Az autóversenyzés történetében a nagyszerű férfiak között felbukkannak rendkívüli nők is. Hellé Nice a XX. század reggelén vonult be a történelembe a „Sebesség Királynője” (La Reine de Vitesse) vagy a „Bugatti királynő” néven. Rendkívüli eredményei mellett mégis arra volt legbüszkébb, hogy egyenlő félként kezelték a férfimezőnyben, és hendikep nélkül győzte le versenytársait.

Csendes a délelőtt a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban, egyetlen ősz hajú hölgy siet át az udvaron, locsolókannával a kezében. „Kit keres? Nagy Emilnét? Én vagyok az, szólítson Marikának, mint mindenki errefelé!” – nyújt kezet az országos szinten is a legrégebben tevékenykedő nyugdíjas klubvezetők egyike.

Túlélte a történelem legpusztítóbb földrengését, falai között „forradalmakat” terveztek és a világirodalom legnagyobb zsenijei vitatkoztak egy csésze kávé mellett. A Portugália fővárosában található Livraria Bertrand nem csupán egy könyvesbolt vagy az olvasás legrégibb kereskedelmi szentélye: egy eszme, amely jellegénél fogva szerencsére elpusztíthatatlan.

Hivatalosan 2005 óta tartjuk számon hazánkban a magyar állatkertek napját minden év augusztus 9-én. Ezen a napon nyitotta meg kapuit ugyanis 1866-ban a Fővárosi Állat- és Növénykert. Mit ünneplünk valójában? Milyen kultúrtörténeti jelentősége van az eseménynek? Ennek jártunk utána. Tartsanak velünk!

Dr. Kovács Pál a 19. század egyik nagy korszakalkotója volt, nevét 2013-ban vette fel intézményünk, mikor a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárat és a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárat egyesítették, így jött létre a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.

A párizsi béke előkészítő tárgyalásai 1946. július 29-én kezdődtek el. A magyar közvéleményt ebben az időszakban különösen erősen foglalkoztatták a Csehszlovákiából érkező hírek a Magyarországgal szemben megfogalmazott területi és kitelepítési igényekkel kapcsolatban.

A könyvtár ma már jóval több, mint könyvek kölcsönzőhelye. Közösségeket épít, új érdeklődési köröket mutat meg, és olyan embereket hoz össze, akiket közös szenvedély köt össze. Erre remek példa a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Manga Klubja is, amely egyre több érdeklődőt vonz.

1964. augusztus 5-én „nyitotta meg kapuit” a mesekönyvtár Győrben, a Bajcsy-Zsilinszky út 36. szám alatt, az Építők Erkel Ferenc Művelődési Otthonában.

1970. augusztus 3-án megkezdték a Rába-szigeten álló Kioszk-étterem lebontását, számolt be róla a Kisalföld című napilap.

A legtöbben, ha meghallják a manga vagy anime szót, elsőként a jellegzetes rajzstílusra gondolnak. Pedig ez a világ ennél jóval összetettebb: külön műfajokkal, saját hagyományokkal, hatalmas rajongótáborral és olyan történetekkel, amelyek generációkat képesek megszólítani.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya idén is meghirdette pályázatát és várta a fotográfusok 2025-ben készített, legjobbnak tartott képeit. A kiírásra elsősorban a hazai és határon túli magyar sajtó munkatársainak jelentkezését várták, de a megmérettetés – a korábbi évekhez hasonlóan – mint mindig, minden 18. életévét betöltött pályázó számára nyitott volt.

Az Odüsszeia egy ősi mítosz, amelyet a mai tudásunk szerint az i. e. 8. században írt le Homérosz. Christopher Nolannek, Matt Damonnak és alkotótársaiknak köszönhetően az örök érvényű történet egy méltó és magával ragadó feldolgozást kapott. A komor színekkel festett, mégis varázslatos film a veszendőben lévő értékeket felmutató „viharjelzés” korunk emberének.

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.

Vezethet-e egy válságos helyzet pozitív változáshoz? Erre a nehéz kérdésre keres választ a következő négy film, amelyek alkotói, Michael Hoffman, Terry Gilliam, Anders Thomas Jensen és Victor Salva remekül használják fel mondanivalójuk kifejezéséhez az élet tragikus, drámai, abszurd és komikus színeit−szintjeit is. A szórakoztatva tanító munkák egyik üzenete, hogy valójában nincsenek hétköznapi pillanatok, csak a fájdalom, félelem miatt figyelmetlenségbe, tagadásba menekülő, „alvó” emberek, akiket a Sors, a Gondviselés − vagy hívjuk, ahogy szeretnénk − előbb-utóbb felébreszt.