A húsvéti ünnepkör telis tele van ősi szimbólumokkal, ez alól a húsvéthétfő sem kivétel. Némelyik kapcsolata a legrégebbi múltba, a Biblia előtti időkbe vezet. A tojás például mindig is az újjászületés jelképe volt.

Húsvétvasárnap a feltámadás ünnepe, a hosszú böjtidőszak vége. Ilyenkor már nagyon kívánt dolog a sonka és a sok finomság, de azért a Megváltó tettéről sem feledkezhetünk meg. Régi katolikus hagyomány szerint az ünnepi misén ételszentelésre is sor került. A hívek a sonkát, bárányt, tojást, bort és a kalácsot magukkal vitték egy kosárban a misére az áldásosztásra.

A húsvéti szent három nap – nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat – harmadik napján még „a sír csendje uralkodik”. Minden csendes, mint nagyhéten a harang, úgy is mondhatnánk, hogy olyan nagy a csendesség, mint nagypénteken a mészárszékben. Mindenki a feltámadás hírét várja.

Nagypéntek bizonyos értelemben az egyházi év csúcsa, még akkor is, ha ez a keresztény hagyomány legkomorabb ünnepe, mert ez Jézus kereszthalálának a napja. A húsvéti szent három nap második, legcsendesebb napja. Más elnevezései is ezzel kapcsolatosak: Keresztúti péntek, a sírbatétel napja, a csönd napja.

A húsvéthoz kapcsolódó legtöbb mondás eredetét a népi kultúránkban, magyarázatát a keresztény hagyományokban kell keresnünk. A bibliai történetben Jézus Krisztus és tizenkét apostolának utolsó közös étkezésére a keresztre feszítése előtti estén, nagycsütörtökön került sor. A keresztény hit ehhez kapcsolja az eucharisztia alapítását.

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, amelyhez kapcsolódva számos mondás, tevékenység rögzült a népi kultúránkban. Magyarázatukat is ott, vagy még inkább a keresztény hagyományokban kell keresnünk. Nagyszerda a Júdás-árulás napja. A bibliai történet szerint Júdás volt az, aki elárulta Jézust.

Szentmisével, kiállításmegnyitóval és egy 250 éves bolyongás után Pannonhalmára hazatérő kötettel ünnepelte a Pannonhalmi Főapátság a rend alapító atyját, Szent Benedeket 2026. március 21-én.

Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Bátorságért Érdemjel kitüntetést vehette át Bödör Krisztián győri tűzoltó főtörzsőrmester. A 47 éves tűzoltó Écsen élte gyermekkorát, 28 esztendős kora előtt szóba sem került jelenlegi hivatása, amelyet immár végleges életpályának tekint.

A Dunántúli Hírlap tájékoztatta olvasóit, hogy 1921. április 9-én a Városházán értekezletet hívtak össze, melynek témája a pozsonyi egyetem Győrbe költöztetése volt.

2016. április 8-án, a magyar–lengyel barátság jegyében emléktáblát avattak fel a Győri Nemzeti Színház aulájában Lech Kaczyński lengyel köztársasági elnök tiszteletére, aki 2010-ben életét vesztette egy repülőgép-szerencsétlenségben.

Balázs György, az Életrevalók Programja szakmai vezetője is előadást és workshopot tart Az iskolai zaklatás okai és kezelése – Hogyan állítható meg a bullying egy folyamatosan változó világban? című szakmai konferencián, amelyet 2026. április 15. és 16. között rendeznek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában. A bullying megelőzéséről, az Életrevalók Programjáról és az általa vezetett workshop témájáról beszélgettünk.

Apor Vilmos, az 1945-ben mártírhalált halt győri püspök temetésének évfordulója alkalmából 1992. április 4-én, délután három órakor került sor Győrben, Marcalváros II városrészben a róla elnevezett katolikus általános iskola és gimnázium alapkőletételére.

1981. április 2-án felavatták a városi könyvtár új épületét Adyváros és Nádorváros találkozásánál, a Vásárcsarnokkal szemben: a könyvtári és közművelődési feladatokat egyaránt ellátó intézmény átadásáról a Kisalföld napilap részletesen beszámolt.

A magyar költészet olyan nemzeti kincs amelynek értékét nem igazán tudjuk felmérni. A költők népük váteszei, látnokai, akik megjósolják, mi várható, és látják azt is, mit kellene tenni, hogy „szebb útra térhessünk”. Jó lenne végre hallgatni rájuk, amikor történelmi tanulságokról, összefogásról és közös felelősségről tanítanak, mert ezt teszik a legnagyobbak, akik valóban elhivatottságból fogtak s fognak lelkünk húrjainak pengetéséhez.

A Magyar Napló Kiadó gondozásában, 2025 decemberében jelent meg az író, zenész Berta Zsolt Mit tesz isten – háború se béke című kétkötetes regénye – a Jancsiszög és a Kalef történeteihez illeszkedő új könyv a Cseke családregény-trilógia harmadik (időrendben azonban az első) része.

Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus könyvének alcíme: Újrakapcsolódás a belső biztonsághoz. Hogy ez most mennyire nagyon időszerű, az ott válhat világossá, ha elolvassuk a könyv bevezetője végén idézett 14. dalai láma sorait: „Azt szoktam mondani az embereknek, hogy ahhoz, hogy megvalósítsuk az igazi világbékét, először nekünk, egyéneknek kell a belső békénket kifejlesztenünk…”

A Magyar Napló Kiadó gondozásában, 2026 februárjában jelent meg Iancu Laura Visszaaludni nem tudtam című verseskötete – a József Attila-díjas magyar író és költő költészetét a moldvai csángó gyökerek, a mély vallásosság és a modern lírai formák különleges ötvözete jellemzi.