Kívül-belül
A RÉV Színházi és Nevelési Társulat legújabb előadását szeptember végi bemutatása óta többször játszotta már célzottan diákközönségnek. A Kívül-belül egy zánkai színjátszó táborba kalauzolja a nézőt, központi témája pedig a kiközösítés, a megbélyegzés. Hogyan kerülhet valaki egy közösség perifériájára, mit él át, és mik lehetnek az okai a nem kívánt szerepkör kialakulásának? December 7-én a SZIE Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola nyolcadikosai tekinthették meg a különleges, színházi-nevelési programot a Generációk Házában.
A Kívül-belül első része egy rövid színházi előadás, melyet a második részben csoportos feldolgozó beszélgetés és játék követ. A program kamaszoknak szól, akik nagyon érzékenyek ebben az átmeneti életkorszakban, keresik önmagukat, a helyüket egy csoporton belül. A résztvevő diákok számára tudatosító és érzékenyítő lehet megismerni valamennyi szereplő nézőpontját, egyszerre látni a kirekesztődő fiú, Áki figuráját kívülről és kicsit belülről is.
A RÉV Társulat játékán érződik, hogy összecsiszolódott színészekről van szó, akik remekül értik a kamaszok nyelvét. A darab megtörtént eset alapján született, és a jeleneteket a játszók ötletei alapján írta és rendezte meg a szerző, a győri születésű Pass Andrea.
Az előadás rendhagyó módon indul, a színházteremben körbeültetett nézők közé sorra érkeznek meg a különböző szereplők, a kissé szétszórt Luca (Lakatos Dorina), az elszánt Menta (Bálint Betty), a hiú Karcsi (Szántó Dániel), a laza és barátságos Dodi (Nagy Zsolt Zsozsa) és a jókedvű Boti (Bojkovszky Zsolt). Annyira hitelesek az egyes figurák és az általuk teremtett közeg, hogy valóban átélhetjük, hogyan is zajlik egy színjátszó tábor. Együtt rezgünk a játszókkal, akik tele vannak izgalommal és várakozással. Derűs hangulatban kezdődik az ismerkedés Dörögi Robi rendező (Balla Richie) vezetésével, amikor késve betoppan Dinnyés Áki (Bársonyosi Dávid), aki valahogy más, mint a többiek. Félénk, zárkózott, és néha érthetetlen dolgokat csinál.
A színpadon kettős játék kezdődik, mert a résztvevők Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabját próbálják, melynek címszereplője hasonlóan furcsa és idegen a többi figura számára, mint Áki. Különös módon a nehezen kommunikáló fiúra osztják az Yvonne ellenpontját képező Herceg szerepét. A fiú nem akarja vállalni, de nem tudja megmondani, miért. Furcsa reakcióival folyton megakasztja a játékot, egyre jobban zavarja a többieket, a feszültség egyre csak nő. Majd jön egy pont, amikor Ákiból kirobbannak az elnyomott érzések, és egy pillanatra felvillan, milyen viharok dúlhatnak belül. A többiek megértően, sőt elismerően fordulnak felé, és a rendező is meglátja benne a lehetőséget. Kezdik elfogadni, befogadni, barátra lel, és még egy szerelmi szál is szövődik.
Ám itt különös dolog történik, ami valószínűleg egy pszichológus számára cseppet sem meglepő, az addig zárkózott és visszahúzódó Áki elkezd átesni a másik végletbe. Fontosnak érzi magát, tanácsokat osztogat a többieknek, kezd kicsit úgy viselkedni, mintha ő lenne a rendező. A szereptévesztés előbb-utóbb kiváltja a környezet ellenállását. A többiek sorra elfordulnak tőle. Áki egymás után veszíti el a szerelem és a barátság lehetőségét, tehetetlenségében agresszívvá válik.
Az előadás szándékoltan nem adott feloldást, megoldást, inkább elgondolkodtatott. A szünet után a szereplők vezetésével alakított csoportokban folytak a feldolgozó beszélgetések. A diákok láthatóan szívesen mondták el gondolataikat, érzéseiket, melyek a látottak alapján születtek bennük. A kérdések alapján újra végigmentek a folyamaton, és igyekeztek megérteni, mi történhetett a szereplőkben, legfőképpen Ákiban. Majd játékos formában lemodellezték a történet legfontosabb pontjait. A mozgásos megjelenítés mélyebb megértést és azonosulást tett lehetővé a diákok számára, mintha láthatóvá tették volna, milyen lenyomatokat hagytak a történtek Áki és a többiek lelkében.
Végül a résztvevők Balla Richie vezetésével összegezték gondolataikat. Többféle megközelítés hangzott el a fiatalok részéről, jó volt hallani, hogy 14 évesen milyen érett meglátásokat tudnak megfogalmazni.
A színház nagyszerű lehetőségeket rejt, kiváló eszköz lehet a tanításban, nevelésben, hiszen segítségével egyszerre láthatjuk az életet kívülről és belülről. Képes megmutatni egy konfliktust a különböző szereplők nézőpontjából, ezért segíti a mély megértést, az önismeret fejlesztését és a konfliktusok megoldását. Hiszen a különböző nézőpontok összegzéséből születő konklúzió mindenkit közelebb vihet önmagához és az örömteli együttműködés kulcsaihoz.
Az előadás Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával jöhetett létre.
Szabados Éva
Fotók: Mezősi Kristóf