210 évvel ezelőtt született gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök
Történelmünk egyik legszebb, legviharosabb korszakának kiemelkedő alakja gróf Batthyány Lajos, kinek emlékét népünk tudatában ápolni kell. „Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja, aki lelkét visszaadta Istennek, de emléke örökké élni fog szíveinkben, emléke élni fog az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig.” (Teleki László) Az első független felelős magyar minisztérium alakítója és elnöke 1807. február 10-én született Pozsonyban.
Batthyány Lajos születése után röviddel édesanyja különvált apjától, és Bécsbe költözött két fiával. Apját, gróf Batthyány Józsefet korán elveszítette, pazarló anyja pedig keveset gondolt gyermekeire, ezért nevelését nagymértékben elhanyagolta. Miután apja meghalt, anyja megkaparintotta az akkor ötéves fiú hatalmas örökségét, és fényűző életet élt a birtokon. Lajost eleinte házitanító oktatta, majd anyja visszaküldte Bécsbe, nevelőintézetbe, így sokáig szinte árvaként nőtt fel. Ezután a zágrábi jogi akadémián tanult. Fiatalon katonai pályára lépett, és Itáliába ment, ahol hamarosan hadnagyi rangot ért el. Anyjával hosszas perbe bonyolódott az örökségéért, amit végül 24 évesen sikerült megszereznie. Ekkor elhagyta a katonaságot, és hazaköltözött Vas megyébe. Átvette birtokai irányítását, ahol korszerű gazdálkodást folytatott, közben elkezdett ismerkedni Magyarországgal és a magyar nyelvvel. 1834-ben Pozsonyban feleségül vette Zichy Antónia grófnőt.
1830-tól a felsőtábla tagjaként részt vett a reformországgyűléseken. Első beszéde nagy hatást keltett, egyre népszerűbbé vált, majd Pestre, az ország szívébe költözött. Kossuth Lajos Batthyányban meglátta a nagy jövővel kecsegtető tehetséget. Komolyabb politikai szerepet először az 1839-1840-es pozsonyi országgyűlésen töltött be, mint a főrendiházi ellenzék vezére határozott reformprogramot fogalmazott meg.
Aktív szerepet vállalt gazdasági egyesületekben (Magyar Kereskedelmi Társaság, Magyar Cukorgyár Egyesület), majd a Védegylet szervezésében is, saját birtokán cukorgyárat alapított. 1843-44-ben már az ellenzék vezetői között tartották számon. Az Ellenzéki Párt 1847. március 15-én alakult meg, első elnökévé Batthyány Lajost választották. 1848. március 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely az országgyűlés reformköveteléseit tartalmazó feliratot Bécsbe vitte.
V. Ferdinánd király 1848. március 17-én miniszterelnökké nevezte ki, és megbízta az első magyar minisztérium megalakításával, melybe a kor legkiválóbb politikusait válogatta. A Batthyány-kormány tagjai: Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József, Mészáros Lázár, Klauzál Gábor és Esterházy Pál (az első képen). A megalakuló új kormány fejéül az első perctől Batthyány Lajos volt kiszemelve. Legfontosabb teendői közé tartozott a honvédelem megszervezése és az állami élet anyagi alapjainak biztosítása. Miniszterelnöksége alatt történt a nemzetőrség és az első tíz honvédzászlóalj felállítása, valamint Kossuth bankjegykibocsátása.
1848 nyarán az ország helyzete egyre nehezebbé vált. A horvát csapatok szeptember 11-én betörtek Magyarországra, ezután Batthyány és kormánya (Kossuth Lajos, Szemere Bertalan és Mészáros Lázár kivételével) lemondott. Fegyverbe szólította a Dunántúl népét Jellasics ellen. Vas megyei birtokaira vonult vissza, ahol ő is harcolt Vidoss József seregében: „A csatasíkra indult, hogy mint fia szeretett hazájának, nemcsak tanáccsal, hanem életével és vérével is őszinte szolgálatát bebizonyítsa.” Október 11-én egy szerencsétlen bukás következtében leesett lováról, és eltörte a karját. Felépülése után visszajött Pestre, hogy újra részt vegyen az országgyűlés munkájában, és a megegyezésért munkálkodjék. December végén ellenezte az országgyűlés Debrecenbe költözését.
1849. január 8-án Pesten elfogták, és a budai laktanyába zárták. A bécsi kamarilla őt tekintette a forradalmi mozgalom egyik elindítójának, ezért elhatározta, hogy kivégzésével példát mutat, koncepciós perbe fogták. Haynau október 5-én kihirdette a kötél általi halálról szóló ítéletet.
Utolsó éjjelén egy titkon szerzett tőrrel sikertelenül kísérelte meg, hogy maga vessen véget életének. Sérüléseket ejtett a nyakán, de életben maradt. Sebei miatt az ítéletet kénytelenek voltak golyó általi halálra módosítani. Október 6-án golyóval végezték ki a pesti Újépület udvarán, utolsó szavaival is a hazát éltette: „Éljen a haza!”. Az ítélet világszerte felzúdulást és részvétet keltett. „A gyermekeket csókold s áldd meg nevemben. Ne szégyenljék, nem kell szégyelni ők magukat atyjok miatt. Elébb vagy utóbb azokra háramlik vissza halálom gyalázata, kik engem hálátlanul s igazságtalanul gyilkolnak meg.” – írta búcsúlevelében feleségének.
Holttestét a pesti ferences templom kriptájában rejtették el, majd a kiegyezés után, 1870. június 9-én országos gyász közepette szállították a Kerepesi temetőbe, ez volt az első nagy újratemetés hazánkban. Sírja fölé 1874-ben a főváros díszes mauzóleumot emelt. Halála helyszínén örökmécses hirdeti emlékét, melyet 1926-ban avattak fel.
Komócsy József: Batthyány Lajos emlékezete
Hajtsátok meg a zászlókat,
Le a földig;
Melyre magyar vér egy ezred
Óta ömlik;
Hajtsátok meg a zászlókat
Emlékére,
Itt ömlött a szabadságért
Nemes vére.
Hajoljon meg le a porig
Minden homlok,
Itt, hol az ő homlokának
Vére omlott:
Nemzetünknek büszkesége,
Szabadsága —
Volt ő benne porba döntve,
Megalázva. . .
,,Oh nem! ezen nincs hatalma
A halálnak:
Piros vére cseppjei mind
Maggá válnak,
S a nemes fő, magas lélek
Nagy eszméi —
Itt e földön örök éltet
Fognak élni!
Emeljétek fel a zászlót,
Fel az égre!
Dicsőséget zengjen a dal
Emlékére:
Évtizedek, évszázadok
Mennek, jönnek,
S dicsőítve adják nevét
A jövőnek!
Batthyány Lajos – az első magyar miniszterelnök – neve továbbra is élni fog a történelemben és a magyarok emlékezetében!
Sulyok Attiláné
Források: mek.niif.hu, mek.oszk.hu, wikipedia.hu
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.