Bartók Béla és Fekete István nyomában


A balatonberényi nevezetességeket meglátogatva sem szakadhatunk el a történelemtől. De nem is akarunk. Elsőként Bartók Béla után eredünk, a Múltháznak nevezett öreg talpas épületben a település történetét és népművészetét bemutató kiállításon találjuk magunkat. Itt a korabeli dokumentumok megerősítenek abban, hogy jó úton járunk, azon, amit 1906-ban a nagy magyar zeneszerző és népdalgyűjtő is megtett.

Balatonberény szőlőhegyén nem tudjuk úgy szemlélni a 200 éves pincéket, hogy ne gondolnánk vissza a kétezer éves, római kori szőlészekre. A berényi borok a dél-balatoni szőlészetek jellemző fajtái, a vörösborok közé tartoznak.

A településre visszatérve lépten-nyomon emlékművekbe botlunk, az ide tartozó emberek méltó módon róják le tiszteletüket múltunk ismert és kevésbé ismert magyarjainak emléke előtt. Van itt milleneumi emlékmű, millecentenáriumi kopjafa, és a Henger-parkban 2006-ban felavatták az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművét.

A Balaton környékén talán ezen a vidéken virágzik a legerősebben a Fekete István-kultusz. Ha átmegyünk Vörs községbe, ahol egy tűzoltó múzeum is van, megtaláljuk a diás-szigeti Matula-kunyhót és a Fekete István emlékhelyet. A Kis-Balaton a színtere Fekete István halhatatlan remekműveinek, a Tüskevár és a Téli Berek című regényeknek.

Onnan, ahol a Zala folyó a Balatonba ömlik, néhány kilométerrel Berény fölött, vadregényes út vezet a Kányavári-szigetig. A Kis-Balaton madárvilágát bemutató, két kilométer hosszú szigeten a 15 állomásos tanösvény pontos és hiteles képet ad a táj természetrajzáról. Akár egész napra szóló programot is szervezhetünk ide, hiszen a pihenőhelyek, szalonnasütők és játszóterek sokféle szórakozásra adnak lehetőséget.

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu

2017.05.31