E különleges cseresznyefák, amelyek Japán emblémáivá váltak, nem hoznak gyümölcsöt. Évente egyetlenegyszer virágoznak, ez a csodálatos esemény körülbelül 10 napig tart – egyszerre hirdetve a vibráló életerőt és emlékeztetve a mulandóságra.

„cseresznyevirág
egy viharos éjszakán
így száll el szirma
nem tétovázik ha kell
megelőz a hullásban…”

(Misima Jukio – Terebess Gábor ford.)

A sakura egyszerre testesíti meg a ragyogó szépséget és a halandóságot a japán kultúrában, ezért lehetett a bushi, azaz a szamuráj eszmény szimbóluma. A gyorsan hervadó cseresznyevirág az ideális halált, valamint az evilági javaktól való elfordulást és a létezés bizonytalanságát is kifejezi.

Idekívánkozik a japán esztétika egyik alapfogalma, amit már sorozatunk előző részében, a Shinrin-yoku – Megújulás erdőfürdővel című írásban is emlegettünk: a júgen.

„A virágba borult domb mögött lebukó nap” vagy „amikor egyre mélyebbre kószálunk egy hatalmas erdőben és nem gondolunk arra, hogy vissza is kell mennünk” – fogalmazta meg Zeami Motokijó nó színész, drámaíró ezt a nehezen szavakba önthető érzelmet – élményt.

A görögök Arany Aphrodité-ban tisztelték az univerzum örök szépségét és misztériumát. A Sakura a halhatatlanság titkába enged pillanatnyi betekintést az illanó csodaként tündöklő cseresznyevirágzáson keresztül.

„A tökéletes virág nagyon ritka. Van, aki egy életen át keresi, és az élete nem hiábavaló.” (Az utolsó szamuráj)

Aki képes átélni a természet újjáéledésének pillanatait a szívében, az maga is megújul, megerősödve kezdi az új ciklust. A japánok Hanaminak nevezik, amikor másokkal együtt ünneplik a tavasz szépségét, derűsen összegyűlve a cseresznyefák alatt. A Hanami, amelynek szó szerinti jelentése „virágnézés”, egy nagyon régi hagyomány, amelyet a császári udvarban Saga császár indított el több mint ezer évvel ezelőtt.

Ha megfeledkezünk az ünnep tartalmáról, akkor egy vidám piknikké egyszerűsödik. Ha emlékezünk, akkor az élet rejtélyének mély átélése, amely kulcsot ad a boldogsághoz.

„Ó, égbe törő, rózsaszín sziromfelhő!” (Csing Li)

A sakura (virágzó cseresznyefa) az egyik leggyakoribb japán szó, amely elterjedt a világban. Ennek egyik oka, hogy gyakori motívuma a szintén népszerű animék világának. Másrészt, mert nemes gesztusként, a japán kormány cseresznyefákat ajándékozott más nemzeteknek.

A szigetország különlegessége, hogy a cseresznyevirágzás nem egyszerre történik, márciusban kezdődik délen, végigvonul egészen a legészakibb szigetig, Hokkaidóig, ahol májusban ér véget.

Ha valaki épp Japánban tartózkodik a Sakura szezonban, az ország minden zugában és szegletében megpillanthatja ezeket a varázslatos, rózsaszín virágokat. Számos utcát, sétányt és folyót borítanak be, és az egész országnak éteri szépséget kölcsönöznek.

„kettőnk élete
tovaszállt de cseresznye
virágzott közben”

Macuo Basó (ford. Terebess Gábor)

„Év évre hull és
saját elhullt virágja
táplálja a fát”

Macuo Basó (ford. Fodor Ákos)

Ám amíg nincs lehetőségünk elutazni Japánba, jó tudni, hogy itthon is megélhetjük ezt a magával ragadó életérzést Budapesten és Szegeden. Az ELTE Füvészkert március végén és április elején szervezi meg az ünnepet, különböző japán kultúrához kapcsolódó programok kíséretében. 2025-ben többek között japán nyelvóra, zenei koncert, harcművészeti- és fegyverbemutató, Go oktatás és haiku verseny várja a tanulni és ismerkedni vágyókat.

Szabados Éva

Forrás: Wikipédia, en.apu.ac.jp, sakura.co, jal.co.jp, hajraegeszseg.hu, fuveszkert.org

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Karácsonyi villámtúra a felkelő Nap országában
2. rész: Hogyan segíti az „utolsó utat” a japán hagyomány?
3. rész: A rendteremtés örömteli művészete Marie Kondóval
4. rész: Nippon, avagy a felkelő Nap országa
5. rész: Maszk, mint a valóság arca – a nó színházról
6. rész: „Így száll el szirma…” – líra a halál mezsgyéjéről
7. rész: Shinrin-yoku – Megújulás erdőfürdővel