagy Gyuláén 1913-ig. Az év augusztusában vette át Schutzbach Mihály cipészmester egykori üzletének bérlését. Ő saját készítésű és ortopéd cipőket árult.

1898 novemberében városrendezési elképzelésben szerepelt, hogy a közlekedés megkönnyítésére a Korona közből a jelenlegi Kisfaludy utca (akkor Kovács utca) felé új utcát nyitnának, amely a Koronaköz 2., 7., 9. és 11. számú házait érintette volna, valamint a Kovács utca 2., 4., 17., 19. és 21. számú telkeket.

Nagy Gyula cipészüzletének reklámja az 1897-es Hölgyek és urak naptárából:

Nagy Ferenc halála (Dunántúli Hírlap, 1904. május 12.):

Nagy Gyula hirdetése az 1911-es győri címtárban:

Schutzbach Mihály cipészmester cipészüzlet nyit a Kazinczy utca 12. sz. alatt (Győri híradó,1913. Augusztus 22.):

Schutzbach Mihály cipészmester üzlete (Győri Híradó, 1913. szeptember 18.):

Az 1900-as évek elején több győri címtárat is kiadtak, melyeket a kiadást megelőző évben állítottak össze. Ezekből látszik, hogy állandó üzletbérlők és lakók mellett sok változás is történt. Így tudhatjuk, hogy a Korona köz 2. szám alatt 1902-ben (az 1903-as győri címtár szerint) Körner Ignác járásbírósági írnok és László József borbély, egy év múlva ők és még Komeiner István főpincér, Nagy Gyula cipész és Peyer Imre magánzó, a rá következő évben pedig már csak hárman laktak ott (László József, Nagy Gyula és Wittmann Adolf ügynök).

A saroképületben (Kazinczy u. 12.) 1902-ben Bukovits István borbély, Nagy Gyula cipész és cipőkereskedő, Zimánd Mór ékszerész és órás, Berger Irma gyümölcskereskedő, Kaszás Ferenc lakatos, Friedmann Mihály gyümölcskereskedő és Katula Antal szabó lakott, illetve tartott fenn üzletet. Egy év múlva – ahogyan korábban már említésre került – Katula G. utóda szabó és még Dostal Hermann karmester. 1904-ben Fittler Béláné, Szuchy Gyula pénzügyi számtisztviselő, Nagy Gyula, Zimánd Mór, Berger Irma, Kaszás Ferenc, Katula G. utóda és Szénási Miksa szabó.

A mellette álló Kazinczy utca 10. számú épületbe a címtárak szerint ketten voltak bejelentve: először Singer Béla marhakereskedő és Baumgarten Samu kézmű- és rőföskereskedő, majd Baumgarten T. kereskedő és Schossberger Ignácné ékszerész. Kaszás Ferenc asztalosmester – akinek jól menő boltja a Kazinczy u. 12. szám alatt volt és a Korona köz 2. szám alatt lakott – 1907 májusában öngyilkos lett, főbe lőtte magát.

Szénási Miksa szabó reklámja az 1905-ös győri címtárban:

Cikk Kaszás Ferenc asztalosmester haláláról (Dunántúli Hírlap, 1907. május 7.):

A Kazinczy utca 1910 körül képeslapon:

A századfordulón a Kazinczy u. 12. alatti gyümölcs- és csemegeüzletben – Colussi György helyén – majdnem egy évtizedig mindenfajta minőségi és szezonális gyümölcs (például jégbe hűtött dinnye) és zöldség kapható volt, de libamájat is árusított Berger Irma. 1907 októberében adta el üzletét Braun Róbertnek, akitől azt hamarosan a nagyobb kapcsolatrendszerű Lőwy Izidor vette át. Lőwy a Kazinczy u. 12. alatt „Győri élelmezési csarnok” néven több éven át folytatta a zöldségek és gyümölcsök árusítását, árukészletét tea, konyak és más italféleséggel is bővítette.

Nagy Gyula és Berger Irma boltja a Kazinczy u. 12. szám alatt (Győri Friss Újság, 1905. január 22.):

Berger Irma gyümölcs- és csemegeboltja jellegzetes libamáj-hirdetése (Győri Friss Újság, 1907. október 12.):

Braun Róbert átvette a Berger-féle gyümölcsüzletet (Győri Friss Újság, 1907. október 23.):

„Győri élelmezési csarnok” néven működött Lőwy Izidor gyümölcs- és csemegeboltja (Győri Friss Újság, 1909. március 24.):

Gyümölcsárak a „Győri élelmezési csarnokban” (Győri Friss Újság, 1911. július 11.):

Italféleségek a „Győri élelmezési csarnokban” (Győri Friss Újság, 1911. december 8.):

Lőwy Izidor gyümölcs- és csemegeboltja, a „Győri élelmezési csarnok” nyitvatartása (Győri Híradó, 1913. szeptember 27.):

A zöldségüzlet vásárlói – a Kazinczy utca 1905 és 1910 között a Berecz Viktor kiadásában megjelent képeslapon:

Az egykori Korona szálló épületegyüttesében a továbbiakban is új vállalkozások és lakók kaptak helyet. Erről folytatom majd írásomat a következő, harmadik részben.

Némáné Kovács Éva

Felhasznált irodalom:
Helyi sajtó, címtárak
Garaboncziás Diák naptára az 1884-ik szőkő-esztendőre. Győr, 1883.
Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak naptára az 1893-as évre. Győr, 1892.
Győr szab. kir. város, Győrsziget és Révfalu czím- és lakjegyzéke. Összeáll. és kiad. Kardos Ede.  Győr, 1903.
Győr Szab. Kir. Város és Győrvármegye czím és lakjegyzéke az 1904-ik évre. Győr, 1903.
Győr Szab. Kir. Város és Győrvármegye czím és lakjegyzéke az 1905-ik évre. Győr, 1904.
Győr Szab. Kir. Város Ipartestületének jelentése az 1907. évről. Győr, 1908.
Győr Szab. Kir. Város Ipartestületének jelentése az 1908. évről. Győr, 1909.

Az illusztrációk a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből származnak.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.