A Rubik-kockáról számos nyelven jelentek meg könyvek; trikókon, jelvényeken látható; rengeteg új játék feltalálására adott ösztönzést; kis-és nagymesterek versenyeken mérik össze erejüket; sok cégnek és egyénnek szerzett vagyont és hírnevet. Olyan ikonikus, egyszerűen felismerhető jelenség lett ebből a kis szerkezetből, hogy számos filmben, könyvben, magazinban, plakáton, reklámban, sőt, Amerikában még a saját tévésorozatában is feltűnt már! A kocka egyszerű ötletével és látványos kinézetével adta el és kedveltette meg magát a világ rengeteg országában, a 2011-es év folyamán mintegy 7 millió darab kelt el belőle.

Ezidáig több, mint 350 millió Rubik-kockát adtak el világszerte, ha a kockákat egymás tetejére helyeznénk, az Északi-sarktól a Déli-sarkig is elérnének. A kocka ihletet adott a divat, az építészet, a zene, a filmek, színdarabok és politikai beszédek számára. Külön művészeti mozgalom is létezik, a “Rubikubism”. A Rubik-kocka további kockák létrehozására sarkallta a játékgyártókat, így születhetett meg a 6x6x6-os, 7x7x7-es, 8x8x8-as, 9x9x9-es, 10x10x10-es és 11x11x11-es, sőt a 12x12x12-es kocka. Az emberi teljesítőképesség korlátait kereső kalandvágyó kockások pedig akár a 17x17x17-es verzióval is megpróbálkozhatnak.

A Rubik-kockát 1974 tavaszán találta fel Rubik Ernő, az első modell, a 2×2×2-es azonban még nem volt működőképes. A fejlesztések nyomán aztán kialakult a végső változat, a kocka szabadalmának beadása 1975. január 30-án történt meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felé. Március 3-án Rubik a kockát odaadta a Politechnikának (a későbbi Politoys Ipari Szövetkezet) belföldi hasznosításra, de az ezt követő néhány hónapban (március-december) a cég nem foglalkozott vele. December elsején a feltaláló 15 napos haladékot adott a Politechnikának: ha addig sem történik érdemi lépés a kocka gyártásával kapcsolatban, visszaveszi a találmányát. Ezzel szinte párhuzamosan az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a kockát, mint oktatási segédeszközt. A történtek szerencsére nem törték meg alkotója kedvét, 1977-ben 12 ezer darab bűvös kocka legyártása kezdődött meg belföldre. Ebben az évben aztán megtörtént a BNV - Interplayexpo Kígyójáték prototípusának bemutatása. A kocka sikerességét bizonyította, hogy 1978-ban elnyerte a Kulturális Minisztérium Nívódíját.

Rubik Ernő kezdetben a 2x2x2-es kocka megalkotását tűzte ki célul. Komolyabb problémába csupán akkor ütközött, amikor azt kellett kidolgoznia, a kocka miként lenne elforgatható mindhárom tengelye körül. Először gumigyűrűkkel és mágneses rögzítéssel igyekezett megoldást találni a problémára, végül a kockaelemek egyedi kialakítását látta a legoptimálisabbnak, hiszen így azok képesek voltak egymást stabil módon összetartani, úgy, hogy közben egymáson is könnyen el tudtak csúszni. Rubik a belső mechanizmus kialakítására az ihletet a Duna kavicsaiból merítette, amelynek szélei teljesen simák voltak. Később az oldalak eltérő színeket kaptak, hogy jobban lehessen látni, ahogyan egymáshoz képest elmozdulnak. A színezés érdekessége, hogy a kocka párhuzamos oldalai csak a sárga színkomponensben különböznek. Ez annyit tesz, hogy a fehérrel átellenben a sárga szín található, míg a narancssárgával szemközt a piros, végül a kékkel szemben a zöld szín helyezkedik el.

Rubik Ernő találmányát a Magic Cube vagy Bűvöskocka névre keresztelte. 1980-ban az Ideal Toy Corporation nevezte át Rubik-kockára. Több ízben lett „Az év játéka”, 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti- és dizájn gyűjteményébe. Maga a feltaláló is számtalan kitüntetésben részesült: Állami-díj, (1983), Jedlik Ányos-díj (1996), Kossuth-díj, (2007), Prima Primmissima-díj (2009).

A kocka kirakása magának Rubik Ernőnek – kis gyakorlással – közel 1 percet vett igénybe. Vannak azonban olyanok, akik rengeteg kitartó gyakorlás révén képesek a kocka kirakását ennek a 60 másodpercnek a töredéke alatt is elvégezni. Ők a SpeedCuber-ek. A magyarul csak Gyorskockázóknak nevezett játékosok művészi szintre emelték a játékszer használatát, a kocka kirakása számukra rutinszintű műveletnek számít a világrekord megdöntéséhez. Az első, 1982-es nemzetközi Gyorskockázó versenyen Ronald Brinkmann, nyugatnémet kockázó által beállított 19 másodperces világrekord 2011-re az ausztrál Feliks Zemdegs rekordja révén 5,66 másodpercre csökkent. 2007 májusában a francia Thibaut volt az első ember, aki egy nyílt versenyen áttörte a 10 másodperces korlátot, és 9,86 másodperc alatt rakta ki a kockát. A vakon-kirakási rekordot egy magyar versenyző, Endrey Marcell tartja, aki a kocka állásának memorizálásával együtt 27,65 másodperc alatt fejezte be a játék kirakását.

S hogy mekkora tisztelet övezi ma is Rubik Ernő találmányát, arra csupán egyetlen érdekességet említünk: idén a New Jersey-i Liberty Science Centerben a 40 éves Rubik-kockát bemutató kiállítás nyílt.

Nagy Mária

A képek a http://www.everystockphoto.com szabad felhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A képek felhasználása a licenszfeltételek (http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/) alapján forrásmegjelöléshez kötött. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linken található: 1. kép; 2. kép; 3. kép.