A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás filmfesztiválok sorában. Legfőbb díjaiért, az Arany Medvéért és a fő alkotói kategóriákban kiosztott Ezüst Medvéért 18 alkotás versenyzett az idén. A 11 napos fesztiválon valamennyi szekciót együttvéve 403 filmet mutattak be.

A Simon mágus után 18 évvel új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó alkotása, a Testről és lélekről először a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját nyerte el a Berlinalén, melyek átvételekor azt mondta, hogy annyira egyszerű filmet akartak készíteni, „mint egy pohár víz”, mégis nagyon kemény munka áll mögötte. A legnehezebb az volt benne, hogy miként „rejtsék el” az alkotásban a film témáját, amely csak „jószívű” embereknek mutatkozik meg. A Testről és lélekről egy vágóhíd gazdasági igazgatója és egy minőségellenőr – egy középkorú férfi és egy fiatal nő – kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják: szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást.

Hatalmas sikerként aztán Enyedi Ildikó filmje kapta meg az Arany Medve díjat is, melyet eddig egyszer nyert magyar alkotás: Mészáros Márta Örökbefogadás című drámáját 1975-ben tüntették ki a Berlinale legfőbb elismerésével. A kevéssé „emberbarát” mai társadalom bezárkózásra és védekezésre ösztönzi az embereket, de a zárt felszín alatt kincsek vannak, ezt mutatja fel a Testről és lélekről című alkotás – mondta el a rendezőnő a díjátadó után tartott sajtótájékoztatón. Enyedi kiemelte, hogy filmjében nincs semmi „ezoterikus” és önmagáért való stílusmutatvány. Azt akarták elmesélni, hogy miként birkózik meg két ember egy helyzettel, amely arra kényszeríti őket, hogy kilépjenek megszokott, biztonságos, védett környezetükből és kockázatot vállaljanak az igazi, „teljes életért”. A helyszín, a vágóhíd jó kiindulópont annak megmutatására, miért annyira zárkózottak az emberek; a környezetük miatt, amely nem ösztönzi őket arra, hogy teljes életet éljenek. A díjazott bevallotta, hogy sírt a berlini premieren, és úgy érezte, hogy a közönségből filmje hatására „az emberi melegség hatalmas hulláma” áradt. A női főszereplőről, Borbély Alexandráról – a budapesti Katona József Színház társulatának tagjáról – pedig elmondta: reméli, hogy a színházigazgatók felismerik, „micsoda kincs van a kezükben”.

Másnap, február 19-én Enyedi Ildikó filmjéről úgy nyilatkozott a közmédiának, hogy nagyon sokat dolgoztak „saját nyomaik eltüntetésén”, mert olyan filmet akartak készíteni, amely „a nézőben jön létre, és nem a vásznon”. A Testről és lélekről „szerény film akar lenni”, amelyben az alkotónak nem az a szándéka, hogy „szózatot intézzen a nézőhöz”, hanem csak „finoman hagyni akarja élni a vásznon a két főszereplőt, és meg akar mozdítani valamit a néző szívében”. Ehhez sok munkára és nagy alázatra volt szükség minden alkotótárstól, és végig nem lehetett tudni, sikerül-e elérni, hogy a néző ne „kombináljon”, hanem „elemi módon, az érzelmek szintjén” reagáljon a filmre. Végül aztán a berlini premieren kiderült, hogy a nézőtéren beindul „az érzelmi hullámvasút, úgyhogy valamit mégiscsak sikerült összehoznom” – mondta el. Hozzátette: a szombati esti díjátadó gála után a zsűritagok mind odamentek hozzá, gratuláltak, és azt mondták, ha a szabályzat engedte volna, még több díjat adtak volna filmjének. Kitüntették volna a női főszereplőt, Borbély Alexandrát, de Herbai Máté operatőrnek és Lukács Péter hangmérnöknek is „biztosan adtak volna díjat”. A hatásmechanizmus működését mutatja az is, hogy „nem a filmnyelvi, filmtörténeti aspektusok kerültek elő, hanem valahogy mindenkiből előtört nagyon sok minden a saját életéből”. „Ez volt a célunk” – mondta Enyedi Ildikó.

Enyedi Ildikó alkotása az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika mellett Muhi András és Mesterházy Ernő, operatőre Herbai Máté. Főszereplője Borbély Alexandra, a budapesti Katona József Színház társulatának tagja, és Morcsányi Géza, akinek ez az első színészi alakítása. A filmben látható többek között Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin is. A film világforgalmazójánál, a berlini Films Boutique-nál elmondták, hogy már 35 országban állapodtak meg forgalmazókkal a bemutatásáról. Azonban „ez még az Arany Medve elnyerése előtti adat” – tették hozzá. A magyarországi premiert február 26-án tartják Budapesten, a 3. Magyar Filmhéten, a magyar mozikban március 2-tól vetítik Enyedi Ildikó filmjét.

Díjjal tér haza a szemle másik magyar nagyjátékfilmje, Török Ferenc 1945 című alkotása is: a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban bemutatott dráma a harmadik díjat kapta a közönségszavazáson. A szekcióban 43 országból 50 nagyjátékfilmet mutattak be. A Generation elnevezésű szekcióba meghívást kapott Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmje, Máté Bori The Headless Appearance című kétperces absztrakt filmje pedig a fesztivállal párhuzamosan futó Kritikusok Hete válogatásába került be.

A zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével Alain Gomis francia rendező Felicité (Boldogság) című, francia-belga-libanoni-német-szenegáli koprodukcióban készült alkotását tüntették ki. A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét a Berlinalén versenyfilmmel első alkalommal szereplő világhírű finn rendező, Aki Kaurismäki kapta Toivon tuolla puolen (A remény túloldalán) című, finn-német koprodukcióban készült munkájáért. A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét a Bamui haebyun-eoseo honja (Éjszaka a parton egyedül) című dél-koreai film főszereplője, Kim Minhee kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját a Helle Nächte (Világos éjszakák) című német-norvég versenyfilm egyik főszereplője, Georg Friedrich vehette át. A legjobb forgatókönyvnek járó Ezüst Medvét az Une mujer fantastica (Egy csodálatos asszony) című spanyol film két forgatókönyvírójának, Sebastian Leilónak és Gonzalo Mazának ítélte oda a zsűri.

A fesztivál alapítójának nevét viselő Alfred Bauer-díjjal Agnieszka Holland lengyel rendező Pokot (Nyom) című, cseh-lengyel-német-svéd-szlovák koprodukcióban készült munkáját tüntették ki. Ezt az elismerést évről évre olyan filmek kapják meg, amelyek a mindenkori zsűri szerint új távlatokat nyitnak a filmművészetben. A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kosztüm vagy kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét az Ana, mon amour (Szerelmem, Ana) című román film vágója, Dana Bunescu kapta. Idén első alkalommal díjazták a legjobb dokumentumfilmet, az 50 ezer eurós pénzjutalommal járó elismerést Raed Adoni palesztin filmes Istiyad Ashbah (Szellemvadászat) című alkotásának ítélték oda. A legjobb elsőfilm ugyancsak 50 ezer euróval járó különdíjával Carla Simon spanyol rendezőt jutalmazták Esti 1993 (1993 nyara) című munkájáért. A rövidfilmes zsűri fődíját, a kategória legjobbjának járó Arany Medvét Diego Costa Amarente portugál rendező érdemelte ki Cidade Pequena (Kisváros) című alkotásával.

Fotó: Magyar Nemzeti Filmalap
Forrás: MTI