Nadia Maftouni (1966. január 14.) a Teheráni Egyetem professzora és a Yale Jogi Karának vezető kutatónője, kiemelkedő iráni akadémikus, filozófiai író és művész. Gyakran működik együtt férjével, Hossein Nuri festőművész, drámaíró, filmrendezővel. Munkájának fókuszában a 8. és 11. század közötti muszlim filozófia, azon belül pedig a művészet és az etikai elvek kapcsolódása áll.

Igaz, hogy „évszakhűen”, de Magyarországot tekintve kivételesen sok hó esett az elmúlt héten, így a legnagyobb örömmel és aktualitással ajánlhat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér síeléssel és egyéb téli örömökkel, illetve „fotelbeli” szórakozást biztosító történetekkel kapcsolatos olvasnivalókat a könyvbarátoknak.

Győr belvárosában, ott, ahol egy gyönyörű saroktorony díszíti a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának barokkos épületét, az első emeleten, egy modern belső térben, ahol a felnőttek kedvükre válogathatnak, …igen, ott, ahol színes pöttyök segítenek megtalálni a megfelelő helyet a keresett könyvhöz, …bizony ott, épp a saroktorony vonzásában egy otthonosan mesés, szebbnél szebb könyvekkel bástyázott gyereksarkot is találni. Csak a pink pöttyöket kell követni!

Január, az évkezdet, az évszázadok alatt az „újrakezdés” jelképévé vált. A sétálóutcán fázósan a kabátjukba burkolózott járókelőkön végignézve azonban kevésbé lehet ez az érzésünk, és ez nem véletlen. Kevés a fény, kevés az energia… Hogy kedvezhetne ez a megújulásnak? Az ókori Rómában még március jelentette az év kezdetét. Nem véletlenül!

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Gyermekkönyvtára immáron 18. alkalommal hirdeti meg Hencidától Boncidáig címmel elnevezett mesevetélkedőjét, ezúttal a 2025/2026–os tanév 3., illetve 4. osztályos tanulói számára.

Január 6., vagyis vízkereszt napja a keresztény világ egyik legrégebbi ünnepe, amely a karácsonyi ünnepkört zárja le, és (idén) a február 17-ig, húshagyókeddig tartó farsangi időszakot nyitja meg. Természetesen ezen a napon is számos, tradicionális szokás zajlik világszerte, közülük válogattunk néhányat.

A tavalyi évben Győr−Moson−Sopron vármegye közgyűlése sok évtizedes munkájának elsimeréséül augusztus 20-án Dr. Petz Aladár-díjjal jutalmazta Nagyné Soós Katalin védőnő tevékenységét. Vele beszélgettünk erről a csodálatos szakmáról, különleges tapasztalatokról, messzire visszanyúló életpályájáról.

A főváros mellett Győrben, a Rómer Házban és tizenegy vidéki helyszínen (Békéscsaba, Debrecen, Eger, Szombathely, Jászberény, Kecskemét, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém) zajlanak majd a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál vetítései 2026. január 29. és 31. között, melyek után szakértői beszélgetéseken vehetnek részt az érdeklődők.

Az antant nagyhatalmai az első világháborút követően az Osztrák–Magyar Monarchia felbontásáról döntöttek, és Magyarország kétharmadának felosztásáról a szomszédos államok között. Azonban egy háború csak úgy érhet véget hivatalosan, ha a hadviselő felek aláírják a békeszerződést.

Az első győri kórház megalapítása dr. Mulartz János Henrik nevéhez fűződik: az ő kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült meg 1765−66-ban Újvárosban, a Kossuth utca 13. szám alatt a mai megyei kórház jogelődje, a Szentháromság Ispotály.

Zechmeister Károly kir. tanácsos, Győr város polgármestere 1906. év végével kérte nyugdíjazását. Erről a Győri Hírlap, 1906. szeptember 30-i száma részletesen tudósított. Ugyanezen újság év elején, a január 27-i számában méltatta köztisztviselői pályájának huszonötödik évfordulóján.

1969. december 30-án, Győrben, a Baross út 23. szám (akkor Lenin út) alatt megnyitották az újjáépített Hungária éttermet (a képen).

2026. január 2-án elhunyt Kiss Benedek Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának tagja.

Berg Judit könyveit nagyon sokan ismerik, de hátha valaki most találkozik először a meséivel, kisgyermekének olvasnivaló után kutatva. Neki ajánlanám jó szívvel Panka és Csiribí történeteit, kezdve a Micsoda idő! című kötettel, amelyben megismerhetjük a két kis erdei tündért, és bekuckózhatunk derűs világukba.

A 410 éve elhunyt géniusz az emberiség egyik legidőtállóbb drámaírója. A Hamlet üzenete hihetetlenül 21. századi. Mert minél nagyobb a zűrzavar körülöttünk, minél nagyobb az értékválság, annál mélyebben merülhet fel a kérdés: „Lenni vagy nem lenni?” Shakespeare válasza pedig tanulságos, mert a reneszánsz humanizmus gazdag szellemiségéből merítette.

Új év – új sorozat! Egyedi kultúrtörténeti epizódok egész sora veszi kezdetét. A technikai fejlődés, a művészet és a kultúrtörténet találkozása a különleges utazások ihletője. A történelmi Magyarország legváltozatosabb tájegységein kalandozunk majd – időbeli koordinátáink a „boldog békeidők” korszaka.