A mai közigazgatási központ a 20. század harmincas éveiben a szellemi élet centruma volt. Gyakran vendégeskedett itt a híres színésznő Rákosi Szidi és testvére, Rákosi Viktor író. Balatonföldvár felvirágoztatásában nagyon komoly szerep jutott a legnevesebb magyar orvosoknak. A magyar mentőszolgálat megteremtőjének Kresz Géza doktornak is volt itt háza. Az első villák között épült fel Korányi Frigyes professzoré. A nagy tekintélyű orvos élete igen fordulatos volt. 1848. március 15-én Jókai Mór, Vasvári Pál és Egressy Gábor mellett szónoklatot tartott a pesti egyetemen. A szabadságharcban honvéd orvosként vett részt. Büntetésül szülőfalujába, Nagykállóba száműzték, és csak 1864-ben mehetett vissza a fővárosba. Tehetsége, tudása azonban visszahelyezte az érvényesülés útjára, a kolera kórház főorvosa lett. 1866-ban már egyetemi tanár. Ő honosította meg az élettani és kórtani gondolkodást a magyar orvostanban, bevezette a korszerű klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat. A kor egyik nagy veszedelme, a halálos tüdőbetegség, a tuberkulózis elleni küzdelem vezetőjeként szerzett világhírnevet. Nevét ma is őrzi az általa alapított budakeszi szanatórium. Földvári villája román stílusban épült nyári kastély. Bobula János, a 19. század végének nagynevű építésze tervezte. A tornyos, bástyás, várszerű épület ma is a város egyik legfeltűnőbb épülete. Korányi Frigyes fia, a szintén világhírű Korányi Sándor, a modern vesekórtan nemzetközileg elismert megalapozója volt. Természetesen, ha tehette, szabadidejét a családi villában töltötte.

Széchényi Emiltől vásárolta meg Démusz János, Németh László író apósa az Eliette villát, majd panzióvá alakította, melyben gyakran megfordult a magyar népi írók vezéralakja, az érzékeny lelkű Németh László, Karády Katalin színésznő és Illyés Gyula író is. Német László egyébként nem szerette Földvárt, ahogy gúnyosan megjegyezte: „túl vastagon van rá felkenve a nemzet krémje”.

A magyar irodalom jelesei közül sokszor üdült itt Szabó Lőrinc, aki több verset is írt Földvárról, és Móra Ferenc itt kezdte el Aranykoporsó című regényét. A jeles magyar zeneszerző, Ránki György, akit leginkább a Villa Negra című filmdal szerzőjeként ismer a nagyközönség, szintén a földvári közösség nagytekintélyű tagja volt.

A kikötő és a Galambsziget a földvári öböl fő látványossága. Majdnem ötszáz méter hosszú móló és hullámtörő gát védi. A hajóállomástól indul a Kvassay sétány, amelyet sokan a tópart legszebb korzójának tartanak. 1200 méter hosszan vezet a part mentén, óriási platánfái alatt szépen formált műkő padokra leülve nyugodtan lehet tanulmányozni a balatoni üdülőépítészet történetének minden korszakát felvonultató villasort.

A városhoz kötődik a leghíresebb magyar vízmérnök, Kvassay Jenő neve. Lényegében őt nevezhetjük meg a Balaton-kultusz elindítójaként. A balatoni kikötők kormánybiztosaként a 19. század végén nagyon sokat tett a tóért, különösen szeretett Földváráért. Neki köszönhető az üdülőtelep kikötőjének és csatornarendszerének kiépítése. A ma nevét viselő sétány szintén az ő elképzelései alapján készült el. A Földváron kiépített vízparti védműveket mintának szánta, amelyet az egész déli parton szeretett volna megvalósítani. Kvassay Jenő emlékművét 1929-ben avatták fel a kikötőben, Kaáli Nagy Dezső tervezte, Kvassay bronz portréját Sződi Szilárd készítette.

Balatonföldvár római katolikus temploma a vasútállomás előtti parkban áll. A második világháború alatt építették fel vörös homokkőből, neoromán stílusban. Szentélyének ablakait Szappanos Béla, a zamárdi születésű pap-szobrász tervezte, végül a közelmúlt egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, Kondor Béla készítette el, majd már önálló munkaként üvegmozaik oltárfeszületet alkotott. Az oltár maga kovácsoltvasból készült, Farkas Ferenc műve.

Földváron ott kavarog tehát a magyar múlt, a tudomány, a technika, a művészet és a kereszténység ezer színében csillogva. Aki itt nyaral, tudásában, lelkében alaposan megszínesedhet.

Forrás: mandarchiv.hu