A Nemzeti Színház története messzi időkre nyúlik vissza. Először gróf Széchenyi István indítványozta Magyar játékszínrül című röpiratában, 1832-ben egy nagyszabású, pompázatos épület felépítését, amelyet részvénytársaságként üzemeltetett volna. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében el is rendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken, a magyar Játékszínben 1837. augusztus 22-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. A Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán álló épületet 1875-ben átalakították és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. 1908-ban, miután a főváros végleg megtagadta a nyitási engedélyt, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium határozata alapján a társulat számára „átmenetileg” a Blaha Lujza téri Népszínházat bérelték ki, ahol 56 évig működött. A színház épületét a Fellner és Helmer cég tervezte, amelynek ez volt az első magyarországi színháza. A patkó alakú nézőterén három szinten 1375 ülőhely volt, állóhelyekkel együtt pedig összesen 2300 néző befogadására volt képes. A Blaha Lujza téri színházépület csaknem egy évtizeddel korábban épült, mint az Állami Operaház.

A színház a két világháború között élte virágkorát. Az 1930-as években szükségessé vált a megújítása. A világháború alatt megsérült, de 1945 szeptemberében már újra is indult. 1956-ban egy újabb felújításon esett át, majd a mennyezet súlyos sérülése miatt 1961-ben egy átfogó felújítás következett, ez idő alatt a társulat addig a Hevesi téren játszott. Az előadások 1962 januárjában kezdődhettek újra, de a közhangulat nagyon megváltozott, Major Tamás igazgatót is támadások érték. A hivatalos politika igyekezett távol tartani magát a színház belső ügyeitől, majd az épület felrobbantása mellett döntöttek. 1964. február 13-án Sarlós István, a Fővárosi Tanács bizottságának elnöke bejelentette a televízióban, hogy a metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színház épületét: korszerűtlen, elavult, már évtizedek óta nem tudja biztosítani a korszerű színjátszás feltételeit – szerepelt az indoklásban.

Az utolsó előadást – a Lear királyt – 1964. június 28-án tartották meg. A társulatot október 2-án átköltöztették a Nagymező u. 22.-be, ott, a mai Thália Színház helyén kezdték meg az évadot Az ember tragédiájával. Két év múlva újabb költözés következett a Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre. Eredetileg átmeneti időre, ami aztán hosszúra nyúlt.

A Nemzeti Színház épületét 1965. január 15-én kezdték el bontani, a robbantások több szakaszban történtek. Az első 1965. március 15-én, a díszletraktár megsemmisítésével történt, felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit is. A pestiek szerint nem volt véletlen, hogy az első robbantást éppen erre az időpontra tűzték ki. A legnagyobb robbantásra március 28-án került sor, folytatódott a rombolás, de a berendezések és egyéb értékek mentése is. Április 23-án aztán az utolsó falak is eltűntek. Ezután már hiába énekelték a Mesék az írógépről című operett népszerű dalát: „Hétre ma várom a Nemzetinél, ott, ahol a hatos megáll. Este az EMKE cigánya zenél, ha nem jön el, szívem, de kár!”

Híresen eredményes értékmentő volt Gobbi Hilda, aki a megmentett mementókat a visegrádi „Patkó villa” nevű nyaralójába építtette be, halála után pedig az államra hagyta, hogy a Nemzeti Színház kezelésében alkotóház legyen belőle. Később ő maga volt a Nemzeti Színház „újjáépítésének” legnagyobb támogatója. 1977-ben az ő kezdeményezésére mozgalom bontakozott ki, 1987-ben pedig pénzgyűjtés indult. Amíg felépült a mai Nemzeti Színház, sok idő telt el, 2002-ig kellett várni arra, hogy újra méltó épületbe költözhessen.

2025 tavaszán eddig sosem látott filmfelvétel került elő a Blaha Lujza téri Nemzeti Színház 60 évvel ezelőtti felrobbantásáról – erről itt írtunk részletesen. A Nemzeti Filmintézet filmtörténészei folyamatosan tárják fel és azonosítják a híradófilmgyár hagyatékát, amely több évtizednyi filmfelvételt, és soha nem látott, kimaradt jelenetet tartalmaz.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, index, index, infostart, Ring Orsolya (pdf)

A képek a Fortepan szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép FORTEPAN / Adományozó: Szalay Zoltán, 2. kép FORTEPAN / Adományozó: UVATERV, 3. kép FORTEPAN / Adományozó: Szalay Zoltán, 4. kép FORTEPAN / Adományozó: UVATERV, 5. kép FORTEPAN / Adományozó: Pálinkás Zsolt.