Nagy múltú iskoláink képeslapokon 3.
Győrben szép számmal találhatók oktatási intézmények, és ezek nagy része tisztes múltra tekinthet vissza. Mindegyik sok változáson és átalakuláson ment át az eltelt évtizedek (sőt évszázad) alatt, de a jellegzetes épületek megmaradtak.
A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményében őrzött és digitális könyvtárában közzétett képeslapgyűjteményből – a teljesség igénye nélkül – kiválogattunk néhányat a legrégebbi, de ma is működő iskolákból, hogy cikksorozatunkban megmutassuk őket, s felelevenítsük történetüket.
A Péterfy
Az intézmény elődje már a XVI. században működött. A győri várban sok evangélikus német katona szolgált, elsősorban az ő gyermekeik számára hozták létre a seregiskolát (németül Heeresschule). A XVI. század végén az osztrák katonai hatóságok nemcsak eltűrték a protestantizmust, hanem a helyőrségen belül támogatták is. A megerősödő ellenreformáció miatt azonban az 1610-es évek elejétől az 1640-es évek közepéig csak Pataházán működhetett az iskola, ezután folytatódott újra Győrben a tanítás.
Mária Terézia királynő 1749-ben megtiltotta a győri evangélikusok szabad vallásgyakorlatát, ezért a gyülekezet iskola nélkül maradt. II. József türelmi rendelete (1781) tette lehetővé számukra újra a szabad vallásgyakorlást. A nyilvános oktatás 1783-ban indult. Az új iskola gyorsan fejlődött. A XVIII. század végén (1785) már négy fiú és egy leányosztály működött. Az iskola életében kiemelkedő volt Stelczer Dániel személye, aki már olyan tárgyakat is tanított, amelyek megfeleltek az algimnázium követelményeinek. Az iskola további bővítése a XIX. század elején vált szükségessé. Az algimnázium végül az 1883. évi XXX. törvénycikk kihirdetésével fejezte be működését, ekkor határozták el, hogy az elemi népiskolát a lehető legmagasabb szintre emelik. Különválasztották a fiúkat a lányoktól, minden osztály egyéni tanítóval működött, az iskola hatosztályos népiskolává fejlődött. Az épületet a későbbi évtizedekben többször is bővítették. A hatosztályos iskola 1931. szeptember 1-jétől hetedik, majd nyolcadik osztállyal egészült ki. Az államosítás után az intézmény helyén a Bartók Béla Általános Iskola működött 1948 és 1992 között. A Győri Evangélikus Egyházközség 1992-ben indította újra iskoláját, 1995 szeptemberétől pedig nyolcosztályos gimnáziumot alapított. (A képeslap 1905 és 1907 között készült.)
A Hittudományi Főiskola
Az intézetet 1627-ben Dallos Miklós győri püspök alapította, mely a XVII. század végétől a mai Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár épületében működött. II. József császár bezáratta az egyházmegyei szemináriumokat, és Pozsonyban országos szemináriumot hozott létre, a Győrött tanuló papnövendékek is ott folytatták tanulmányaikat. Simor János püspök 1857-ben a mai Széchenyi téren álló Apátúrházban kisszemináriumot létesített.
Az új épületet Széchenyi Miklós püspök építtette. Tervezője Czigler Győző volt, akinek halála után a terv módosítását Aigner Sándor készítette el. A kivitelező Hlatky-Schlichter Lajos győri építőmester volt. Az épületet 1910. augusztus 20-án szentelték fel, kápolnaoltárát Kelemen Márton győri szobrász tervezte és építette. 2019. február 1-jétől vértanúvá vált egykori hallgatója, Brenner János nevét viseli. (A képeslap 1905 és 1911 között készült.)
