Sisi 1882-ben volt először a János-hegyen. Körülnézett, és egykori feljegyzések szerint a következőket mondta: „Csodálom az embereket, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel”. Bizonyos Gömör Havas Sándor, törvényhatósági bizottsági tag többek között ettől a mondattól és a korban tomboló Sisi-kultusztól indíttatva azt javasolta, hogy a város emlékkővel jelölje meg Erzsébet királyné kilátóhelyét. A ma, száz évvel ezelőtt rajongásig szeretett királynénk nevét viselő kilátótorony építése 1908-ban indult el. Az addig a helyén álló fa vadászállványt lebontották, majd miután 51 ezer koronát gyűjtöttek össze egy komolyabb építményhez, Budapest közgyűlése Schulek Frigyest bízta meg a tervezéssel. Nyilván véletlen, ám annál több is lehet, hogy a főváros talán két legnépszerűbb látványossága, a Halászbástya és az Erzsébet-kilátó Schulek Frigyes keze munkáját dicséri, Budapest két kiemelkedő pontján.

Az Erzsébet-kilátó építkezése tehát 1908 tavaszán kezdődött el. Kluczinger Pálnak hívták az építésvezetőt. A torony köveit a közvetlenül a hegy előtti lapos tetőről felhúzott kötélpályán vitték a helyszínre. A vizet a Svábhegyről puttonyos lovas kocsikon szállították. Az impozáns torony jellemző alapanyagai haraszti és borosjenői mészkövek voltak. A kilátótornyot, amely az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű építménye volt, 1910-ben adták át a közönségnek. A neoromán stílusú, kör alaprajzú létesítmény 23,5 méter magas, pontosan száz lépcső visz fel a legfelső szintre. Lent az épület kerülete 53 méteres, ami fentre érve a felére fogy. Tetejéről tiszta időben 75-80 km-es a körkilátás, és a mai prospektusok is bőszen emlegetik a ritkán, de állítólag innen jól látható Magas-Tátra csúcsait. A létezett szocializmus időszakában természetesen elvették a nevét, helyébe viszont ráraktak a tetejére egy monumentális, sötétben világító vörös csillagot. A kommunista jelkép csak a rendszerváltás után tűnt el. Ekkorra a kilátó állaga rendkívül rossz lett, a lényegét jelentő felső szinteket életveszélyes mivoltuk miatt lezárták. A János-hegyi Erzsébet-kilátó teljes felújítását 2001 és 2005 között végezték el.

Azóta a fővárosiak és minden idelátogató érdeklődő rendelkezésére áll, és megmutatja mindazt, amit egykor Sisi láthatott. Közben meg jó szívvel elénekelheti Eisemann Mihály-Szilágyi László Zsákbamacska című operettjének ma is élő nagy slágerét, amely úgy kezdődik: „János legyen fenn a János-hegyen…”. Így teljesedhet ki az audiovizuális élmény.

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu