Op-Remix

Bullás József kiállítása az Esterházy-palotában

Október 21. óta látható Op-Remix: válogatás az elmúlt tíz év anyagából címmel Bullás József egyéni kiállítása a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Esterházy-palotában (Király u. 17.). A tárlat december 5-ig látogatható, hétfő kivételével naponta 10-18 óra között.

Az op-art, azaz optikai művészet 20. századi irányzat, mely megújítva a 21. századba is átnyúlik. Az absztrakt expresszionizmussal párhuzamosan fejlődött, az 1960-as években terjedt el, a tér és mozgás bonyolultabb módozataival foglalkozik, és a művek kivitelezésük folytán legalább annyira tartoznak a technika, mint a képzőművészet területére. Alkotásaiban az átlagos geometriai és matematikai törvények hatnak úgy, hogy optikai hatásuk révén a mozgás és a vibrálás érzetét keltsék. Több ponton érintkezik az építészettel, belsőépítészettel, forma- és ipari tervezéssel.

Az op-art legkiemelkedőbb képviselője Victor Vasarely, akinek a munkája a Győri Nemzeti Színház homlokzatát is díszíti. A Rómer Múzeum 2016-ban a győri 48. Nemzetközi Művésztelepen is ilyen stílusban alkotó művészeket látott vendégül, köztük Bullás Józsefet, akit a geometrizált szintézisek Vasarely-díjas nemzetközileg is elismert mestere – az ő alkotásai láthatók az elmúlt 10 év munkáiból összeállítva az Op-Remix kiállításon.

Bullás József (1958) a Magyar Képzőművészeti Főiskola alatt (1980-86) kezdett el kiállítani a Hegyi Lóránd által jegyzett „Új szenzibilitás”, „Új festészet” kiállításokon. Az 1985-ös Sao Paulo-i Biennálén még figurális ábrázoló képekkel szerepelt. A 80-as évek közepétől belépett festészetébe az ornamentika, és ezáltal folyamatosan absztrahálódott munkássága. Célja a keleti ornamentika és a nyugati absztrakt festészet ötvözése. Festészetében felértékelődött a valőr-színátmenet szerepe, ami misztikus, transzcendens ízt vitt munkásságába.

A geometrizálódó repetitív motívumokba, a még friss festékbe tenyéréllel belekent konstrukciókkal tette személyessé a teret. Később a mozgás egy helyben forog, ecsetpörgetés formájában fúrja át a kép terét. A háttér-tér repetitív geometriája az évek során fokozatosan erősödött fel, és mosta el a rajta lévő motívumokat. A tér transzcendentális érzésének fokozásához optikai effekteket alkalmaz. Célja a szem, az agy elbizonytalanítása egy új és saját tér kialakítására. A látványt az agyunk rakja össze, és az agyunk fejezi be a képet. A kép csak egy szelet, kivágott rész a mindenségből, amit ha akarnánk, bármilyen irányba végtelenül folytathatnánk.

Fotók: Vas Balázs

2016.11.04