A Wikipédián ez olvasható az esetről: 2009. január 15-én a US Airways 1549-es járata a New York-i LaGardia repülőtérről az észak-karolinai Charlotte-ba, a Charlotte Douglas nemzetközi repülőtérre tartott, amikor 3 perccel a felszállás után a gép balesetet szenvedett: összeütközött egy csapat kanadai vadlúddal, aminek következtében mindkét hajtóműve leállt. Az utasszállító repülőgép ezután sikeres kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyón.

New York térképe, hogy az esemény elhelyezhető legyen, itt található.

Az egész világ a csoda lázában égett: Chesley „Sully” Sullenberger (a képen lent), a kiváló pilóta úgy volt képes leszállni a Hudson folyó vizére, hogy a manőver egyetlen áldozatot sem követelt. Az emberek hősként ünnepelték a kapitányt, aki megmentette mind a 155 utasa életét. A híradások mind kivételes lélekjelenlétéről szóltak, és akik felismerték az utcán, köszöntötték nagyszerű tettéért.

Ám eközben szigorú biztonsági vizsgálat indult. Ennek hátterét Eastwood elegánsan csak egy néhány perces jelenetben említi: a biztosítónak sokat kellene fizetnie az eset után, ezért a felülvizsgálat megpróbálta bebizonyítani, hogy Sully hibázott. A procedúrát azonnal elkezdték, a kapitány és első tisztje még magához sem térhetett a csaknem katasztrófába torkolló eset után. A vizsgálatot végző hivatalnokok rideg precizitással kezdték meg az eljárást.

A rendező nem akarja az embertelen szürke eminenciások és a bátor hős párharcára leegyszerűsíteni a történetet. A hangsúlyt arra helyezi, hogy mi zajlik Sully-ban a vizsgálat alatt, ami nem éppen a megbecsülését szolgáló momentumokat hozott a felszínre. Sőt, azzal fenyegetett, hogy eladósodik, és hogy soha többé nem vezethet repülőgépet...

A tét az volt, hogy kiderüljön, a pilóta valóban hőstettet hajtott-e végre, vagy felelőtlenül sodorta veszélybe 155 ember életét. Hiszen a vízen való landolás nem példa nélküli ugyan, de különösen veszélyes. A túlélési esélyek nagyon kicsik, mivel a gép meg szokott sérülni a becsapódástól. Sullenberger kapitány mégis ezt választotta, tapasztalata és intuíciója szerint. A szimulációs tesztek után egyre szorultabb helyzetbe kerül, hiszen ezek azt bizonyítják, hogy a rendelkezésre álló idő alatt elérhettek volna két közeli repteret is, a Hudson folyó helyett.

A hősből majdnem bűnöst faragnak, de az utolsó pillanatban a kapitánynak sikerül önmagát is megmentenie, mert eszébe jut valami olyan dolog, ami az íróasztaluk mellett ülő, „csak a dolgukat végző” hivatalnokoknak nem: az emberi tényező.

Hány és hányféle helyzetben találkoztunk már azzal, hogy a bürokrácia, az íróasztala mögé bújó csinovnyik mennyi keserűséget tud okozni akár egy nála sokkal nemesebb embernek is. Clint Eastwood egy olyan történettel ajándékozza meg a nézőket, melyben Sullenberger kapitány amellett, hogy legyőzi a felmerülő belső és külső kételyeket, példát szolgáltat emberségből, lelkiismeretességből, jóságból és intelligenciából.

A Sully – Csoda a Hudson folyón magyar feliratos előzetese itt tekinthető meg.

Szabados Éva

Forrás: Wikipédia

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.