Az iskola épülete a képeslap közepén világít
A Tulipános Iskola
A szecesszió népies irányzatában megépített iskolát 1911-ben adták át. Jellegzetes majolika díszítése – a kőműves sztrájk miatt – később került fel a homlokzatra. Az újonnan átadott iskola az Állami Elemi Népiskola nevet kapta, mely megnyitásakor 400-450 gyermeket fogadott. A lányok és fiúk külön kapubejárót használtak, és külön osztályokban tanultak. Az első és a második világháború éveiben is jelentős mértékben romlott az iskola állaga, az 1954-es árvíz pedig súlyos károkat okozott a berendezésben. A kisebb javítások után 1985-ben és 1986-ban újították fel a teljes épületet. 1991-től viseli nevében a homlokzat jellegzetes díszítő motívumát. Az iskola történetéről helytörténeti sorozatunkban lehet olvasni. (A képeslap az 1910-es években készült.)
A Kölcsey
A 20. század elején a fejlődő gyáripar hatására jelentősen megnövekedett Nádorváros keleti és déli részének lakosságszáma. Az ideköltözött gyári munkások és alkalmazottak gyerekeinek iskolára és óvodára lett szükségük. A királyi tanfelügyelőség megvizsgálta a településrész oktatási helyzetét, kiderült, hogy mintegy háromszáz 9 és 12 év közötti gyermek érintett, akik közül soknak 5-6 kilométert kellett gyalogosan megtenni az iskoláig. 1927 júniusában a győri közgyűlés döntött a nádorvárosi iskola felépítéséről, és telket biztosított erre a célra. 1927. november végén a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte az elküldött iskolaépítési tervet, és hamarosan hozzákezdtek az építkezéshez. Az állami elemi iskolát 1929-ben adták át, egy évvel később Szent Imre herceg nevét vette fel. Első igazgatója Szabados János volt. Későbbi elnevezései Vörös Hadsereg úti Állami Általános Iskola, Zalka Máté Általános Iskola, majd 1992 januárjától lett névadója Kölcsey Ferenc, a híres magyar költő. Az iskola történetéről helytörténeti sorozatunkban lehet olvasni. (A képeslap az 1930-as években készült.)
A Radnóti
A mai iskola jogelődje az I. számú Polgári Fiúiskola volt. Ez az iskolatípus az elemi iskolát végzettek számára biztosított továbblépési lehetőséget különféle képzések felé. A városi közgyűlés 1903. április 28-án megtartott ülésén döntöttek a polgári iskola felállításáról, mely a régi városháza épületében (a mai Rákóczi utca) kapott helyet. Az iskola fenntartását 1907-ben átvette az állam, ettől kezdve Állami Polgári Fiúiskola néven működött tovább, de még ebben az évben új iskola építéséről döntöttek a Kereskedelmi és Iparkamara melletti üres telken. Az új épületet 1908. március 10-én vették használatba. A háború alatt 6 évig katonai kórház volt, majd további hat évig kaszárnya, illetve menekültek szükséglakása. Ezen idő alatt az oktatás 5 éven át a bencés gimnáziumban, további két évig pedig az állami főreáliskolában zajlott. A második világháborúban, 1942. szeptember 23-án kórház céljára ismét lefoglalták. A Győr városát ért angolszász bombatámadások az iskola épületét sem kímélték, a helyreállítási munkálatok 1950-ig tartottak. 1945-től 1949-ig a polgári iskolai osztályok fokozatosan megszűntek, az általános iskolai osztályok pedig folyamatosan épültek ki. 1959-ben az iskola felvette a mártírhalált halt költő, Radnóti Miklós nevét. A terem- és helyhiányt emeletráépítéssel enyhítették, amely 1974. szeptember elsejére készült el. Az iskola történetéről helytörténeti sorozatunkban lehet olvasni. (A kép a Győri M. Kir. Állami Polgári Fiúiskola értesítője az 1907-1908. iskolai tanévről (Győr, 1908) kötetéből származik.)
Galambos Krisztina
Forrás: Dr. Boros Bálint (szerk.): Győr, az iskolaváros – 1996. Győr; Orbánné Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások ‒ 2006. Győr; Az iskolák honlapjai
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: a Jedlik, a Révai, a Deák, a Konzi, a Kazinczy
2. rész: a Kossuth, a Prohászka, a Zeneiskola, a Tanítóképző, a Bencés